Éhesen dolgozom a gép mellett – panaszkodik egy munkásnő Ukrajnában, ahol 82 euró a havi minimálbér. Csak a rezsire futja a béremből – mondja egy munkásnő Magyarországon.

A német közszolgálati Deutsche Welle összeállítást készített arról, hogy Európa keleti és déli részén, az egykori szocialista országokban a dolgozók teljesen kiszolgáltatottak, és ezzel a munkaadók a maximális vissza is élnek. Clean Clothes Campaign (Tiszta Ruha Kampány), ez egy nem kormányzati szervezet neve, mely a dolgozók jogaiért küzd a textiliparban. Bettina Musiolek, aki a délkelet-európai térséggel foglalkozik, úgy nyilatkozott:a munkaadók úgy kezelik a szerencsétlen munkásnőket, mint a rabszolgákat. Ha valaki tiltakozik, akkor könnyen megkaphatja: ott az ajtó!

Szerbiában különösen elkeserítő a helyzet: a nagy munkanélküliség miatt a kiszolgáltatott munkásnők elfogadják a szánalmas béreket, melyekből megélni vagy családot fenntartani egészen egyszerűen nem lehet. 100 ezren vannak ebben a helyzetben, ez Szerbia egyik legfontosabb iparága. A két munkásnő, aki nyilatkozott nyomorúságos helyzetéről, azt kérte, nevüket ne közöljék. A munkakörülmények kriminálisak, a munkavezetők brutálisak. A bérek éhbérek: egyikük 202, a másikuk 207 eurót keres havonta. Csakhogy a hivatalos adatok szerint egy négyszemélyes családnak 652 euró kell ahhoz, hogy a víz színe felett tartsa magát.

Ukrajnában 82 euró a havi minimálbér, Szlovákiában 374 euró. Ez a két szélső érték. A többi közép-kelet-európai ország ezen belül helyezkedik el. A Clean Clothes Campaign szerint ennek a minmálbérnek az ötszörösére lenne szükség ahhoz, hogy európai emberhez méltó életformát találjanak a textilipar dolgozói ezekben az országokban. A Benetton, az Esprit, a Prada, a Versace vagy a Louis Vuitton nem szívesen vallja be, hogy kelet-európai munkahelyeken készülnek a méregdrága ruhák. Ezért szépen ráírják, hogy Made in Europe. Abban reménykednek – és nem is alaptalanul – hogy a vásárlókat nemigen érdekli, hogy a ruhák hol készülnek és milyen körülmények között. Nekik csak az számít, hogy megfelel-e az ízlésüknek és a pénztárcájuknak.

Ebből a szempontból aranybányát jelentenek a közép-kelet-európai egykori szocialista országok éhbérei – állapítja meg a Deutsche Welle. Így a gazdag Európa közvetlen szomszédságában állíthat elő a jól képzett és gyalázatosan rosszul fizetett munkaerő mesés ruhaneműket. A nagy nyugati divatcégek előnyös helyzetben vannak a piacon, mert az egykori szocialista államok versengenek a beruházásokért. Ezzel pedig leviszik az árakat és persze a béreket. A nyomorgó szerbiai munkásnő ukrajnai vagy épp magyar kolléganőjével versenyez – persze a tudtán kívül. A Deutsche Wellének nyilatkozó szakértő elmondta: ebben a gyilkos versenyben nincsen mód a munkások jogainak érvényesítésére, vagyis képtelenség abban reménykedni, hogy az éhbérek emelkedni fognak.

Forrás: HVG

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció