Caitlin Jones brit nagykövethelyettessel a Magyar Nemzet munkatársa végigbeszélte, amit a brexit után a jelenleg Nagy-Britanniában élő vagy éppen a közeljövőben oda költöző magyaroknak tudniuk érdemes tanulásról, munkáról, családról. Még az ittas vezetés is szóba került. Az interjúban a diplomata leszögezte: nem szeretnének családokat kettészakítani.

– Kezdjük abszolút „szemmagasságban”: egy, már több mint öt éve Nagy-Britanniában dolgozó magyar családapa vagyok. Van most bármi teendőm a brexittel?

– Nem, egyelőre semmi dolga nincs. Minden magyar állampolgár, aki már legalább öt éve országunkban él, dolgozik, jelentkezhet majd a letelepedési státusért. Ez azt jelenti, hogy az oktatást, az egészségügyet, a nyugdíjat, az összes szociális ellátást illetően a brit állampolgárokkal azonos jogok illetik majd meg. És addig maradhatnak majd, ameddig szeretnének. Az egyetlen különbség, hogy nem lesz szavazati joguk, útlevelük, de ha már hat éve folyamatosan nálunk tartózkodnak, akár állampolgárságért is folyamodhatnak, amellyel már ezeket is megszerezhetik. Senkinek nem kell elhagynia az országot, miután kilépünk az Európai Unióból. Ez a kormányunk legfőbb üzenete mindenki számára. És nem szeretnénk családokat sem kettészakítani.

– Hogy néz majd ki ez a jelentkezési folyamat?

– Ez egy teljesen új metódus lesz, online zajlik majd. A szándékunk az, hogy a jelenleginél sokkal egyszerűbb és felhasználóbarátabb legyen.

– Azok, akik még nem élnek öt éve folyamatosan Nagy-Britanniában, egyelőre ideiglenes letelepedési státust kérvényezhetnek majd. Mi a különbség a két folyamat között? Előfordulhat, hogy valaki megkapja az ideiglenes letelepedést, de később elutasítják a végleges kérelmét?

– Nem, számukra úgynevezett türelmi időt biztosítunk majd az ötéves tartózkodás eléréséhez. Hogy ez mikortól él, az még a későbbi tárgyalások kérdése. Ők viszont ez alatt a türelmi idő alatt, egy adott évben nem tölthetnek hat hónapnál hosszabb időt az országon kívül. Szerintem ez elég nagyvonalú ajánlat.

– Magáról az egész folyamatról lehet valamit tudni? Például, hogy milyen hosszú lesz, mennyibe kerül? Az emberek általában utálják az ilyen adminisztratív eljárásokat.

– Ez igaz, ezért szeretnénk olyan egyszerűen megoldani az egészet, amennyire csak lehet. És természetesen a díját is alacsonyan tartani majd.

– És mi a helyzet akkor, ha még csak most tervezem, hogy a közeljövőben munkát vállalok Nagy-Britanniában?

– Amennyiben a már említett türelmi idő előtt érkezik, maradhat öt évig, és utána kérheti a végleges letelepedést. Ha ezután, akkor a türelmi idő alatt mindenképpen maradhat, majd utána rendeznie kell a státusát. Ez azt jelenti, hogy jelentkezhet állandó letelepedésért, de hogy ezt végül megkapja-e, azt pillanatnyilag nem tudjuk garantálni, mert a kilépés után új törvények szabályozzák majd a bevándorlást és a letelepedést.

– Mennyi idejük lesz arra, hogy „rendezzék a státusukat”?

– Valószínűleg két év. Eközben regisztrációs folyamatban kell majd részt venniük, erről egyelőre még kevés konkrétumot mondhatok. Ez a türelmi idő alatt önkéntes lesz, de a brexit után mindenkire nézve kötelezővé válik, aki addig nem tette meg és maradni szeretne.

Ha valaki letelepedési státust kap, majd több mint két évig nem tartózkodik Nagy-Britanniában, elveszítheti azt, feltéve, hogy „nincs nagyon erős kötődése” az országhoz. Ez mit jelent? Ha a két év alatt egyszer mondjuk két hétre ismét Nagy-Britanniába utazom, az már elég? És mit értsünk „nagyon erős kötődésen”?

– A letelepedési státus nem ugyanaz, mint az állampolgárság, például nem ad brit útlevelet. A letelepedési státust el lehet veszíteni, amennyiben az illető több mint két évig nem tartózkodik az Egyesült Királyságban, hacsak nincs „erős kötődése” az országhoz. Az „erős kötődésen” a közvetlen családtagokat értjük, valamint azokat a távolabbi családtagokat, akik a letelepedésre már korábban jogosulttá váltak.

– Említette, hogy nem akarnak családokat szétszakítani. Kik lehetnek a családegyesítés alanyai? A közvetlen családtagok?

– A brit kormány célja, hogy az Európai Unióból való kilépésünk előtt az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok és családtagjaik továbbra is megtarthassák bevándorlási státusukat. Megőrizzük a jelenlegi uniós szabályozást, amely a családtagokon a közvetlen családtagokat (házastársat vagy bejegyzett élettársat, 21 év alatti egyenes ági leszármazottakat és az eltartott egyenes ági felmenőket) értjük, valamint azokat a távolabbi családtagokat, akik a letelepedésre már korábban jogosulttá váltak.

– Mi történik, ha esetleg valaki elmulasztja a jelentkezési határidőket? Kap majd egy „második esélyt”, vagy el kell hagynia az országot?

– Úgy gondolom, a határidők szigorúak lesznek, és aki elköveti azt a hibát, hogy nem figyel rájuk, annak távoznia kell. Ezért lesz majd erős információs kampány mindenről, már most is él egy-egy weboldal a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok és az EU-ban élő britek számára is, ahol minden fontos tudnivalót megtalálnak.

– Mi lesz az egyetemi hallgatókkal?

– Akik már nálunk tanulnak, vagy akik a 2017–2018-as, netán a 2018–2019-es tanévben nyernek felvételt, természetesen megtarthatják egyetemi státusukat, jogosultak lesznek mindenre (ösztöndíjra, diákhitelre), amire korábban. A magyarok számára a második legnépszerűbb célpont vagyunk az egyetemi oktatást illetően, így nagyon fontos számunkra, hogy a magyar hallgatók helyzete rendezett legyen.

– Mi történik akkor, ha valaki önöknél él, de nincs munkája? Ő is jelentkezhet letelepedési státusért?

– Amennyiben a határnap előtt legálisan él Nagy-Britanniában, igen.

– Az összes kormányzati háttéranyagban, tájékoztatóban hangsúlyozzák, hogy – természetesen – a jogkövető uniós polgárokra vonatkoznak ezek a szabályok. Mi van akkor, ha azért van valami kisebb folt a múltamban? Egy szabálysértés, egy ittas vezetés vagy hasonló?

– Nem valószínű, hogy ezzel elveszíti a jogát a letelepedés kérvényezéséhez. Csak azokat fogjuk el- és/vagy kiutasítani, akik súlyos bűnöket követtek el, és fenyegetést jelentenek a nemzetbiztonságunkra.

– Hány Magyarországon élő britet érint majd a brexit?

– Ötezerre becsüljük az itt élő brit állampolgárok számát, ami persze nem mérhető a 200-250 ezer Nagy-Britanniában élő, tanuló, dolgozó magyaréhoz. Ugyanakkor nekünk ez az ötezer ember is nagyon fontos, és szeretnénk, ha ők is ugyanazzal a bizonyossággal rendelkeznének, mint amit mi kínálunk az Egyesült Királyságban élő magyaroknak.

– Érezhető valamilyen bizonytalanság a körükben?

– Szerintem most mindenkiben van némi bizonytalanság, de azon dolgozunk, hogy ez mihamarabb megszűnjön, és szerintem ehhez megfelelő ajánlatot tettünk az Európai Unió vezetésének.

Forrás: Magyar Nemzet