Egyelőre sok a bizonytalanság a Brexit utáni munkavállalási szabályokkal kapcsolatban, azonban a magyar elvándorlás sajátosságai miatt akár a változás vesztesei is lehetnek a szigetországban élő magyarok - mondta a Portfoliónak Christian Moreh, a Southamptoni Egyetem kutatója, akinek fő kutatási területe a migráció. A szakember, aki több tanulmányt írt a témában úgy becsüli, hogy tavaly akár 2000-2700 gyermek is születhetett az Egyesült Királyságban magyar anyáktól, szerinte nem látszanak annak jelei, hogy az elvándoroltak a közeljövőben visszatérést terveznének Magyarországra.
Portfolio: A hivatalos brit statisztika szerint jelenleg alig több mint 90 ezer magyar él az Egyesült Királyságban, azonban sokak szerint a valódi szám ennek a többszöröse lehet. Mi korábban 250 ezerre becsültük szubjektíven a szigetországban élő magyarok számát, de van ennél is magasabb becslés. Ön szerint mennyi lehet most a reális szám? Minek köszönhető a hivatalos statisztika jelentős alulbecslése?
Christian Moreh: Valóban, a hivatalos statisztikai becslés 94 000 (plusz-mínusz 14 000) főre teszi az Egyesült Királyságban élő magyar állampolgárok számát. Sajnos ez is csak egy informált becslés, mivel pontos adatok nem léteznek, a legutóbbi népszámlálás már hat éves, a magyarok zöme pedig azt követően vándorolt az Egyesült Királyságba.
A népszámlálás adatai és az azóta kérvényezett társadalombiztosítási számok alapján én 106 ezer fő körülire becsülném a magyar állampolgárságú munkavállalók számát. Ez azonban nem tartalmazza a nem munkavállalók, például a gyerekek számát.
Ugyanakkor a számítás módszertana évről évre egyre megbízhatatlanabb, mivel a visszatérők feltételezett aránya változhatott az évek során, valamint az EU-tagságról szóló népszavazás óta. Amit biztosan tudunk, hogy a 2004-es EU-csatlakozást követően valamivel több, mint 211 ezer magyar munkavállaló fordult meg az Egyesült Királyságban, ami a (2011-es) magyar munkakorú lakosság mintegy 3%-át teszi ki. Ez nem egy elhanyagolható arány, főleg annak ismeretében, hogy a Németországban és Ausztriában hosszútávon tartózkodó magyarok száma is megkétszereződött a 2011-es munkaerő-piaci nyitás óta, és körülbelül 250 000-en élnek hivatalosan a két országban
Az Egyesült Királyságban élők között hogy alakulhat az aktívak és az inaktívak aránya a magyarok körében? Milyen munkakörökben és gazdasági szektorokban a legjellemzőbb most a magyarok részvétele a szigetországban?
A munkaerőpiaci felmérés (LFS) adatai alapján 83% körülire becsülném az aktívak arányát a munkaképes korú magyar lakosság körében. Ez egy igencsak magas arány, de megfelel a többi közép-kelet-európai friss bevándorló csoportnál is láthatónak. Az adatok szerint pedig a magyarok 27%-a dolgozik a szálloda- és vendéglátóiparban. Ezt követően a kereskedelem, a bérbeadási és üzleti tevékenységek, az egészségügyi foglalkozások és a feldolgozóipar egyenként 12-13%-ot foglalkoztat.
Korábbi tanulmányok szerint a kelet-európai bevándorlók, így a magyarok is nagyobb arányban dolgoznak, mint a helyiek és kisebb arányban vesznek igénybe állami segélyeket, illetve több adót fizetnek. Ennek mi lehet az oka?
Egyrészt a demográfiai és családi összetétel az oka, valamint a migráció frissessége. Kisebb arányban képviseltek az idősek valamint az iskolakorú gyerekek, mint a helyiek vagy a korábban érkezett csoportok esetében és a női családtagok sem maradnak ki a munkaerőpiacról kulturális okok miatt. Az állami segélyek többsége pedig foglalkoztatási vagy gyereknevelési kritériumokhoz kötöttek. A korábbi tanulmányok azonban arra is utalnak, hogy bevándorló csoportok idővel "asszimilálódnak" a többségi arányokhoz, főként amint a családalapítási folyamatok családegyesítési és életstílusi változásokat is előidéznek.
Van esetleg korfa az országban élő magyarokról?
A magyarok nemi és korbeli összetételéhez a Demográfia című folyóiratban megjelent tanulmányban közzétett korfára tudok utalni, ami persze csak a munkaképes korú lakosságot fedi le. Aszerint, az Egyesült Királyságba vándorló magyar munkavállalók 80%-a a 18-35 éves korosztályba sorolható be, a nők és férfiak eloszlása pedig meglepően kiegyensúlyozott.
Van valamilyen adat az Egyesült Királyságban élő magyarok körében a természetes növekedésről? Ön szerint hány gyermek születhet magyar szülőktől az országban?
Publikusan elérhető az Angliában és Walesben külföldi születésű apától és anyától élve született gyerekek száma az új EU-s tagállamokra vonatkozóan összesen, valamint a három legnagyobb nemzetiségi csoportra (lengyel, román és litván) lebontva.
Ez alapján, az eltérő születési arányszámokat a magyarok számára vetítve, 2000-2700 közöttire becsülném a 2016 folyamán magyarországi születésű anyáktól született gyermekek számát.
Az utóbbi 13 évben az EU-csatlakozásunk óta hogy alakulhatott a kivándorlás dinamikája Magyarországról az Egyesült Királyságba? Az IMF legutóbbi tanulmánya szerint kezd lecsengeni a kivándorlás Kelet-Európából. Ön is így látja?
Valóban, az Egyesült Királyságba irányuló közép-európai bevándorlás folyamatos csökkenést vagy legalábbis stagnálást mutatott 2013 óta, és ez a magyar bevándorlásra is igaz. Ugyanakkor a román állampolgárok előtt 2014-ben megnyíló munkaerő-piaci hozzáférés valamelyest árnyalja a Kelet-Európa egészére vonatkozó megjegyzést. A régióból való elvándorlást és az oda való (vissza)vándorlást azonban számos tényező motiválja, és a kezdeti jelentős arányú mozgásokat - amelyek persze a gazdasági válság különféle hatásaival, illetve a munkaerő-piaci nyitások eltérő tempójával is összekapcsolódtak - várhatóan egy kiegyensúlyozottabb mobilitás fogja követni.
Mi motiválta az elmúlt években a magyarok kivándorlását? Kizárólag gazdasági okai vannak a többség esetében az elvándorlásnak?
Általában a személyes motivációk sosem kizárólagosak, azonban bizonyossággal állítható, hogy a többség számára a gazdasági okok kimagaslóan fontosak voltak. Ugyanakkor a "gazdasági" okok mérlegelésénél a szubjektív felfogások a legfontosabbak.
Egy korábbi tanulmányában, ami arra a következtetésre jutott, hogy a magyarok vándorlási rátája sokáig elmaradt a szomszédos országokban tapasztalhatótól, nem a 2004-es csatlakozás után, hanem csak 2012-től pörgött fel. Ez minek tudható be?
Ehhez számos nem kifejezetten gazdasági tényezo is hozzájárult, így például szemléletbeli és generációs változások, vagy tág értelemben vett "politikai" tényezők is. Így például, a 2006-2010 közötti évek során a gazdasági stagnálás, az EU-s csatlakozástól elvárt azonnali bérnövekedés elmaradása, illetve a régióbeli szomszéd országokhoz viszonyított pozícióvesztés, a politikai közbeszéd radikalizálódása következtében, lassan de biztosan beleevődött a köztudatba, a helyzet politikai megoldásának a lehetőségébe vetett remény még visszatartó erőként hatott. Közben azonban - az Egyesült Királyságban legalábbis - kialakultak a strukturális lehetőségei egy nagyobb arányú és alacsonyabb kockázatokkal járó kivándorlásnak, például létrejöttek a magyar nyelvű munkaközvetítő ügynökségek, lakásbérleti lehetőségek, valamint felnőtt korúvá vált az első olyan generáció, amely az EU-csatlakozást követően kezdte el a gimnáziumot és a továbbtanulási illetve karrierlehetőségeik felmérését.
Ehhez valószínűleg Magyarország a kapitalista átmeneti időszakban is fenntartott viszonylagos régióbeli vezető pozíciója - vagy annak feltételezése - is hozzájárult, valamint az ország korai bevándorló-országi tapasztalatai. Ezek persze feltételezett felfogásbeli okok, de meggyőződésem, hogy az 1990-es évek folyamán kialakult "vendégmunkás" sztereotípiája olyan felfogásbeli beidegződéseket generált, amelyek részben hozzájárultak az elvándorlás visszatartásához. 2015 óta azonban a magyarok az Egyesült Királyságba vándorlási trendjei többnyire igazodnak a többi közép-európai országok polgáraiéhoz.
A már említett tanulmánya szerint "az utóbbi négy évben érkezettek mintegy 56%-a haza vagy tovább utazott". Ez Ön szerint minek köszönhető? Eleve rövidtávra terveznek a magyarok az országban vagy esetleg sokan kiábrándultak, csalódtak?
Ez vagy ehhez hasonló arány elvárható egy olyan migrációs kontextusban, amelyet a 35 év alatti korosztály dominál, és ahol nem állnak fenn jogi korlátai a mozgásnak, valamint ellenkezőleg, számos olcsó és gyakori közlekedési eszköz elérhető.
Nem tudnám biztosan megmondani, hogy eleve a migrációs tervek vagy a tapasztalatok a fő okai ennek a "mozgékonyságnak", de kvalitatív adatgyűjtéseim során találkoztam mindkét esettel.
Mi kellene ahhoz, hogy később az utóbbi években elvándorolt magyarok visszatérjenek Magyarországra?
A visszavándorlást valószínűleg a fogadó ország körülményei fogják leginkább befolyásolni, az Egyesült Királyság esetében a Brexit folyamata.
Ami a Magyarországon belüli folyamatokat illeti, a nemzetgazdasági mutatók javulása sokkal kevésbé hathat a külföldön élők döntéseire, mint a - valós vagy hamis - felfogások az önmegvalósítás lehetőségeivel vagy a következő generáció jövőjével kapcsolatban.
Egy az EU-s népszavazást közvetlenül megelőző kutatásunk szerint - amely egy elég alacsony számú, de magyar mintát is tartalmazott - a magyarok minden más csoportnál nagyobb arányban (50%) terveztek brit állampolgárságért folyamodni a következő öt évben. Ilyen körülmények között nem igazán feltételezek nagyarányú visszatérési szándékot a közeljövőben.
Ha azonban abban gondolkodnék, hogy egy őszinte kormányzati szándékot az elvándorolt családok visszacsábítására miként lehetne gyakorlati lépésekkel megalapozni, akkor valószínűleg abból indulnék ki, hogy nem minden függ csupán a fennálló bérviszonyoktól, melyek nemzetközi felzárkóztatása fontos cél, azonban gazdaságilag összetett kérdés; azonban ugyanannyira fontos, például, hogy létezzenek átlátszó vállalkozási és befektetési lehetőségek; fontos, hogy az államapparátus és a közigazgatás semmilyen szintjével kapcsolatban ne álljon fenn a korrupció vagy a nepotizmus gyanúja, akár valós, akár vélt okokból; fontos, hogy a közoktatás és felsőoktatás színvonala tűnjön versenyképesnek, valamint, hogy a külföldi tapasztalatok örvendjenek elismerésnek; összességében, az országimázs fontosságát emelném ki, egy nyílt, az önmegvalósítási lehetőségeket nem korlátozó, és hitelesnek vélt közintézményi struktúrát fenntartó társadalomkép megkérdőjelezhetetlenségét.
Hogyan alakulhat a magyar kivándorlás a következő években?
Már az elmúlt év folyamán az Egyesült Királyságba érkező magyarok száma jelentősen megcsappant. A célországokat illetően valószínűleg tovább fog erősödni a németországi irányú elvándorlás, azonban kétlem, hogy összességében a magyarok elvándorlása felerősödne a jelenlegi mértékhez képest. Ugyanakkor főként a felsőoktatási tanulmányaikat elkezdeni vágyó és nyelvtudással rendelkező fiatalokat látom a külföldi országok vonzerejében, és nem zárnám ki, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését követően az Európán kívüli angolszász országok is egyre erősödő vonzerővel bírjanak majd.
Ön szerint hogyan befolyásolhatja a szigetországban élő magyarok sorsát a Brexit-tárgyalások kimenetele? El tud képzelni olyan forgatókönyvet, ami jelentősen korlátozza esetleg a munkavállalást a kelet-európai munkavállalók előtt?
Ami az Egyesült Királyságba való elvándorlást illeti, valószínűleg lezajlott a nagy volumenű migráció időszaka.
A magyarokra nézve sajnos komolyabb hatással lehet a Brexit átmeneti folyamata, mint a lengyel, vagy korábban érkezett közép-kelet-európai bevándorló csoportokra. Ez csupán azért, mert a 2012-2013-ban érkezettek számára a jelenlegi jogszabály szerint öt éves tartózkodást megkövetelő állandó tartózkodási bizonyítvány megszerzése még nem garantált, az ezt felváltó státusról pedig még mindig nincs bizonyosság.
A legutóbbi hírek egy úgynevezett "letelepedett státusról" beszélnek, melynek a követelményei még távolról sem tiszták. A legengedékenyebb - habár szerintem valószerűtlen - eshetőség, hogy egy részben automatikus státusról legyen szó, amely a 2019. március végén az Egyesült Királyságban tartózkodó összes olyan EU-s állampolgárra vonatkozzék, aki az azt megelőző hónapokban az EU-s mobilitási szabályoknak megfelelően jogosan tartózkodott ott, vagy ilyen személy hozzátartozója.
Azonban az is jogszerű elvárásként megfogalmazható, például, hogy csak a 2017. márciusában (azaz az elhíresült 50-es cikkely szerinti eljárás elindításának az időpontjában) már ott tartózkodókra vonatkozzon a "letelepedett státus", és hogy az EU-s jogszabályban előírtnál jelentősen szigorúbb követelményeknek kelljen megfelelni, például minimum kereseti kritériumoknak.
A státus kérvényezése egyben jelentős költséggel is járhat (példának okáért, jelenleg az EU-n kívüliekre vonatkozó letelepedési engedély kérvényezése 665 000 forintnak megfelelő összegbe kerül).
A tárgyalások kimenetele pedig majd legvalószínűbben egy olyan migrációs rendszerhez fog majd vezetni, melyben az újonnan érkezett magyar állampolgárok munkavállalói vízum alapján fognak tudni munkát vállalni az Egyesült Királyságban, az ott tanulni vágyókra pedig a jelenlegi nem-EU-s tandíjak lesznek kivetve.
Forrás: Portfolio
