Német öregeknek balkáni gondozónőt! Ez a nagy ötlete Németország egészségügyi miniszterének, akinek azzal kell megküzdenie, hogy Európa legnagyobb és egyik legfejlettebb gazdaságában 36 ezer állás áll üresen az öregek ellátására szakosodott otthonokban – írja a HVG.

A helyzet egyre súlyosabb lesz, mert gyorsan növekszik a rászoruló idős emberek száma, míg a németek nemigen vállalnak ilyen munkát.

Jelenleg 2,86 millió idős ember szorul gondozásra 

4,5 millió lesz a számuk 2060-ra, így mindenképp tenni kell valamit. Csakhogy a migránsviták miatt Németországban sokan ódzkodnak a külföldi munkaerőtől. Ezért a kormánykoalíció programjában mindössze 8 ezer gondozónő importja szerepelt. 

Csakhogy Jens Spahn egészségügyi miniszter nem akárki a politikai életben: a nehézsúlyú versenyző a CDU elnöke szeretne lenni Angela Merkel után. Erre a német sajtó szerint nem sok esélye van, de lobbizni nagyon tud. Először is felvitte az „importálható” gondozónők számát 13 ezerre. Majd pedig büszkén bejelentette:

A költségvetés plusz 9 millió eurót ad a külföldi képzésre 

Ez azt jelenti, hogy a jelölteket az anyaországban képezik ki és tanítják meg németül.

Vagyis Németországba már egy olyan gondozónő érkezik, aki azonnal munkába is állhat

– vázolta fel terveit a miniszter a közszolgálati Deutsche Welle hírportáljának. Listáján a következő országok szerepelnek: Albánia, Koszovó, Macedónia, Horvátország, a Fülöp-szigetek és Kuba. Vagyis szinte kizárólag egykori vagy mai szocialista országokról van szó, ahol viszonylag jó az egészségügyi képzés, de pocsék bérek és rémes munkafeltételek várják az orvosokat, ápolónőket, gondozónőket.

Albániából az orvosok 78%-a emigrálni akar

24%-uk azonnal el kívánja hagyni hazáját nyugati irányban – állapította meg a Friedrich Ebert Alapítvány tanulmánya. A Deutsche Welle megkérdezett egy albán gondozónőt. A 25 éves Joana Bocaj még nem járt Németországban, de ismerősei és barátai révén elég jól tájékozott arról, hogy ott sokkal magasabbak a bérek, jobbak a munkafeltételek, jobb az élet.

Düsseldorfba megyek dolgozni és ott is akarok maradni

– nyilatkozta a gondozónő.

 Albánia egészségügyi minisztere kétségbe van esve:

Bárcsak lenne egy nagy zsák aranyam, hogy itthon tartsam az orvosokat és az ápolónőket

– idézte keserű óhaját a Deutsche Welle.

Az agyelszívás rendesen működik a Balkánon is, ahol a helyi kormányok orvos és nővérhiánnyal szembesülnek minden nap. Nem is csoda, hiszen egyes német öreg otthonok 5000 eurót fizetnek egy fejvadász cégnek, ha hoz egy képzett gondozónőt a Balkánról, aki tud németül. Hosszú sorok kígyóznak a német konzulátusok előtt a Balkánon: munkavállalói vízumra pályáznak. Eddig ez sokszor nehézkesen ment, mert Németország óvta a belső munkaerőpiacát és a balkáni államok többsége még nem EU-tag. Csakhogy a munkaerő-import a kelet-európai uniós tagállamokból kimerülőben van, ezért az Európai unión kívül keresi a megoldást a német egészségügyi miniszter. Az új bevándorlási törvény ezt lehetővé is teszi, mert a jövőben szakképzett munkaerőt hiány szakmákban korlátlanul lehet importálni 

Legalábbis ezt tartalmazza az új bevándorlási törvény tervezete, melyet a Süddeutsche Zeitung ismertetett.

Gondozónőkből abszolút hiány van, ez a szakma tehát prioritást élvez a munkaerő-importban, Németországban.

Mit szólnak mindehhez az exportőrök a Balkánon?

A polgárok lelkesek, a kormányok kevésbé 

A magas munkanélküliség, az alacsony bérek és a rossz munkafeltételek miatt a kivándorlási vágy óriási a Balkánon, ahol ennek komoly tradíciója is van. Tito Jugoszláviája abban is különbözött a többi szocialista államtól, hogy engedte a polgárait külföldön dolgozni. Sokan ismerik tehát a járást a német konzulátusokra, melyek most nem győzik feldolgozni a munkavállalói vízum-kérelmeket. A német nyelviskolák egyre-másra indítják a tanfolyamokat. Van olyan város, ahol este 11-kor kezdődik az utolsó német nyelvtanfolyam, mert olyan nagy az érdeklődés! Ki marad otthon?

Mentőötlet Macedóniából 

Kössenek csak határidős szerződéseket a munkavállalókkal, akik Németországba mennek a Balkánról! Vagyis legyen valamiféle rotációs rendszer: az orvosok, az ápolónők és gondozónők ne hagyják el örökre a szülőföldjüket, hanem csak átmenetileg vállaljanak munkát a németeknél! Ezt javasolja a macedón kormány. Ilyen megoldást mások is javasolnak (például Románia). Csakhogy túlságosan nagy a különbség a Balkán és Németország között.

Nemcsak arról van szó, hogy egy gondozónő lehetőségei ma sokkal jobbak az önálló egzisztencia megteremtésére Németországban, mint a Balkánon, hanem a perspektívák sem nagyon biztatóak.

A különbség Németország és a Balkán között inkább növekszik, már ami az életszínvonalat illeti. Így nem csoda, ha az a 25 éves albán gondozónő, aki jelenleg még Vlora városában istápolja az öregeket, végképp Düsseldorfban képzeli el az életét. Németországban akar gyereket szülni és megöregedni, mert a Balkánon a jövő kevésbé látszik reményt keltőnek, mint a jóléti Európa mintaállamában.

Forrás: HVG