Magas adók, erős szakszervezetek, és a megtermelt javak nagyarányú újraelosztása – a svéd pénzügyminiszter szerint ez a siker záloga. Kétségtelen, hogy van mit a tejbe aprítani, azaz elosztani, lévén szó az egyik leggazdagabb országról. A svéd gazdaság az utóbbi 20 évben nagyobb növekedést produkált, mint a legtöbb fejlett országé – írja a Privátbankár.

Jó helyre megy

Míg általában az a trend a legtöbb országban, hogy csökkentik az adókat és próbálják mérsékelni az adók mértékét, addig Svédországban egyelőre működik az újraelosztás növelése. A szociáldemokrata pénzügyminiszter szerint ez a megoldás a globalizáció kihívásaira, de gyaníthatóan inkább arról van szó, hogy Svédország alkalmas erre. Fegyelmezettek a gazdasági szereplők, mérsékelt a korrupció és az adóelkerülés, és ami a lényeg: a hatalmas állami bevétel ténylegesen a rosszabb helyzetűek megsegítésére megy, nem állami presztízs-beruházásokra, vagy úgymond a nemzeti tőke hizlalására.

Gazdasági növekedés

A svéd pénzügyminiszter, a szociáldemokrata Magdalena Anderson egy stockholmi konferencián adott interjút, melyben bemutatta a svéd modell lényegét. A Reuters szerint Andersson 2014-es hivatalba lépése óta emelte az adók és a szociális kiadások mértékét, miközben országa gazdasága kifejezetten sikeres volt: tavaly 3,1 százalékos növekedést ért el, a költségvetés pedig többlettel zárt. Ráadásul a folyamat 20 éve tart: ezalatt Svédország 2,6 százalékkal nőtt évente, míg Amerika 2,2-vel (tavaly 1,6-al), az OECD átlag pedig 2 százalék volt.

Pragmatikus kapitalizmus

Svédországban a GDP 43 százaléka az újraelosztás mértéke, ez az egyik legmagasabb a világon, míg Amerikában a mérték 26 százalék, egyúttal Svédországban a legmagasabb a foglalkoztatottság az Európai Unión belül. Ugyanakkor szó sincs róla, hogy valamiféle szocializmus lenne: a kapitalizmus legalapvetőbb szabályainak egyikét betartják, miszerint amelyik vállalkozás nem versenyképes, az menjen csődbe. Arra viszont vigyáznak, hogy a csődbe menő vállalkozások alkalmazottainak állást találjanak, és amíg ez nem sikerül, méltányos munkanélküli segélyt kapjanak.

A jóból is megárt a sok

Andersson további adóemelést is tervez, de ez most már ellenállásba ütközik: az ellenzék bizalmatlansági indítvánnyal fenyegeti. Ugyanakkor a vállalatok sem támogatják a további emelést, az az általános vélemény, hogy elérték az elfogadható legmagasabb szintet. A kormány most a költségvetési többletből költekezni kezdett: nőtt az egészségügyre és az oktatásra költött összeg, miközben a védelmi kiadásokat is emelték, és a rendőrség is több pénzt kap, ez feltehetően már a jövőre esedékes parlamenti választások jegyében zajlik.

A mostani szocialista kormány előtt 8 évig egy jobbközép koalíció volt hatalmon, és ezalatt folyamatosan csökkentették az adókat. A mostani kormányt azzal vádolják, hogy a túlzott jóléti juttatásokkal csökkentik a munkakedvet (a rendkívül magas foglalkoztatási szint egyelőre nem erre utal). Arra is hivatkoznak, hogy amíg a 70-es évektől túl nagyok lettek az adók, Svédország egy főre jutó jövedelme erősen lemaradt, és ez csak a 90-es évek elején változott meg, amikor csökkentették az újraelosztás mértékét, így az utóbbi 20 év fokozott növekedése csak a korábbi lemaradás pótlása volt.

Forrás: Privátbankár