A Google alkalmazottai munkaidejük 20 százalékát olyan, maguk választotta projektre fordíthatják, amelynek nincs köze napi feladataikhoz. A kutatási szabadság fontos eredményekhez vezet – másik célja, hogy a világcég ne veszítse el legjobb erőit – írja a Piac és Profit a Neue Zürcher Zeitung nyomán.

A Google-nak, amely egyébként három éve az Alphabet Holding tagja, 2017-ben 111 milliárd dolláros forgalma volt, a rendkívül sikeres óriáscégnek több, mint 80.000 ember dolgozik világszerte, köztük fejlesztők, programozók ezrei. Ahhoz, hogy a továbbra is sikeres maradjon, fenn kell tartani az újítói szellemet és a Google ebben is sikeres.

Az első, az önálló kutatásokat serkentő intézkedés néhány éve az volt, amikor bevezették:

rendes munkaideje 20 százalékában, azaz a hét egy napján, a fejlesztők félretehetik rendes feladataikat és általuk szabadon választott, másik projekttel foglalkoztatnak.

Ami persze nem randevút vagy kuglizást jelent, hanem olyan kutatást, fejlesztést, amelynek sikerét a vállalat aknázhatja ki.

Meglepő, de tény: ilyen, szabad kutatásból született a Google News, a Gmail és a Street View. Természetesen nem kötelező a heti, külön kutatónap, de az úttörő vállalat versengő légkörében persze nehéz kimaradni belőle. Mindenki előre akar jutni – s ha maga, vagy kiválasztott kollégáival egíüttműködve tud valami újat nyújtani, nyilván magasabbra is jut a vállalati hierarchiában.

A „20 százalék” munkarend legutóbbi eredménye a Plus Codes – koordinátamodell olyan helyek számára, amelyeknek nincs postai címük.

Mint kiderült, az emberiségnek több, mint a fele névtelen utcákban lakik, így nem, vagy csak nehezen találja meg a címzettet a posta, vagy a mentőautó.

A fejlesztők rácsmezőkre osztották a Föld felületét, majd a rácsot fokozatosan kicsinyítve a területet 14×14 m méretű kockákra osztották, s azok hat számjegyből álló kódot kapnak. A település neve és a kód elegendő ahhoz, hogy a világ bármely pontján megtaláljuk a keresett területet. Sikeresek voltak az első kísérletek, a Zöldfoki szigeteken, érdeklődnek a rendszer iránt Nigéria és az Egyesült Államok indián rezervátumai is.

Forrás: Piac és Profit