Hamarosan dönthet az Országgyűlés a munka törvénykönyve újabb, munkaidő-szervezésre vonatkozó módosításáról, amely egyebek mellett a jelenlegi, egyéves munkaidőkeretet három évben határozná meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Időket arról tájékoztatta: a versenyképesség javítása mellett garantálná, hogy az alacsonyabb termelési időszakban se kelljen elbocsátástól tartaniuk a munkavállalóknak. A szakszervezetek ugyanakkor aggódnak a javaslat miatt, emellett hiányolják a háromoldalú kormányzati egyeztetést a munkaadói és munkavállalói oldallal.
Már tárgyalja az Országgyűlés a munka törvénykönyvének módosítását, ezen belül is a munkaidő megszervezésére vonatkozó szabályozását. A javaslat szerint a jelenlegi egyéves munkaidőkeretet a jövőben három évben határoznák meg. A módosítás azokra a dolgozókra vonatkozik, akiknek a hagyományos foglalkoztatási időtől eltér a munkaadója, és az úgynevezett munkaidőkeretet alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy egy autógyárnál a felfutó termelési időszakban a dolgozó rugalmasabban, több munkaórán át foglalkoztatható, amit jelenleg egy éven belül, a meghatározott pihenőidővel, kell kompenzálni. A módosítás ezt az egyéves periódust tolná ki három évre.
A Nemzetgazdasági Minisztérium lapunk kérdésére azt közölte: a módosítás kedvező a dolgozóknak, mivel foglalkoztatásuk hosszabb távon is biztosítva lesz, emellett nem kell attól tartaniuk, hogy alacsonyabb intenzitású termelési időszakban elbocsátások történnek a vállalatok részéről. A munkabér a hosszabb munkaidőkeretben az alacsony munkaórákkal beosztott időszakokban sem csökken, továbbá egyenletes és azonos összegű munkabér jár a 36 hónapos munkaidőkeretben dolgozó munkavállalóknak havi- vagy időbér alkalmazásakor is. A tárca szerint a versenyképesség javításához elengedhetetlen a foglalkoztatás rugalmas szabályozása.
A munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozás módosítását egyfelől az utóbbi években tapasztalt gazdasági fellendüléssel megjelenő, a munkaerőpiac kínálati oldalán jelentkező elszívóhatás indokolja, másfelől a pozitív gazdasági folyamatokra és a munkaerőpiaci igényekre tekintettel – egyes gazdasági területeken – az eddiginél rugalmasabb megoldásra van szükség. A tárca várakozásai szerint a módosításnak köszönhetően megnő a munkaadók és a szakszervezetek között kötött kollektív szerződés.
A szakszervezetek ugyanakkor aggódnak a tervezett módosítás miatt. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke kérdésünkre kifejtette: a három év irreálisan hosszú idő, mivel sokszor maga a munkaviszony sem éri el ezt az időtartamot. Ez további szükségtelen elszámolási, adminisztrációs vitákat generálhat, átláthatatlanná teheti a rendszert és kiszolgáltathatja a munkavállalót. Hazánkban egyelőre a vállalati szintű kollektív szerződés dominál, amely nem feltétlenül garantál minden esetben valós és kiegyensúlyozott alkut.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője szerint elfogadhatatlan, hogy a munka törvénykönyve tervezett módosításáról nem konzultáltak a szociális partnerekkel, vagyis a munkavállalói és munkaadói oldallal. Jóllehet az elmúlt időszakban már többször egyeztetett a háromoldalú fórum a törvénykönyvet érintő változásokról. A vasasszakszervezetek határozottan tiltakoznak a módosítás ellen, mivel szerintük is nőne a munkavállalók kiszolgáltatottsága.
Versenyképességi döntések jönnek
Támogatja az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága a munkaidővel kapcsolatos módosító javaslat mellett azokat az intézkedéseket is, amelyeket a Versenyképességi Tanács tagjai fogalmaztak meg. A versenyképesség javításáról szóló javaslat elfogadása egyebek mellett a földgázellátásról, a villamos energiáról, a víziközmű-szolgáltatásról, illetve az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosításával jár majd együtt. A tervezet javaslatot tesz többek között a közműadatok nyilvántartásához szükséges ingatlan-nyilvántartási adatok ingyenes hozzáférhetőségéhez, amely a beruházások tervezésénél a közműtérképek hozzáférését egyszerűsíti, és csökkenti annak költségeit.
Forrás: Magyar Idők
