Nagy visszhangot kapott az a szakmai javaslat, amely szerint a jelenleg önkéntesen alkalmazott szervizdíjat a jövőben 8-15 százalékos mértékben kötelezővé tennék az éttermekben. A jövőre 5 százalékra csökkenő áfa mellett a szervizdíj bevezetésével a sajtóhíresztelések ellenére nem lenne kötelező az árak emelése, ráadásul a munkaadók a befolyt összegekből kötelező módon a béreket fejlesztenék. Ahogy azt a Magyar Időknek Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója elmondta, az intézkedés kifehéríthetné az eddig nem látott jövedelmeket és nagyobb biztonságot nyújtana a munkavállalóknak, hozzájárulva az ágazatban súlyossá vált bérkérdés rendezéséhez.

 – Egyetértünk azzal, hogy elsődleges a bérek rendezése és az ágazat fehérítése, ami által a versenyképességünk javulhat. A központi üzenet egyértelmű: a kormány elvárja a béremelést, amire nekünk megoldást kell találnunk, ezzel párhuzamosan fehéríteni kell, adózás alá vonni a jövedelmeket, és cserébe lehet tárgyalni a turizmust támogató kedvező adópolitikai lépésekről – mondta lapunknak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke a kormányzati elképzelések kapcsán.

 Könnyid László rámutatott: fontos szempont ugyanakkor, hogy a meghatározott béreket mindenki ki tudja majd gazdálkodni, például a kisebb vidéki egységek is, ehhez nyújtana fedezetet a szállásáfa csökkentése. Szerinte azt is szem előtt kell tartani, hogy a bérnövekmény ne csökkentse a jövedelmezőséget, és maradjon fedezet a cégeknél fejlesztésekre, beruházásokra.

Az elnök ismertette: a kötelező szervizdíjra vonatkozó javaslatuk a nettó jövedelmek emelkedését célozza, ami akár a jelenlegi árakba beépítve egy kedvező adózású és a munkavállalók számára kötelezően kiosztandó tételt jelentene.

– Azaz nem feltétlenül beszélünk áremelésről. Várhatóan egyes helyeken ugyan beépül majd az árba a szervizdíj, míg más helyeken az eddig is adott borravalót fogja helyettesíteni. Látható az utóbbi napok sajtóhíreiből, hogy a valós alapokat nélkülöző írások egyrészt hajlamosak félremagyarázni a javaslatunk küldetését. Másrészt még mindig el kell mondanunk, hogy a szervizdíjat szabályozó 2005-ös rendelet garancia arra, hogy ezt a tételt nem a tulajdonos teszi zsebre, hanem a munkavállalók között kell szétosztani, ráadásul egy, az üzletben megkötött belső megállapodás alapján. Ha a vendég a szervizdíjon felül szeretne adni extra borravalót, ezt senki nem tiltja meg neki, de nem is várja el, ellentétben azzal, amit egyes sajtóorgánumokban állítanak – fogalmazott.

Hamvas Zoltán, az MSZÉSZ gasztronómiai társelnöke azt hangsúlyozta: a szakemberhiány olyan méreteket öltött mostanra, hogy sürgős és azonnali lépés kell, amihez a kormány a jelek szerint partnerként áll hozzá. – A pályán dolgozók egyértelműen abba az irányba áramlanak majd, ahol fehéren kapnak fizetést. A magasabb bruttó bérrel például hitelhez is könnyebben juthat a munkavállaló – jegyezte meg a társelnök, aki szerint a vendéglátás áfája után azért is lenne optimális a szállásáfa mérséklése, hogy a nem közvetlenül a vendéglátás munkaterületen dolgozóknál is béreket lehessen emelni.

A szakember megjegyezte: számos esetben a vendéglátósok egy része sincs tisztában például a szervizdíj működési mechanizmusával és a vonatkozó előírásokkal. – A piaci folyamatok majd eldöntik, hol építik be az árba a kötelező szervizdíjat és hol teszik rá a fogyasztásra. Az utóbbi esetben sok helyen az eddigi borravalót fogja felváltani, de immár kifehérített módon – mondta Hamvas Zoltán.

A Magyar Időknek Csapody Balázs, a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöke úgy fogalmazott: mindig lesznek olyanok, akik nem akarják, hogy tisztuljon az ágazat adózása. Ezzel együtt a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa úgy tapasztalja, hogy a tó körül nem minden vendéglős utasítja el az elképzelést, ahogy az a sajtóban megjelent.

– Nem kötelező árat emelniük az éttermeknek. Ha egy vállalkozó nem akarja felszámolni a szervizdíjat, akkor beépíti az árba, viszont az előnye az, hogy ezután a bevétel után kedvezményesen adózik, majd elkülöníti a gazdálkodásában, és a dolgozók kapják meg – mondta Csapody Balázs, aki szerint ugyancsak az a legfontosabb, hogy átlátható legyen a szakma adózása, úgy, hogy ennek előnyét a dolgozók élvezik.

Felhívta a figyelmet, hogy a vendéglőkben ráadásul egyre jelentősebb a bankkártyával vagy például Szép-kártyával fizetők aránya, ilyen esetben pedig gyakori, hogy a vendég a fogyasztáshoz hozzáíratja a szervizdíjat, ezzel együtt vonják le a számlájáról a fizetendő összeget.

– Az így beérkező szervizdíjat egy kedvezményes adózás után a dolgozók kapják. A szervizdíj alkalmazása motiválhatja is az alkalmazottakat, hiszen a hatályos jogszabályok alapján jár nekik ez a tétel. A dolgozók ráadásul érdekeltté válnak a magasabb forgalom elérésében is, hiszen annak meghatározott százaléka lenne a szervizdíj – mondta a szakember.

Megjegyezte: a lépéssel szélesedne a dolgozók azon köre, akik részesülhetnek a vendégtől érkezett anyagi elismerésben, vagyis nem csupán a felszolgálók, hanem az ételkészítésben, az éttermi élményben részt vevő valamennyi szereplő jövedelmét növelné a kötelező szervizdíj.

Forrás: Magyar Idők