A munkáltatói adómegállapítás az ellenőrzés és a jogkövetkezmények szempontjából a magánszemély adóbevallásának minősül. Így bizonyos esetekben azt a magánszemélynek kell önellenőrzéssel helyesbítenie. Ha viszont a munkáltató az adót tévesen állapította meg, a hibát neki kell helyrehoznia, de a magánszemély helyett az adót ekkor sem fizetheti meg – írja az ado.hu.

Mai bejegyzésünkben egy lényeges, de kevéssé közismert témával foglalkozunk (a megszokottnál valamivel több jogszabályi hivatkozással): bemutatjuk, hogyan lehet eltérni a munka törvénykönyve rendelkezéseitől – írja dr. Schnider Marianna SzMDSz érdekvédelmi alelnök, munkajogi szakjogász az szmdsz.blog.hu oldalán.

Mikor lesz az első munkanap, miután a munkavállaló aláírta a munkaszerződését? Ezt az időpontot a felek szabadon meghatározhatják, ám aznap a munkaviszony akkor is elkezdődik, ha valamilyen okból a munkavállaló mégsem lép munkába – a kérdésekre dr. Kártyás Gábor munkajogász válaszol a munkajog.hu-n.

Cikkünkben a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseivel, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szabályaival kapcsolatban felvetődő, gyakorlati képzéssel, kötelező szakmai gyakorlattal, valamint az ennek ideje alatt bekövetkező keresőképtelenséggel, a nyilvántartások vezetésével, a táppénzre való jogosultsággal összefüggő kérdésekre térünk ki, melyek e két utóbbi törvény együttes, illetve egymással összefüggésben történő alkalmazásával válaszolhatóak meg – írja a munkajog.hu.

A munka törvénykönyve előírásai szerint a munkaszerződés alapján a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. Általánosságban elmondható, hogy a munkavégzés ellenértéke a munkabér, azonban a jogszabály bizonyos esetekben előírja a munkavállaló díjazását munkavégzés hiányában is – írja a munkajog.hu.

A munkahelyi diszkrimináció valódi problémát jelent ma Magyarországon, és  felszámolása igen sok nehézségbe ütközik. A munkavállalók általában tartanak a munkáltatóktól, a munkahelyük elvesztésétől, így inkább elszenvedik a hátrányos megkülönböztetést, és inkább hallgatnak, mintsem a jogot állítanák maguk mellé – írja a munkajog.hu.

Reménykedhetünk-e, hogy több lesz a nyugdíjunk? Érdemes-e újraszámoltatni a nyugdíjat, ha rokkantnyugdíjas eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt? Nagyon sokakat foglalkoztat a kérdés, amelyre Winkler Róber, az adozona.hu nyugdíjszakértője adja meg a választ.

A felmondást hónapokkal megelőző tájékoztatás, ami a jogviszonyt érintő változtatások lehetőségére vonatkozott, a várandó nő munkaviszonyának megszüntetésére irányuló kifejezett szándékként nem értékelhető. A Kúria elvi jelentőségű határozata, melyet a munkajog.hu is ismertetett.

Keresőképtelenséget eredményező betegség esetén rövidebb, vagy elhúzódó kezelés esetén akár hosszabb időre is kieshet a munkavállaló a munkavégzésből, mivel ilyenkor a törvény alapján mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. Azonban akár nátháról, akár egy hosszabb lábadozást igénylő gerincműtétről legyen szó, keresőképtelen betegség esetén a munkavállalónak és a munkáltatónak is vannak munkaviszonyból eredő, jogszabályon alapuló teendő – olvasható a munkajog.hu.

A jogalkotó lehetőséget biztosít a munkáltatónak arra, hogy egyoldalú utasításával a munkavállalót ideiglenesen, munkaszerződésétől eltérően, más munkakörben, más munkahelyen (kiküldetés), illetve más munkáltatónál (kirendelés) foglalkoztassa. Az Mt. – szakítva a korábbi széttagoltsággal – egységesen rendezi a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályait és az 1992. évi Mt. önálló jogintézményei helyébe egységes szabályokat léptet – olvasható a munkajog.hu.