Tavaly november 17-én bővítette az Európai Unió a szociális jogok pillérét. Az intézkedés kapcsán pontos eredmények még nem születtek, de a frissítés előtti adatok roppant beszédesek – írja a Világgazdaság.

Pár nap híján egy évvel ezelőtt hirdették ki az Európai Unió (EU) tagországainak vezetői által elfogadott kibővített szociális jogok pillérét. A kezdeményezés összesen 20 alapelvre épül, amelyek az alábbi három átfogó kategóriába tartoznak:

• esélyegyenlőség és hozzáférés a munkaerőpiachoz,
• méltányos munkafeltételek,
• szociális védelem és társadalmi befogadás.

Az egységesen követendő ajánlás megszületésére egy nagyon egyszerű okból volt szükség:

az uniós polgárok több mint harmadát fenyegette 2010-ben az elszegényedés, amely arány ugyan 2017-re szépen zsugorodott, sokkal jobb viszont nem lett.

A szociális transzferek hatása a szegénységre az EU-ban (a nyugdíjak figyelembevétele, valamint Írország és az Egyesült Királyság nélkül)
Fotó: Eurostat

Az EU magyarán lépéskényszerbe került a problémával kapcsolatban, ennek eredményeként összehívtak egy csúcstalálkozót Göteborgba. A tanácskozás témája a tisztességes munkafeltételek és a növekedés voltak, a résztvevők több területen is feltérképezték, milyen eszközökkel lehetne még szélesebb körben biztosítani, hogy

• a munkaerőpiacok méltányos alapon és jól működjenek,
• a szociális védelmi rendszerek eredményesek és fenntarthatóak legyenek,
• valamint a társadalom szélesebb rétegei be legyenek vonva a szociális párbeszédbe.

A csúcstalálkozón a tagországok állam-, illetve kormányfői, valamint vállalkozások és szakszervezetek képviselői vettek részt, az esemény végén fogadták el az ajánlást.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a szociális jogok európai pillérének kihirdetése után úgy nyilatkozott: elköteleztük magunkat húsz elv és jog mellett. A tisztességes bérekhez való jogtól az egészségügyi ellátáshoz való jogig, az egész életen át tartó tanulástól a munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyon át a nemek közötti egyenlőségig és a minimumjövedelemig: a szociális jogok európai pillérével az EU kiáll polgárai jogaiért a gyorsan változó világunkban.

Finnország és Görögország a két pólus

Az évforduló közeledtének alkalmából az Eurostat megvizsgálta, hogy a „régi pillér” szociális transzferei (például a foglalkoztatás aktív támogatása vagy a lakhatási támogatások) mennyiben csökkentették a szegénység által veszélyeztetett emberek arányát, vagyis hogy azok mennyire tették meg azt, amiért tulajdonképpen megszülettek.

Az adatokból kiderült, a leghatékonyabban Finnország vezette át az EU által javasolt irányt a hétköznapjaiba, miután a finn államnak 56,9 százalékkal sikerült csökkentenie a szegénység által fenyegetettek számát tavalyra.

A második legjobban teljesítő nemzet a dán volt, ahol ugyanezt 51 százalékos arányban sikerült véghezvinni.

A szegénység által fenyegetettek arányának mértéke a tagállamokban (nyugdíj, valamint az ír és a brit eredmények figyelembevétele nélkül)
Fotó: Eurostat

Az Eurostat grafikáján látszik, hogy a legtöbb tagállam zökkenőmentesen építette be működésébe az akkor még bővítetlen pilléreket, de vannak olyan nemzetek is, amelyek egyértelműen küzdöttek azokkal.

Ilyen például Görögország, ahol a szegénység kockázatát csupán 16 százalékkal sikerült csökkenteni tíz év alatt. Ugyanígy a románok is hadilábon álltak a transzferekkel, az országban csak 17 százalékkal javult a szegénység kockázatának mutatója.

Magyarország egyértelműen nyertese az alapelveknek

A szociális jogok európai pilléreit hazánk sikerrel vezette be a mindennapjaiba, ahogyan az az Eurostat felmérésből kiderült:

uniós szinten a harmadik legjobb eredményt tudtuk felmutatni a szegénységi kockázat javítását illetően.

2010-ben a szociális transzferek 56,69 százalékkal csökkentették a szegénység kockázatát Magyarországon. Ez az arány aztán jelentősen romlott, majd 2015-től ismét javultak az adatok: tavaly 46,4 százalékot tett ki ez a mutató – uniós szinten azonban tavaly ez még így is dobogót ért.

Ezt bizonyítja az alábbi táblázat:

Az éremnek két oldala van, így muszáj hozzátenni az eredményhez azt is, hogy az Eurostat adatai szerint

2017-ben a magyar népesség 25,6 százaléka élt szegénységtől vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetetten.

A probléma a nők 26,1 százalékát érintette, míg a férfiak körében ugyanez 25 százalékot tett ki. A 18 évnél fiatalabbak 31,6 százaléka, míg a 65 évnél idősebbek 16,8 százalékának kellett megküzdenie a jelenséggel.

Szabadon választható az intelem, de eddig bejött

A pillér a méltányos alapon és jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek alátámasztására jött létre.

Az eszközt elsősorban az euróövezet számára alkották meg, de az a részvétel iránt érdeklődő valamennyi uniós tagállam számára alkalmazható.

A szociális jogok európai pillérén belül meghatározott elvek és jogok érvényesítése a tagállamok, az uniós intézmények, a szociális partnerek és egyéb szereplők közös felelőssége.

Forrás: Világgazdaság

Hozzászólok a Facebookon