Nemzetközi autóipari trendekről és a hazai autógyártás előtt álló kihívásokról beszélgettek a magyarországi autóipari beszállítók vezetői a Portfolio és a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) közös konferenciáján.

A panelbeszélgetés résztvevői:

• Kilián Csaba, ügyvezető főtitkár, Magyar Gépjárműipari Egyesület
• Beszélgetés résztvevői :
• Gödri István, ügyvezető igazgató, AVENTICS Hungary Kft.
• Lang János, alelnök, Flex Magyarország
• Dr. Péhl Tibor, gyárigazgató, Arconic-Köfém GRP-BCI
• Oliver Schatz, műszaki területekért felelős elnök, ügyvezető igazgató, Robert Bosch Kft.
• Sebestyén Balázs, DCS Klaszter igazgató - Kelet-Európa, Ügyvezető igazgató, Delphi Connection Systems Hungary Kft.

 Melyek a legfontosabb globális trendek, kihívások?

Megbolydult méhkashoz hasonlította az autóipart Sebestyén Balázs, a dízel emissziós események, az önvezető és az elektromos autók várható térhódítása alapvetően változtatja meg az iparágat, nem csak az autógyártóknál de a beszállítóknál is jelentősek a változások, olyan területeken kell versenyezniük az autógyártóknak, ahol nincsen kompetenciájuk, egyre inkább IT területeken folyik a verseny.

Az autóipari átalakulás középpontjában az elektromos autók állnak, de hogy ez jelenti-e a megoldást a problémákra, az Oliver Schatz szerint egyáltalán nem biztos, hiszen a fogyasztók még nem fogadták el az elektromos autókat, részben az alacsony hatótávolság, részben a magas vételár miatt. Emiatt a beszállítóknak is párhuzamosan több területen is fejlesztéseket kell megvalósítani, az új meghajtásmódoknál, de a már meglévőknél is, ez pedig jelentős kapacitásokat köt le.

Dr. Péhl Tibor elmondta, hogy az alaptrendek, például az elektronika térhódítása, az elektromos hajtás stb. tekintetében egyetértés van az iparági szereplők között, a megvalósítások azonban különbözők lehetnek. Fontos téma lesz az, hogy hatékonyabbá és környezetbarátabbá kell tenni a járműveket, de ezzel párhuzamosan egyre könnyebbek is lesznek a jövő autói, ez is egy fontos kihívás. 2010 és 2015 között 20 százalékkal nőtt súlyban az egy autóra jutó alumínium felhasználása, és várhatóan 2015 és 2020 között további 20 százalékkal nő az alumínium részaránya az autókban, ráadásul ezzel párhuzamosan az autók össztömege csökken, vagyis az alumínium részaránya exponenciálisan emelkedik. A versenyt az acélgyártás nem adta fel, ráadásul a kompozit anyagok térhódítása is folytatódik, erős a verseny ezen a területen is.

Lang János a fogyasztási szokások óriási mértékű megváltozására hívta fel a figyelmet. A szakember szerint a nulla károsanyag-kibocsátás, a nulla-baleseti szint elérése a szenzorok rendkívüli elterjedését vetíti előre, az egyes régiók ebben különböző utakat járnak majd be.

Gödri István az iparág átalakulására példaként azt hozta fel, hogy egy éve az egyik csúcsvezető kijelentette, hogy az elektromos autók jövője bizonytalan, miközben két héttel ezelőtt egy céges megbeszélésen már az hangzott el, hogy az elektromos autóké a jövő. A bizonytalanságot jól mutatja, hogy miközben a Toyota jelenleg még a hibrid autókra épít, a jövőben már az üzemanyagcellás autókra építene, nincsen iparági konszenzus ebben a kérdésben.

Közönségszavazásunk kérdése az volt, hogy fogyasztói szempontból mi a legfontosabb kritérium a jövő autóival szemben: a válaszadók 61 százaléka azt az opciót választotta, hogy vezetés közben lehessen beszélgetni, dolgozni, kikapcsolódni, miközben csak a szavazók 6 százalékának volt fontos az autók fogyasztása, a szavazatok 16 százaléka esett a formára, 15 százaléka pedig a kényelemre és a sportosságra.

 Itt vannak az új szereplők: Tesla, Apple, Google

Gödri István szerint fantasztikus dolog, ami a Teslánál vagy a Google-lel történik, ezzel kapcsolatban azonban érdemes óvatosnak lenni, nem szabad leírni a mai nagy autógyártókat. Hasonló a helyzet ahhoz mint amikor az Apple belépett a telefonok piacára az iPhone-nal, gyorsan élre tört az okostelefon piacon, de más gyártók folyamatosan felzárkóztak. Lang János azt emelte ki, hogy a nagy technológiai cégek előnye az is, hogy rendkívüli tőkeerővel rendelkeznek fejlesztésre vagy akvizíciókra, így nem szabad őket lebecsülni, ráadásul a jövő autói egyre inkább technológiai termékek lesznek, már nem az autó tulajdonlása lesz a legfontosabb, egyre jellemzőbb lesz a járművek megosztása, a carsharing. A közlekedésszervezést is átszövi majd a kommunikáció, sokkal hatékonyabb lesz a közlekedés a jövőben, mondta el Dr. Péhl Tibor. A mobiltelefonok elterjedésével az a fogyasztók igénye, hogy az utazás alatt is elérhetők legyenek azok a felületek, az a funkcionalitás, amit már ott is megszoktunk. Azonban a jelenlegi autógyártókat nem szabad leírni, előbb-utóbb integráció történik, a Google vagy az Apple is feladhatja autógyártási törekvéseit és együttműködésre törekedhet az autógyártókkal. Oliver Schatz szerint a Tesla egy trendsetter, beszállítóként a Bosch örül annak, hogy egy újabb gyártóval működhet együtt. A Google és az Apple célja az lehet, hogy az ő szoftvereikkel működjenek a jövő autói. Sebestyén Balázs szerint az új cégeknek köszönhető az autóipar felbolydulása, ilyen a Tesla is, amivel kapcsolatban a szakértő elmondta, nem emlékszik, hogy nulláról ilyen gyorsan meghatározó szereplővé váljon egy gyártó, aminek a termékeivel rendkívül elégedettek a fogyasztók, és elismerően nyilatkoznak róluk az iparági szereplők is. Az új szereplők megjelenése által kiváltott sokk után most reagálnak az autógyártók, most még megfoghatják a helyzetet. Sebestyén elmesélte, ő már ma megrendelné az önvezető autóját, amivel jóval hatékonyabb lenne az utazás, hiszen közben dolgozni, videókonferenciát lebonyolítani is egyszerűbb lenne.

A panelbeszélgetés második közönségkérdése: Milyen meghajtású autót választana a következő 3-5 évben? A szavazók 46 százaléka hibridet, elektromos autóra 19 százalék, benzinesre és dízelre 21 illetve 13 százalélék szavazott.

 Az akkumulátoros elektromos autóké a jövő?

Dr. Péhl Tibor elmondta, az elektromos autók elterjedése exponenciális lesz a következő években, annak ellenére, hogy ma még kicsi a hatótávjuk, és az is elbizonytalaníthatja a vásárlókat, hogy az akkumulátorok cseréje is drága. Az elektromos autókkal kapcsolatban a probléma már régen nem az elektromotor, hanem az akkumulátor, de rendkívül nagy beruházások folynak ezen a területen, 2019 körül jelentős akkumulátor-gyártó kapacitások lépnek be, emiatt pedig jelentősen csökkenhet az akkumulátorok ára, ezen felül sok gyártó új technológián is dolgozik, amellyel lényegesen nagyobb energiasűrűség is elérhető.
Oliver Schatz szerint problémát okoz az is, hogy egyelőre túlságosan sokáig tart az akkumulátorok töltése, jelenleg egy órányi töltéssel 200 kilométernyi hatótávot nyerhetünk egy elektromos autónál, miközben egy belsőégésű motoros autónál egy órányi "töltéssel" 20 000 kilométerre elegendő üzemanyagot vehetünk magunkhoz. Ami a dízeltechnológiával lehetséges azt még úgy is nehéz lesz elektromos autókkal teljesíteni, ha technológiai ugrások jönnek. A megoldás például az üzemanyagcella és az akkumulátor kombinációja lehet.

Mi a siker kulcsa Magyarországon?

Gödri István szerint az oktatás színvonala határozza meg a versenyképességünket, ezen a területen folyamatosan igazodni kell a piaci változásokhoz. Lang János azt emelte ki, hogy folyamatos technológiai beruházásokra, a munkakörnyezet folyamatos javítására van szükség ahhoz, hogy a hazai autógyártás versenyképes maradjon. Dr. Péhl Tibor sarkosan fogalmazott, náluk elképesztő problémát jelent az, hogy gyakorlatilag semelyik területen nem találnak szakképzett munkaerőt, akiket most már fejvadászokkal célzottan keresik, még villanyszerelőt is nehéz találni, mondta Péhl, aki szerint az alapfokú oktatásban is nagyot kellene változni, olyan oktatókra lenne szükség, akik maguk is folyamatosan tanulnak, paradigmaváltásra van szükség, a gyerekeknek adaptív készségeket kell megtanítani. Sebestyén Balázs szerint a hazai autógyártás sikeréhez egyrész az kell, mint ami a háborúkhoz, vagyis pénz, pénz, pénz, ezen felül pedig szintén az oktatás színvonalának az emelésében látja a siker kulcsát a szakember, aki szerint nem az elitegyetemek outputját kellene figyelni, hanem a teljes felsőoktatásét, például a vidéki főiskoláról kijövő mérnökök szakmai tudása hagy kívánnivalót maga után.

Harmadik közönségszavazásunkban arra kérdeztünk rá, hogy a magyarországi operáció versenyképességét és egyben további befektetéseket mely tényezők befolyásolhatják a legjelentősebben: itt egyértelműen az Oktatás kategória kapta a legtöbb szavazatot.

Forrás: Portfolio