Egy tanulmány szerint a kínai gyári munkások bére az elmúlt 10 évben megduplázódott. A gyári átlagbér elérte a 160 ezer forintnyi jüant, emiatt pedig a vállalatok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Sok cég csak az egyre nagyobb méreteket öltő automatizálás és az állam által nyújtott támogatások segítségével tud fennmaradni – olvasható a Portfolión.

A Bloomberg riportja egy babakocsikat, etetőszékeket és hasonló holmikat előállító vállalat példáján keresztül mutatja be azokat az egyre égetőbb problémákat, amelyekkel a kínai gyáriparnak meg kell küzdenie.

A munkaerő költségei kezdenek elszállni - fogalmazott Hu Chengpeng, a gyár 34 éves vezetője. Hu emiatt az idén már 40 darab, egyenként nagyjából másfél millió forint értékű robotot vásárolt, hogy azokkal helyettesítse az emberi munkaerő egy részét. A jövőben arra készül, hogy további feladatokat automatizál, emellett pedig átáll minőségibb termékek és alkatrészek gyártására, hogy ezzel is növelje üzemi marzsát.

Az eset nem egyedi: mivel az elmúlt 10 évben a kínai gyári munkások bére több mint kétszeresére nőtt, egyre több feldolgozóipari cég igyekszik robotokkal kiváltani az emberi munkaerőt, illetve jobb minőségű termékeket előállítani, amelyeket magasabb áron értékesíthet - mutatott rá egy négy egyetem közreműködésével készült tanulmány.

Sok szektorbeli vállalat még úgy is veszteséges, hogy olykor jelentős állami támogatást, illetve adómentességet kapnak, ami még sürgősebbé teszi az automatizált termelésre való átállást. A problémát csak súlyosbítja, hogy a bérek dinamikus növekedése ellenére az iparban dolgozóknál egyre nagyobb a fluktuáció.

Emiatt tavaly - a fent említett tanulmány szerint - már a feldolgozóipari cégek 8%-a rendelkezett robotokkal, összességében pedig a termelés 20%-a volt automatizálva.

 A növekvő munkaerő-költségek miatt muszáj az automatizálásba fektetnünk, ha meg akarjuk őrizni versenyképességünket - nyilatkozta a lapnak Chen Jiuyuan, egy hőszigetelt ablakkereteket, ajtókat és gépkocsi-alvázakat gyártó cég 43 éves vezetője.

Elmondása szerint az ott dolgozók bére 7 év alatt 80 ezer forintnak megfelelő jüanról 140 ezerre nőtt, ami jól mutatja, hogy az olcsó kínai munkaerő korszaka véget ért. A tanulmány szerint a feldolgozóipari átlagbér még ennél is valamivel magasabb, mintegy 160 ezer forint volt, ami jóval több például a mexikói, maláj és indiai béreknél.

Összegezve tehát a kínai gyári munkások bére az elmúlt évtizedben olyan drasztikus mértékben nőtt, hogy már Kínában is arra kényszerülnek a vállalatvezetők, hogy minél hamarabb automatizálják termelésüket. Ez természetesen sok munkahely megszűnésével fenyeget, a jelenség így tehát nem csak a fejlett országokat érinti.

Ugyan a magyar iparban bruttó 276 ezer, az építőiparban 206 ezer forint az átlagkereset, de vannak már olyan területei a szektornak, ahol a kétféle bér összemérhető. Ilyen például a ruhaipar, ahol tavaly a rendszeres bruttó átlagkereset 160 ezer forint volt, az élelmiszeriparban pedig 170 ezer. Ha a nettó béreket nézzük, akkor az alacsonyabb kínai munkavállalói adóteher miatt még kisebbek a különbségek.

 Forrás: Portfolio