Finnország lett 2018-ban a világ legboldogabb országa. Magyarország mindössze a 69. helyen szerepel az ENSZ megbízásából készült ranglistán. Idén először vizsgálták meg a bevándorlók boldogságát is, ebben ugyancsak Finnország lett a győztes – írja a 24.hu.

Az ENSZ fenntartható fejlődéssel foglalkozó szakértői – az úgynevezett Sustainable Development Solutions Network, azaz a Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata – a Gallup közvélemény-kutatócég globális felméréseit vették alapul a globális boldogságlista elkészítéséhez.

A kutatók megkérdezték az embereket több mint százötven országban, hogy mennyire boldogok, majd három év átlagát (2015-2017) véve számolták ki a 2018-as eredményeket. Ám nem a legszubjektívebb érzésekre voltak kíváncsiak a felmérést végzők. Tehát nem az emberek pillanatnyi boldogságára kérdeztek rá, hanem arra, hogy mennyire elégedettek az életükkel, az addig befutott életpályájukkal. Így a boldogságuk valójában összefüggött a jólétükkel, egészségükkel és a szociális biztonságukkal is.

Nem a gazdagság számít igazán

Vagyis a boldogságrangsor egy olyan alternatív mutató, amely nem az egyes országok gazdagságát akarja mérni, hanem azt próbálja összegezni, hogy hol élnek a legboldogabban az emberek. Mindez természetesen nem független a megkérdezettek anyagi helyzetétől – például jó egészségügyet igen nehéz pénz nélkül működtetni.

Ám a mostani felmérés legfőbb tanulsága az, hogy  nem ott a legboldogabbak az emberek, ahol a legtöbb a jövedelmük, hanem ott, ahol a legigazságosabban osztják el azt, illetve, ahol a legtöbb embernek van azonos esélye a „boldogságra”.

Ilyen szempontból Finnország valóban kiemelkedő eredményeket ért el: a finn egy főre jutó GDP alapján nem lenne a világ tíz leggazdagabb országa között sem, mégis ők tudják a jólétet a legügyesebben „boldogsággá” konvertálni.

Finnországban a bevándorlók is megkapják az esélyt a beilleszkedésre, és így az ő boldogságuk is világrekorder – ez egy 117 országra kiterjedő párhuzamos ENSZ-vizsgálatból derült ki. De nemcsak Finnország, hanem három másik északi állam, Norvégia, Dánia és Izland is kiemelkedik boldogság tekintetében a többi ország közül, illetve hozzájuk csatlakozik még Svájc ötödikként. Az első öt helyen ezek az országok szerepeltek tavaly is, csak éppen a sorrendjük változott, a finnek ugrottak ugyanis egy nagyot előre, megelőzve a náluk sokkal gazdagabb Norvégiát.

Az északi (szociáldemokrata) modell

Mindez egy északi modell létezését sejteti, amit sok társadalomtudós vizsgált, de talán a jóléti államokat elemző svéd Gøsta Esping-Andersen írta le a legpontosabban (kutatásait Magyarországon Tomka Béla társadalomtörténész ismerteti). Ő nem északinak, hanem szociáldemokrata jóléti modellnek nevezi mindezt, és ide sorolja Svédországot, Dániát, Norvégiát és Finnországot is (Svédország is az első tízben szerepel a globális boldogságindexben).

A szociáldemokrata (északi) jóléti modell alacsony szegénységgel, a középosztály erősítésével, egyenlősítő jóléti intézményekkel párosul ezekben az országokban. Esping-Andersen az 1990-es években még azt írta, hogy ezek az országok törekednek a teljes foglalkoztatottságra. Ez persze nem mindig sikerül: Finnországban éppen a Nokia összeomlása és a 2007-2008-as globális gazdasági válság miatt nem igazán valósult ez meg az elmúlt tíz évben.

Viszont az továbbra is igaz az északi modellre, hogy relatíve jelentős az állami újraelosztás szerepe a jóléti szolgáltatásokban. Ennek megfelelően a szociális és egészségügyi ellátás elsősorban nem piaci jellegű, tehát nem magánbiztosításokon alapul. Így döntően állami intézmények gondoskodnak a lakosság jólétéről az északi országokban.

Forrás: 24.hu