Tájékoztatót adott ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság arról, mikor és hogyan lehet a hatóságnál eljárást kezdeményezni – írja a munkajog.hu.

A 2016-os adótörvények számos változást tartalmaznak. A módosítások egyik fontos célja az adminisztrációs, illetve a fizetési terhek további csökkentése. A legfontosabb változásokat a PwC foglalta össze; elsőként a munkát terhelő közterhek változásait tekintjük át - mi jön még az szja-csökkentésen kívül?

A munkavállaló már szeptemberben jelezte, hogy az év végén a két ünnep között szabadságot vesz ki. Mi a teendő, ha erre az időszakra keresőképtelenné válik? Szabadság vagy betegszabadság számolandó el? – írja a munkajog.hu.

A kiküldetések száma globálisan és Európán belül is évről évre nő, de még mindig nagy a bizonytalanság az érintett vállalatok körében. A nemzetközi cégek egyre több esetben hoznak gyors döntéseket arról, hogy Magyarországon alkalmaznak külföldi munkaerőt, vagy hazai munkavállalót küldenek ki külföldi munkavégzésre. A megfelelő folyamatmenedzsment híján alkalmazott eseti megoldások jelentősen növelik a cégek jogi és adózási kockázatait – hívják fel a figyelmet az EY szakértői.

Hollán Miklóssal, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársával arról beszélgetünk, vesztegetés-e a hálapénz elfogadása – olvasható a munkajog.hu oldalán.

Cégünk 2 havi munkaidőkeretben foglalkoztatja a dolgozóit. Ha egy dolgozó beosztása hét közben változik, és arra a napra, amire volt beosztása nem hívják be dolgozni, azt a keretidő további részében le lehet-e vele dolgoztatni? Vagy azt az időt már elszámolt ledolgozott időnek kell nyilvántartani? Vagyis azok a napok, ahol van beosztása, de nem hívják be dolgozni, csökkenti-e a keretidőben ledolgozandó óráit? Ha igen mennyivel kell neki előre jelezni, hogy aznap nem kell munkát végeznie? És milyen jogcímen kell neki ezt elszámolni a bérjegyzékén? – az olvasói kérdésre a munkajog.hu szakértője válaszolt.

A 10 éves Egyenlő Bánásmód Hatóság szakmai sorozatának első kiadványát a munkahelyi zaklatás témakörében készítették el a hatóság munkatársai. A kiadványt bemutató cikksorozat negyedik, befejező részében a különböző jogérvényesítési módokról és lehetőségekről, valamint a civil szervezetek által nyújtott segítségről lesz szó. 

Egy adott társadalombiztosítási rendszer célja általában, hogy egy társadalmi szintű, kötelező kockázatközösséget hozzon létre, amelynek alapja a szolidaritás és „generációs szerződés”. Jellemzően akkor vezetnek be ilyen rendszert, ha a társadalom eljut egy adott fejlettségi szintre és emellett a társadalmi javak újraelosztásában prioritásként tud megjelenni egy általános jellegű szociális védelmi háló működtetése (látható az Egyesült Államokban zajló folyamatokból, hogy egy ilyen rendszer átfogó bevezetéséről csak a világ elenyésző számú országában van konszenzus). Éppen az érzékeny elosztási aspektus miatt fontos, hogy egy állam mennyiben kívánja kiterjeszteni szociális védelmi rendszerét azokra a személyekre, akik nem az állampolgárai – írja a munkajog.hu.

A Kúria egy közelmúltbeli esete rávilágít, hogy a diszkrimináció tilalma nem „jolly joker”, amelyet bármely munkaviszony megszüntetéssel szemben be lehetne dobni. Közös megegyezésnél már maga a felvetés is fogalmilag kizárt – írja a munkajog.hu.

Egy csárdában két dudás van, az egyik tagja a kft.-nek, a másik pedig nem az, ráadásul mindkettő ügyvezető. De nem az a kérdés, hogy összevesznek-e. Inkább az, hogy – ha tag, ha nem – elláthatja-e az ügyvezető a feladatait díjazás nélkül? És ha igen, mibe kerül, és milyen nyomtatványokon kell bejelenteni az adóhatóságnak? Megmondja dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő az adozona.hu oldalán.


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ