A fekete foglakoztatás és a színlelt szerződések mindennaposok a német építőiparban. Az állami építkezéseken sem jobb a helyzet. A munkaadók fuvarozás és szálláskiadás címén levonják a bér jelentős részét. Az érintettek, a szakszervezetek és a vállalkozók egy része is véget akar vetni ennek. Bíznak a januártól szigorodó uniós jogszabályban.  

Diszkrimináció!

Hasonló életkörülmények minden tagállamban – az EU legfőbb célja. Ettől fényévekre vagyunk. Nemhogy Helsinkiben és Lisszabonban, de még a frankfurti építkezéseken sem azonosak a fizetések.

Éhbérért dolgozni, amíg a tested fel nem mondja a szolgálatot

– ezt jelenti a német építőipar sok magyar és más kelet-közép-európai munkásnak. Mégis jönnek, mert kétszer annyit keresnek, mint odahaza. De ez jóval kevesebb, mint a német kollégáik bére és sok szociális juttatást is megtagadnak tőlük. Az érintettek és a szakszervezetek, sőt még a vállalkozók egy része is véget akar vetni ennek.

Az EU szavahihetősége a tét

Ha hagyjuk, hogy egy tagállam, vagy egy vállalkozás visszaéljen az EU által biztosított szabadság jogokkal, és abból profitáljon, hogy sok kelet-közép-európai botrányos munkafeltételek mellett is rá van utalva a nyugati munkára, tovább fog erősödni az euroszkepticizmus

– véli a konzervatív német kormánypárt, a CDU politikusa, Lucia Puttrich. Tudja, hogy Németországnak is cselekednie kell.

Igazat ad az elégtelen ellenőrzés miatt panaszkodó szakszervezeteknek. De szerinte a még rosszabb kelet-közép-európai munkakörülmények is részei a problémának. Sok helyen már munkaerőhiány van, a Lajtán túli kormányok mégsem tesznek a munkafeltételek javításáért.

Brüsszel segít

Az építőipari dolgozók ágazati szakszervezete, az IG Bau egy európai jogszabály 2017-es módosításának év eleji hatálybalépésétől remél javulást. A munkavállalói kiküldetésről szóló irányelv (96/71/EK) lefekteti az „azonos munkáért, azonos helyen, azonos bér” elvét. Ennek értelmében minden munkavállalót megillet a minimál-, illetve ágazati kollektív szerződésben rögzített bér, a béren kívüli juttatások, a hétvégi és éjszakai pótlék. A szabadnapok száma és más foglalkoztatási feltételek sem függhetnek a munkavállaló állampolgárságától.

Az irányelv 12+6 hónapban korlátozza a kiküldetés hosszát. Tehát, ha például a magyar kőművessel itthon íratták alá a munkaszerződést, de folyamatosan Németországban dolgozik, 18 hónap után át kell vennie a német cégnek.

A jövőben szállás és utaztatás címén tilos lesz levonni a bérből. Ezzel összefüggésben korábban rengeteg volt a visszaélés.

Fekete és szürke foglalkoztatás

A német építőipari cégek papíron tipikusan minimálbérért és rész munkaidőben foglalkoztatnak. Ha a munkaadó a napi 10-12 órás munkaért ennél többet is hajlandó fizetni, akkor azt feketén teszi.

Így járulékot spórol. A munkavállalót viszont kevesebb szabadság illeti meg, munkanélkülivé válva csak hosszabb munkaviszony után és alacsonyabb összegű támogatás fog kapni, kevesebb szolgálati időt gyűjt, így alacsonyabb lesz a nyugdíja is.

A teljesen fekete foglalkoztatás sem ritka. Sőt, az is előfordul, hogy a vállalkozó részben vagy egészben nem fizeti ki a megállapodás szerinti, a minimálbérnél egyébként jóval alacsonyabb járandóságot.

A kizsákmányolás mögött rendszer áll. A közvetítők gyakran összeolvadnak a szervezett bűnözéssel. A legnagyobb német tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában a szerb alvilág kezében van a közvetítés.

Felix Diemerling, régió szobafestő vállalkozások szövetségének elnöke fair bánásmódot követel a külföldieknek. Gazdasági érdeke fűződik ehhez.

A szürkén és feketén foglalkoztatók a törvénytisztelő konkurenciánál jóval olcsóbban dolgoznak. Torzítják a versenyt

– magyarázza.

Színlelt szerződések – teljes kiszolgáltatottság

A szürke és a fekete foglalkoztatás mellett elterjedtek a színlelt vállalkozói szerződések. A keleten toborzott építőmunkásokat csoportosan hozzák Németországba. Aláíratnak velük egy szerződést. Többségük nem beszél németül, nem érti tehát, mi áll a papíron. Nem tudja, hogy nem munkaszerződést köt, hanem egyéni vállalkozást, GbR-t (polgári jogi társaság, Gesellschaft bürgerlichen Recht) alapít. A német építőipari cég pedig megbízást ad egy munka elvégzésre.

A konstrukció több okból is előnyös a német félnek:

  • Hivatalosan sem jár minimálbér, béren kívüli juttatások, túlórapénz, fizetett szabadság és nem kell egészségügyi-, munkanélküli- és nyugdíjjárulékot se fizetni.
  • A megbízási díj még a részmunkaidős minimálbérnél is alacsonyabb, mégis legális a foglalkoztatás.
  • A megrendelővel szemben az egyéni vállalkozó felel a csúszásért és a minőségi hibáért. Méghozzá teljes vagyonával.
  • Bármi történik, a munkavállalónak kell bizonyítani, hogy színlelt volt a szerződés és valójában munkaviszony jelleggel foglalkoztatták.
  • Ha a munkaügyi ellenőrzéskor a vállalkozó nem tudja bizonyítani, hogy megtévesztés vagy kényszer hatása alatt dolgozott színlelt szerződéssel, még büntetést is kell fizetnie.

A bolgár Maria Krumova szobaasszonyként maga is megélte ezt a fajta kizsákmányolást. Most szakszervezeti aktivistaként igyekszik segíteni a külföldieknek.

Aki minimális nyelvtudás és egy fillér nélkül érkezik, könnyű préda.

Egy példát is felhoz: „Nemrég egy román szobafestő kérte a segítségünket. Elkértem a bérelszámolását. Még sosem látott ilyet, azt sem tudta, mi az. Tőlem tudta meg, hogy évek óta feketén dolgozik.”

Túlárazott szállások – éhbér marad

Egy ideje a fuvarozás és az elszállásolás a legnagyobb üzlete. A munkaadó papíron minimálbért fizet, de a fuvarozásért és a szállásért levonja bér jó jelentős részét. Így jogszerűen foglalkoztat éhbérért.

A kelet-európaiak az uzsorának is beillő bérleti díjakért sokszor csak egy ágyat kapnak a barakkokban, konténerekben.

„Papíron 13 euró az órabérem. De 400 eurót levonnak a szállásért. Sokad magammal vagyok a szobában. Az ágyak is alig férnek el” – számol be egy román építőmunkás. Még szerencsésnek mondhatja magát. Krumova tud olyan magyar kőművesről, aki 300 euróért negyedmagával osztozik egy 15 négyzetméteres szobán.

A már szintén idézett Felix Diemerling egy még elképesztőbb esetről számol be:

„A lengyel szobafestőket több száz euróért kukatárolókban szállásolták el! Ha nem a saját szememmel látom, el se hiszem. Szégyelltem magam, hogy ez Németországban megtörténhet.”

Szenvednek és tűrnek

Hiába az alacsony bérek és a kizsákmányolás, folyamatosan van utánpótlás, pedig Magyarországon is sok rémítő történet kering. Aki már Németországban van, az szenved, de tűr. Félti a havi 800-900 euróját. Munkát ugyan találna Magyarországon is. Az építőiparban már munkaerőhiány van. Ennek ellenére

idehaza is dívik a fekete foglalkoztatás.

Ellenőrizni kellene

A munkaügyi szabályok ellenőrzése a Pénzügyminisztériumhoz tartozó vámügyőrség hatásköre. A miniszter, Olaf Scholz tudja, hogy a kormánynak is érdeke lenne a szigorúbb ellenőrzés, hisz a feketemunka,  és a színlelt szerződések miatt milliárdoktól esik el az államkassza. Tízezer új ellenőrt ígér. Illuzórikus, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg összesen 7 ezren dolgoznak a Vámügyőrségnél.

Diemerling szerint probléma, hogy a kevés ellenőrzés a nagy építkezésekre korlátozódik. Családi házak és kisebb társasházak építésénél sosem bukkannak fel a vámügyőrök. Ezt tudják a kivitelezők is. Kockázat nélkül foglalkoztatnak feketén.

Az ellenőrök a bürokráciára panaszkodnak.

Egy nap ellenőrzés, négy nap papírmunka. Hogy effektívebben használjuk ki az egy napot, inkább a nagy építkezésekre koncentrálunk

– mondja egy neve elhallgatását kérő vámügyőr.

A helyzet az állam- és az önkormányzat finanszírozta építkezéseken se jobb. „A közbeszerzéseknél az ár dönt. A konkurencia gyakran 40-50%-al alám kínál. Nyilvánvaló, hogy ez csak a munkavállalók kizsákmányolásával lehetséges” – háborog Diemerling.

Ha az építőiparba pumpált sokmilliárd a tisztességes cégeket gazdagítaná, alapvetően javulna a helyzet

– véli az ágazati szakszervezet, az IG Bau elnöke, Robert Feiger. „Nem várhatja el az állam, hogy a privát megrendelők a tisztességes vállalkozókat bízzák meg, ha maga az állam is a legolcsóbban dolgozó céggel építteti az autópályát” – teszi hozzá.

Pedig van megoldás

Kanadában például mindig a második legolcsóbb ajánlattevőt választják. Így, aki a piaci ár alá megy, túl olcsón dolgozna, nem kap megbízást. Svájcban átlagárat számolnak és az építhet, aki a legközelebb van ehhez. Brüsszelnek van tehát további tennivalója. Módosítania kellene a közbeszerzés szabályait.

Forrás: azuzlet.hu

 


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ