Németország után a franciák is bevezették a külföldiekre is kötelező minimálbért, ha az ország területén szolgáltatást nyújtanak. A szabály megsértését megabírsággal szankcionálják. Az Európai Bizottság mindkét országgal szemben kötelezettségszegési eljárást indított, de ez senkit sem ment fel a retorziók alól – írja az adozona.hu.
Heves viták a kiküldetés szabályozásáról
Az Európai Unió rendkívül eltérő gazdasági fejlettségű tagállamokat tömörít, melyeknek a munkajogi szabályozásában is jelentősek a különbségek. A legszembetűnőbb eltérés a kereseti viszonyokat jellemzi. Míg a Kelet-Európai régióban a minimálbér havi 300 euró környékén mozog, addig a kontinens nyugati felén 1900 euró összegű minimálbérekkel találkozunk.
Mivel az egységes piac alapja az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása, így sejteni lehetett, hogy az eltérő feltételek komoly konfliktusok formájában is jelentkezni fognak. Az Európai Unió ezeket az ellentéteket a kiküldetésről szóló posting irányelvben 96/71/EC directive) rendezni kívánta. Az irányelv így bizonyos esetekben előírja, hogy a fogadó állam jogát kell alkalmazni. Ezek a területek a maximális munkaidő és minimális pihenőidő, a minimális éves szabadság, a minimális bérszint, a túlóradíjazás, a munkavállalók rendelkezésre bocsátásának a feltételei különös tekintettel a munkaerő-kölcsönzésre, a munkahelyi egészség, biztonság, higiénia, a sérülékeny munkavállalókra vonatkozó szabályok (várandós nők, gyermekek, fiatalok), valamint a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód követelménye.
Ezen szabályokat ráadásul a Bizottság tovább kívánja szigorítani. A nemrég nyilvánosságra hozott tervezet szerint kiküldetésben a minimálbér helyett az átlagkereset megfizetését írnák elő. A Bizottság ugyanis úgy látja, hogy a szociális jogok kiterjesztése az egységes piacon más módon nem biztosítható. A javaslatra reagálva a Kelet-Európai országok indokolt véleményük megküldésével tiltakoztak a Bizottságnál (sárga lapos eljárás). Nem osztják a Bizottságnak a szociális jogok kiterjesztésére vonatkozó érvelését, hanem úgy látják, hogy az intézkedések célja az olcsó munkaerő kiszorítása.
Ezen országok legnagyobb versenyelőnye éppen a munkabérek szintjében rejlik. Nem csupán a bérezés mértéke képezi ráadásul viták tárgyát, hanem az is, hogy pontosan mely tevékenységek tartoznak a posting irányelv hatálya alá.
Németország után Franciaország is megköveteli a minimálbér megfizetését
Németország 2015. január 1. napjával vezette be az egységes minimálbért, melynek szintje óránként 8,50 euró. A jogszabály akként rendelkezik, hogy a minimálbért mindazokra alkalmazni kell, akik az ország területén szolgáltatást nyújtanak. A törvény 16. § (1) bekezdése szerint kiküldetés esetén a vámhatóságot a megfelelő formanyomtatványon értesíteni kell. Amennyiben ez nem történik meg, abban az esetben akár 500 ezer euró (cca. 150 000 000 millió forint) összegű bírság is kiszabható. (részletek itt érhetőek el: https://www.zoll.de/EN/Businesses/Work/Foreign-domiciled-employers-posting/Obligatory-notification-workers-posted/obligatory-notification-workers-posted_node.html). A szabály érvényesülését ráadásul a német hatóságok éberen ellenőrzik is.
Franciaország tavaly fogadta el az idén július 1. napjával hatályba lépő változásokat (Loi Macron Law), melyek alapján a szállítási szolgáltatások esetén is a hatályos 9,67 euró nagyságú órabért (vagy 1457,52 euró nagyságú havibért) szükséges minimálbérként megfizetni. A szolgáltatás nyújtójának ezen túlmenően képviselőt is ki kell jelölnie Franciaországban, valamint egy kiterjedt nyilvántartási szabályozás is alkalmazandóvá vált. Jogsértés esetén ráadásul Franciaországban is hasonló nagyságrendű bírságra lehet számítani.
A lépések jogszerűségét az Európai Bizottság is vitatja
Az Európai Bizottság 2016. június 16. napján közleményben jelezte, hogy Németországgal és Franciaországgal szemben kötelezettségszegési eljárást indított. A Bizottság leszögezi, hogy a munkavállalók szociális védelme szempontjából a minimálbérre vonatkozó rendelkezések általános alkalmazását kifejezetten támogatja. Az eljárás alapja jelen esetben az, hogy a Bizottság álláspontja szerint a nemzetközi szállítási tevékenységnek az egyes tagállamok belső piacával való érintettsége csupán minimális, így az ilyen drasztikus mértékű tagállami beavatkozások a szolgáltatásnyújtás szabadságát akadályozzák az egységes, belső piacon. Németországnak és Franciaországnak két hónapja van arra, hogy a Bizottság érveire megfelelő választ adjanak. Nem ez az egyetlen vitás terület ugyanakkor ezzel a kérdéssel összefüggésben. Az sem teljesen egyértelmű, hogy a nemzetközi szállítási tevékenységek teljes mértékben a kiküldetést szabályozó posting irányelv hatálya alá vonhatóak-e. A posting irányelv tervezett módosítása e kérdésre is kitérne, feltéve, hogy sikerül a tagállamok közötti konfliktusokat feloldani.
Tanácsos a követséget vagy a Nemzetgazdasági Minisztériumot megkeresni
Annak ellenére, hogy Németországgal és Franciaországgal szemben kötelezettségszegési eljárás indult, a vitás jogszabályok alkalmazását az érintett tagállamok hatóságai számon fogják kérni. A hazai szolgáltatás nyújtóknak célszerű így az érintett tagállam követségétől vagy a Nemzetgazdasági Minisztériumtól felvilágosítást kérni. Célszerű ezentúl nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban emelt napidíjat fizetni. A 285/2011. (XII.22.) kormányrendelet lehetővé teszi ugyanis, hogy a gépkocsivezetőként, illetve árukísérőként foglalkoztatott magánszemélynek a munkáltató 60 euró összegű napidíjat fizessen, mely igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül. Ez az összeg az Európai Unió Bírósága szerint a minimálbér szempontjából figyelembe is vehető (Satakunnan käräjäoikeus: C-396/13).
Forrás: adozona.hu
