Márciusban a negyedik alkalommal hirdettek a kormány által meghirdetett munkajogi reform ellen tiltakozónapot csütörtökön a francia szakszervezetek és diákmozgalmak. Országszerte mintegy kétszáz felvonuláson és sztrájkokkal követelik a törvénytervezet visszavonását.

Jóllehet a reformpárti szakszervezetek elfogadták a kormány által javasolt módosításokat a parlament elé a héten kerülő törvénytervezetben, a radikálisabb szakszervezetek és a diákok továbbra is a reform teljes visszavonását követelik.

Álláspontjuk szerint a beterjesztett javaslattal nem jönnek létre munkahelyek, állandósul a bizonytalanság, valamint a nőkkel és a fiatalokkal szembeni egyenlőtlenség a munkaerőpiacon.

A francia oktatási minisztérium szerint 176, a diákszervezetek szerint 200 gimnáziumot foglaltak el reggel a diákok, közülük mintegy ötvenet Párizsban. A rendbontások elkerülésére többségükben már előzetesen szünnapot rendeltek el az igazgatók. Ez mintegy tíz százalékát jelenti a középiskoláknak. A diákmozgalmak üdvözölték, hogy a szakadó eső ellenére a korábbi napoknál több középiskolás csatlakozott a tiltakozónaphoz..

Myriam El Khomri munkaügyi miniszter megismételte, hogy megérti a fiatalok aggodalmait, ugyanakkor jelezte, hogy a készülő törvény „szükséges és igazságos”.
Manuel Valls miniszterelnök csütörtök azt mondta, hogy szó sem lehet a szerinte „intelligens, bátor és szükséges” reform visszavonásáról.
A közszféra sztrákja elsősorban a tömegközlekedésben érezhető, a belföldi vonatoknak kétharmada, a metróknak a háromnegyede közlekedik. A légi közlekedésben is tapasztalhatók kisebb fennakadások a légiirányítók munkabeszüntetése miatt. A párizsi Orly repülőtéren a járatok ötödét, Marseille-ben pedig harmadát törölték. Párizsban az Eiffel-torony nem nyitott ki.

A mintegy kétszáz országos felvonulás közül a legjelentősebb kora délután kezdődik Párizsban.

Philippe Martinez, a legjelentősebb szakszervezet, a CGT vezetője szerint nagyon sokan lesznek az utcákon, mert minden munkavállaló érzi, hogy közvetlenül érinti a tervezett reform. Jean-Claude Mailly, a Force Ouvriere szakszervezet vezetője már előzetesen bejelentette, hogy további tiltakozónapokat szerveznek.
Március 9-én az első megmozduláson 400 ezer munkavállaló és 100 ezer diák tüntetett a szakszervezetek szerint, a hatóságok szerint összesen 224 ezren voltak. Hasonló volt a részvétel március 17-én és 24-én is.

Francois Hollande államfő mandátuma legfőbb célkitűzésének a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentését jelölte meg, és azt is többször jelezte, hogy ha ezt nem sikerül végrehajtania, nem indul újra a jövő évi elnökválasztáson. A munka törvénykönyvének reformja a kormány álláspontja szerint a fiatalok számára szakmai biztonságot, a vállalatok számára pedig rugalmasságot ígér, ez azonban egyelőre nem győzte meg a legfőbb érintetteket.

A tervezet egyik legfőbb javaslata a munkaidő rugalmasabbá tétele a vállalatokon belüli belső egyeztetésekkel és az elbocsátások szabályozásának könnyítése. A tiltakozások nyomására a kormány ugyanakkor lemondott a végkielégítések összegének maximálásáról.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ