A munkavállalókat megillető alkotmányos alapjog, az önbíráskodás utolsó nyoma a modern jogrendszerben, aránytalan társadalmi és gazdasági károk forrása, vagy a szakszervezetek egyetlen érdemi nyomásgyakorló eszköze? A sztrájk számos szempontból megközelíthető, de mit jelent jogi szempontból?  - a kérdésre a munkajog.hu szekértője keresi a választ cikkében.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a 2016. évi munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó országos ellenőrzési tervében a kormányhivatalok tervezett ellenőrzéseinek végrehajtásához 2016. március, április hónapok célellenőrzéseként a munkabérrel kapcsolatos szabályok ellenőrzését határozta meg. A célvizsgálatot a Munka Törvénykönyve gyakorlati érvényesülésének vizsgálatával indokolta a minisztérium – írja a munkajog.hu.

A szolgálati évek megvásárlásához a nyugdíjbiztosítási szervekkel kell megállapodást kötni. Ennek célja, hogy akik a nyugdíjhoz nem akartak vagy nem tudtak elég szolgálati időt szerezni, azoknak is legyen lehetőségük az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő megszerzésére. Ez alapvetően két esetben fordulhat elő: Ha valaki nem dolgozik, vagy a munkahelyéről fizetés nélküli szabadságot kér, de nem szeretné, hogy a szolgálati ideje megszakadjon. Vagy amikor valaki már nyugdíjaskorú, beadja a nyugdíjkérelmét, és a nyugdíjbiztosítási szervek megállapítják, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás szerint nincs meg a minimálisan előírt 15 év szolgálati ideje a résznyugdíjhoz, vagy 20 év szolgálati idő a teljes nyugdíjhoz, és ehhez legfeljebb 5 év hiányzik – olvasható a Metropolban.

Amennyiben a munkaviszony év közben kezdődik, vagy szűnik meg, a munkavállalót csak időarányos szabadsága illeti meg. A munkajog.hu szakértője áttekintette, hogyan is történik ez a számítás.

Munkaköri átsorolás miatt jócskán csökkent a munkavállaló bére. Bíróságon kártérítést kért és kapott, a munkáltatója viszont felülvizsgálati eljárásért folyamodott a Kúriához – írja az adozona.hu.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) elszórtan találhatóak meg a munkavállalókat megillető munkaidő-kedvezményekre vonatkozó rendelkezések. A munkajog.hu cikkében ezeket tekintették át.

A munkáltatók gyakran kötnek versenytilalmi megállapodást a munkavállalókkal, nehogy a munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló a konkurenciához menjen dolgozni. A versenytilalom ellenértékét többféle módon határozhatja meg a munkáltató. Van-e arra lehetőség, hogy az ellenértéket a munkáltató az alapbérbe építse be? - a kérdésre a Piac és Profit szakértője keresi a választ cikkében.

Az utóbbi hetekben nagy port felvert esetek kapcsán újból előtérbe került a sztrájk intézménye. Mind a közszférában, mind a magánszférában felmerült a munkavállalói, közalkalmazotti sztrájk lehetősége. Bár erre cikkünk megírásáig tényleges sztrájkra nem került sor, önmagában a munkabeszüntetés kilátásba helyezése is motivációt adott a munkáltató számára a munkavállalókkal való egyeztetéshez az egyik nagy áruházlánc esetében, ahol a munkavállalók bérkövetelésekkel álltak elő. A pedagógusok sztrájkja ehhez képest minőségileg más, hiszen itt nem csupán a közalkalmazotti jogviszonyból eredő, a munkáltató által „saját hatáskörben” teljesíthető követelésekért, hanem a köznevelési ágazatot érintő, jogszabály-módosítást is igénylő, átfogó oktatáspolitikai, finanszírozási kérdések megoldásáért léptek fel az érintettek – ami ennek a sztrájkfenyegetésnek politikai színezetet adott – írja a munkajog.hu.

Talán ne is beszéljünk többet a jogról és a munka törvénykönyvéről, hiszen csak nyugtalanítják a tulajdonosokat és alkalmazottakat, akik a sok merev előírást és szabályt okolják a munkanélküliségért! Ideje leegyszerűsíteni az egészet és visszatérni néhány lényeges alapelvhez – halljuk mindenfelé manapság. Mégis, miközben meg akarjuk szüntetni és le akarjuk egyszerűsíteni törvényeinket, talán jó lenne látni, ho­gyan és miként is alakultak ki azok. Semmi nem történik véletlenül. Ahogyan egy öko­szisztémában általában minden elem használható valamire, végül is az egész, a maga összességében, hasznos mindenkinek – olvasható a magyardiplo.hu oldalán.

Az iLex Systems Zrt. együttműködő partnerei közreműködésével szerkesztett cégjogi sorozat 31. részében dr. Németh Mária, a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. jogtanácsosa ismerteti az egyik legtöbbet felmerülő munkajogi probléma jogszabályi hátterét.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ