Több mint másfél millió magyar él a legnagyobb nélkülözésben, de rajtuk kívül még egymillió embert fenyeget a szegénység. Különösen nagy bajban vannak a vidékiek, a nagycsaládosok és az egyedülálló szülők – írja a HVG.
Rémesen érzik magukat a magyarok, hiába csökken a munkanélküliség és kezd meglódulni a gazdaság. A KSH most kiadott Magyarország 2016 kiadványából kiderül: az elmúlt években gyakorlatilag egyáltalán nem változott, ahogyan az itt élők a helyzetüket értékelik. Amikor arra kérik az embereket, hogy tízes skálán pontozzák az elégedettségüket, az adat 2013 óta egyetlen századponttal mozdult el. A magyarok átlagosan 6,1 pontot adtak, aminél rosszabb eredményt egyedül Bulgária ért el az egész EU-ban.
Az életükkel a leginkább a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek elégedettek. Az életkor szempontjából nagyon látványos a változás: minél idősebb valaki, annál rosszabbul érzi magát. Azt pedig a megkérdezettek 15 százaléka válaszolta, hogy csak ritkán, vagy soha nem érzi boldognak magát.
Hiába nőnek a bérek, nagy maradt a szegénység
Pedig ha csak a fizetések változását nézzük, nagy ok nincs is a panaszra. A reálkeresetek 2010 óta 24 százalékkal nőttek a KSH összesítése szerint. A legjobban a nagycsaládok jártak, ott másfélszeresére nőtt a bérek vásárlóereje, csakhogy a szegénységi kockázat még mindig kimondottan magas náluk. A nyugdíjasok helyzete ennyire már nem javult, ők átlagosan 15 százalékkal többet tudnak magukra költeni, mint 2010-ben.
Több mint másfél millió magyar, a lakosság mintegy hatoda él a legsúlyosabb nélkülözésben. Ez a 2012-es mélyponthoz képest jókora javulás, de még így is az EU negyedik legrosszabb helyzete a miénk (arról, hogy ezt pontosan hogyan számolják ki, itt írtunk bővebben). Szegénység vagy társadalmi kirekesztés több mint két és félmillió embert fenyeget az országban. Ez összefügg azzal is, hogy a magyarok közel tizede olyan háztartásban él, ahol ritka, ha legalább egyvalaki dolgozik.
A magyarok 14,5 százaléka él a szegénységi küszöb alatt – derült ki a kutatásból. Ez a szám 2013 óta csökken, de még így is magasabb, mint 2010-ben volt. Azoknál, akiknek gyerekük van, már nagyobb a szegénységi arány, a gyerekeit egyedül nevelő szülőknek pedig a 37,5 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. De ha együtt él a két szülő, viszont legalább három gyerekük van, akkor is nagy a kockázat: az ilyen nagycsaládok negyede számít szegénynek. Ha pedig valaki elveszti a munkáját, akkor katasztrofális a jövőkép, a munkanélküliek 48,5 százaléka próbál a szegénységi küszöb alatt megélni.
Vidéken él és gyereket vállal? Ne számítson sok jóra
Az országban ma két jókora szegénységi kockázat van, amely óriási problémákat mutat: sokkal kevesebb pénzből kell megélnie annak, akinek gyereke van, valamint annak, aki Budapest határain kívül lakik.
A jövedelem, amelyet egy átlagos magyar egy hónapban kap, 95 900 forint. Ez sem túl magas szám, még rosszabb viszont a helyzet, ha hozzátesszük, hogy az adatot szinte csak Budapest húzza fel, teljesen elszakadva még a megyei jogú városoktól is, a falvakban pedig 80 ezer forintból kellene kihúzni valahogy a hónap végéig. Nagy a baj akkor is, ha a gyerekes családok helyzetét nézzük: az egy főre jutó havi nettó jövedelem náluk hiába nő folyamatosan, még mindig 75 ezer forint alatti, az összes háztartás átlagának alig több mint háromnegyede. Még ettől is messze elmarad az a fejenkénti 61 ezer forint, amelyből az egyedülálló szülőknek és gyerekeiknek kellene megélniük – ráadásul ők az egyetlen olyan csoport, akiknek az egy évvel korábbihoz képest még csökkent is a jövedelme.
A KSH arról is megkérdezte az embereket, mit gondolnak, mennyi pénzből lehet már megélni. Átlagosan 64 ezer forint az az összeg, amelyből már nagyon szűkösen ki lehet jönni a magyarok szerint – vagyis egy gyerekét egyedül nevelő szülő ez alatt a határ alatt marad. De látványos az is, hogy a társadalom legszegényebb ötöde szerint már 44 ezer forintból meg lehet úszni egy hónapot nagyon szűkösen. Ahhoz, hogy valaki nagyon jól éljen, a legszegényebbek szerint elég havi 150 ezer forint, míg a leggazdagabbak nem adnák 309 ezres fejenkénti havi jövedelem alá.
Sokkal többet kénytelen költeni, aki egyedülálló
A fogyasztási kiadások 2013 óta nőnek, egy főre átlagosan havi 81 600 forint jut. A különbség az egyszemélyes háztartások és a gyerekeiket együtt nevelő szülők között majdnem kétszeres, leginkább azért, mert drága egyedül fenntartani egy lakást. Lakhatásra és rezsire már majdnem annyit költünk, mint evésre és ivásra, a kiadások harmadik legnagyobb tétele pedig a közlekedés, legyen szó akár benzinről, akár a tömegközlekedés áráról.
Hatalmas a különbség, ha régiónként hasonlítjuk össze a kiadásokat. A Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarország még a lista második helyén álló Nyugat-Dunántúlt is havi 8500 forinttal megelőzi az egy főre jutó havi kiadásban, egy észak-alföldinél pedig közel 30 ezer forinttal többet tud elkölteni egy közép-magyarországi lakos.
A magyarok leggazdagabb ötöde havonta három és félszer annyi pénzt költ el fogyasztásra, mint a legszegényebb egyötöd. A szórakozásra nyolcszor annyi pénzük jut, ruházkodásban több mint négyszeres a különbség, de még az ételre is több mint kétszer annyit költ a felső egyötöd, mint a szegények.
Forrás: HVG
