A Szolidaritás lengyelországi szakszervezet kedden az Európai Bizottsághoz fordult, azt  firtatva, vajon a testület, amely kifogásolta a Varsóval szemben elindított kötelezettségszegési eljárás során a lengyel bírák nyugdíjkorhatárát, egyben az általában vett lengyelországi nyugdíjkorhatárt is megkérdőjelezi-e.

A legnagyobb lengyelországi szakszervezet hivatalos honlapján közzétett, az Európai Bizottság (EB) elnökének, Jean-Claude Junckernek címzett levélben Piotr Duda, a Szolidaritás  elnöke arra  emlékeztetett hogy a brüsszeli testület szombaton kötelezettségszegési eljárást indított el az  egyik hatályba lépő lengyelországi bírósági törvény miatt.

Piotr Duda rámutatott: a kötelezettségszegési eljárás tárgyát képező, az alsóbb fokú bíróságok szervezetét módosító jogszabályban az EB mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy ez a férfiak esetében 65, a női bírák esetében 60 évben rögzítené a nyugdíjkorhatárt. Ezt Frans Timmermans, az EB első alelnöke is a nemek közötti egyenlőség elvéről szóló uniós szabályozással ellentétesnek nevezte egyik korábbi nyilatkozatában - idézte fel a Szolidaritás elnöke.

Úgy értékeli:  a jelenlegi lengyel alkotmányt, valamint az  októbertől életbe lépő lengyelországi nyugdíjreformot vonná kétségbe, ha Timmermans a bírák tervezett alacsonyabb nyugdíjkorával együtt a Lengyelországban majd általánosan érvényes, nők és férfiak esetében más-más nyugdíjkorhatárt is kétségbe vonná.
Lengyelországban az említett nyugdíjkorhatár - amellyel mindenki élhet - október 1-től lép életbe. Ezzel lényegében a 2013 elejéig érvényes szabályokat állítják vissza. Az előző kormány négy évvel ezelőtt 67 évben szabta meg a nyugdíjkorhatárt, amelyet fokozatosan - a nők esetében 2040-ig, a férfiak esetében 2020-ig értek volna el.

Piotr Duda a levélben úgy értékelte: Timmermans kifogása igazából „az összes lengyel állampolgárra vonatkozhat”. „Ez annál meghökkentőbb, hogy ez a megoldás (a nők és a férfiak különböző nyugdíjkora) a lengyel alkotmány része volt 2004-ben, amikor Lengyelország belépett az Európai Unióba, és máig is érvényes” - írta.

A szakszervezeti elnök azt kérdezi, hogy Timmermans szavai az EB hivatalos álláspontjával azonosak-e. Hangsúlyozza: a nyugdíjreform „általánosan várt és támogatott, ezt az a társadalmi támogatottság is kifejezi, amelyre a jelenlegi kormányzók az utolsó államfői és parlamenti választásokon szert tettek”.
A kötelezettségszegési eljárás tárgyát képező bírósági törvényt a lengyel államfő a múlt héten  aláírta, miközben a bírósági reformot előkészítő másik két törvényt - az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érintőt - hétfőn megvétózta.  

 

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció