Már eddig is százmilliárdos tételt költött Magyarország az illegális migráció feltartóztatására; az esetleges újabb feladatokra a tegnap elfogadott jövő évi költségvetés is tartalmaz megfelelő fedezetet – több más téma mellett erről beszélt a Magyar Időknek adott interjúban a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály közölte: ősszel újabb munkaügyi intézkedéseket vezethet be a kormány, amelyekkel a munkanélkülieknek, közmunkásoknak kínálnak lehetőséget.

– Kevesebb mint egy év van hátra az országgyűlési választásig, így akár a kampány részének is tekinthető, hogy egyes baloldali szervezetek úton-útfélen azt hangoztatják: egyre nagyobb a szegénység, s tömegek élnek idehaza nyomorban. Mit gondol az ilyen véleményekről?

– Erőlködve kitalált, kínban fogant megjegyzések ezek, amelyek a legtöbbször ellentmondanak mindenféle statisztikai mutatónak. Persze nincsenek könnyű helyzetben az ellenzéki politikusok, ha gazdasági kérdések kapcsán kell megszólalniuk. Amikor 2010-ben átvettük a kormányrudat a szocialista–liberális kabinettől, Magyarországot a tíz legkockázatosabb állam között tartották nyilván Európában. Az elmúlt évek kormányzati lépései és a magyar emberek erőfeszítései nyomán eljutottunk oda, hogy ma már fel sem merül az államcsőd vagy a külföldi hitelezőkkel való egyezkedés, esetleg a különféle diktátumok teljesítése. Ma az a legfontosabb kérdés, hogy a kiugró gazdasági növekedésből származó bevételeket hogyan költsük el: mely adókat csökkentsük, mekkora mértékben emeljük a fizetéseket, és milyen újabb intézkedéseket vezessünk be a családok támogatására. Aki például a jövő évi költségvetés számait átfutja, pontosan láthatja, hogy szó sincs az ellenzék által vizionált nyomorról és hanyatlásról.

– A törvényhozás tegnap elfo­gadta a 2018-as költségvetést. Ennek alapján miként fest majd a jövő esztendőnk?

– Kezdjük a legfontosabb részletekkel. Azzal számolunk, hogy a következő évben 4,3 százalékkal bővül Magyarország gazdasága, az infláció három százalék lesz, az államadósság tovább csökken, a hiány pedig 2,4 százalékon marad. Többet költünk az egészségügyre és az oktatásra is, mint idén, miközben százmilliárdokat fordítunk a családok segítésére és az otthonterem­tésre. Mindezt úgy érjük el, hogy enyhülnek a közterhek. Csökken például több áru és szolgáltatás általános forgalmi adója: ezúttal a hal, a sertésbelsőség, valamint az éttermi szolgáltatás és az internetezés áfáját szorítjuk a legalacsonyabbra. Érdemben mérséklődik emellett a munkáltatók adóterhe, miközben növekszik a két gyermeket nevelő családok havi kedvezménye.

– Mit tartogat a jövő év a nyugdíjasoknak?

– 2010 óta alapszabály, hogy a nyugdíjaknak meg kell tartaniuk az értéküket, vagyis legalább annyival nőniük kell a járandóságoknak, amennyivel az adott esztendőben romlik a pénz értéke. Mivel jövőre háromszázalékos inflációval számolunk, a nyugdíjak 2018-ban legalább három százalékkal emelkednek majd. Ezenfelül az idősek számíthatnak úgynevezett nyugdíjprémiumra is. Az összeg kifizetése akkor kerülhet szóba, ha a gazdaság megfelelően teljesít, ha a növekedés nagyobb mértékű. Erre – a jelenlegi helyzet alapján – nagy esély van, így már most elkülönítettünk 32 milliárd forintot arra, hogy 2018 végén egyszeri juttatást kaphassanak a nyugdíjasok. Az a célunk, hogy a gazdaság jó teljesítményéből mindenki részesedhessen.

– A munkavállalók mivel számolhatnak?

– A jövő évi költségvetés a munkából élők költségvetése lesz, hiszen megannyi területen emelkednek a jövedelmek. A minimálbér például nyolc százalékkal lesz magasabb, mint idén, a szakmunkás-bérminimum pedig 12 százalékkal nő. Folytatódik a fegyveres szervezeteknél dolgozók fizetésemelése: az érintettek 2018-ban ötszázalékos plusszal számolhatnak. Ekkora illetményalap-emelés jár a bíróknak és az ügyészeknek, de a felsőoktatásban oktatói, kutatói tevékenységet végzők fizetése is ennyivel lesz több. Az adóhatóság állományához tartozók 15 százalékos többletet kapnak, de az egészségügyi alkalmazottak és a mentősök keresete is növekszik. A nemzetgazdaság egészét nézve azt mondhatom: átlagosan 8,5 százalékos bérnövekedést hozhat a jövő év. Megjegyzem, idén is ennyivel nőhetnek idehaza a fizetések.

– Mit gondol, ezek a béremelések elegendők lehetnek ahhoz, hogy a magyar szakemberek itthon maradjanak, esetleg visszajöjjenek olyanok, akik korábban a magasabb kereset miatt Nyugat-Európába mentek?

– A magyar és a nyugati bérszínvonal közötti különbség érezhető, de a hátrányt lehet csökkenteni. A béremelésre az államnak is áldoznia kell, a gazdaság – és így az ország – működése szempontjából ugyanis elsődleges, hogy a magyar szakemberek idehaza is megtalálhassák a számításukat, megfelelő bért kaphassanak a munkájukért. A kormány tavaly több évre szóló egyezséget kötött a munkaadókkal és a munkavállalókkal. A megállapodás lényegé­ben arról szól, hogy a munkáltatók évről évre nagymértékben emelik a béreket, cserébe százmilliárdos nagyságrendben csökken a vállalkozások közterhe. Az állam tehát lemond az adók egy részéről azért, hogy a fizetések feljebb kúszhassanak, s hogy a minőségi munkaerőnek ne kelljen pusztán anyagi megfontolások miatt másutt keresnie a boldogulást. A folyamat azonban nem megy varázsütésre. A béremelés mellett ráadásul figyelnünk kell a képzésre is. A magyar munkanélküliség ma 4,5 százalék körül mozog, emellett több tízezren dolgoznak közfoglalkoztatottként, vagyis akadnak még olyanok, akik bekapcsolódhatnak a termelésbe, akik enyhíthetik bizonyos ágazatok szakemberhiányát. Ezzel kapcsolatban ősszel újabb fontos lépésekről határozhat a kormányzat.

– Milyen intézkedéseket terveznek?

– Az elmúlt időben elemzéseket végeztünk, feltérképeztük azokat a gazdasági ágazatokat, ahol a hiányzó embereket munkanélküliek vagy közfoglalkoztatottak átképzésével gyorsan pótolni lehetne. Ilyen például a fémipar vagy a turizmus. Az elképzelés újdonsága a célirányosságban rejlik. Egyrészt pontosan ismerni kell a piaci igényeket, tudni kell, hol és milyen képzettségű emberekre van szükség. Másfelől a munkát keresők helyzetét is fel kell tárni. Ebből a szempontból a holland modell lehet számunkra a követendő. Ennek lényege nagyjából úgy foglalható össze, hogy a munkaügyi szervezetnek nem csoportban, egységesen kell kezelnie az álláskeresőket. Ehelyett külön-külön kell foglalkozni az érintettekkel, figyelve az adott személy életútjára, szakmai és más tapasztalataira, akár céljaira. Így könnyebben összepárosítható a kereslet és a kínálat. Aprólékos feladatnak tűnik ez, az elérhető eredmény miatt azonban érdemes belevágni.

– Egyes nyugat-európai országokban nem bíbelődnek a részletekkel, inkább az Ázsiából, Afrikából százezrével érkező emberekkel próbálják meg pótolni a munka­erőpiac hiányosságait.

– A legfontosabb döntéseket minden ország maga hozza meg. A magyar kormány álláspontja ez ügyben egészen egyértelmű: amíg vannak magyar munkanélküliek, addig az államnak először róluk kell gondoskodnia, őket kell munkához juttatnia. Másutt – a jelek szerint – más utat választottak.

– Ha már itt tartunk: ön szerint az illegális migráció megoldás lehet Európa gazdasági, netán társadalmi nehézségeire?

– A veszélyekre Magyarország már idejekorán, a folyamat legelején felhívta a többi uniós állam figyelmét, s a lépésekkel sem késlekedtünk: határzárat építettünk és alakítottunk a jogrendünkön is. Számunkra kezdettől fogva világos volt az is, hogy az illegális migráció elleni védekezés nem rendelhető alá pénzügyi szempontoknak. Eddig százmilliárd forintnál is többet költött a magyar költségvetés erre a célra, idén és jövőre is minden feladatra meglesz a szükséges összeg. Ha kell, újabb szakaszokon épülhet határzár, ha pedig az eddigiek megerősítése válik szükségessé, akkor arra is lesz fedezet. Megjegyzem: intézkedéseink nem voltak hasztalanok, ma Budapest az egyik legbiztonságosabb európai főváros.

– Amikor egy nemzetközi befektető helyszínt keres Európában, számít a közbiztonság és az, hogy idehaza nem voltak incidensek?

– Természetesen igen, a biztonság minden befektetésnél alapvető szempont. A visszajelzések alapján úgy látjuk, a nemzetközi szereplők értékelik, hogy a magyar kormány megvédi saját – és egyébként az Európai Unió – határait, nagy erőket fordít a közbiztonság fenntartására. A stabilitás, a rend akár eurómilliókban is mérhető eredményeket hozhat.

Forrás: Magyar Idők