A nyugdíjkorhatár betöltésének a nyugellátásra vonatkozó igény érvényesítése hiányában is számos – munkajogi, társadalombiztosítással, szociális ellátással kapcsolatos – következménye van. Az adozoa.hu cikkében ezekre hívják fel a figyelmet.
Sok oka lehet annak, ha valaki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérésére ellenére sem igényli a nyugellátást. Lehetséges, hogy nem rendelkezik a nyugdíjjogosultsághoz szükséges 20, illetve a résznyugdíjhoz szükséges 15 év szolgálati idővel, de az is előfordulhat, hogy félti a pozícióját, hiszen a nyugellátás érdekében a jogviszonyt legalább egy napra meg kell szüntetni, és noha ismét munkába lehet állni, nincs rá garancia, hogy a munkaadó ugyanolyan feltételekkel ismét visszaveszi.
Az sem kizárt, hogy az érintett magasabb összegű ellátást szeretne, hiszen a nyugdíjkorhatár betöltését követően (már meglévő 20 év szolgálati idő esetén) minden további 30 nap szolgálati idő 0,5 százalékos nyugdíjnövelést jelent. Így egy év „rádolgozás” 6 százalékkal növeli a várható nyugellátás havi összegét.
Legyen azonban bármi is a motiváció, a nyugdíjkorhatár betöltésének a nyugellátásra vonatkozó igény érvényesítése hiányában is vannak – munkajogi, társadalombiztosítással, szociális ellátással kapcsolatos – következményei. A következőkben néhány ilyenre hívjuk fel a figyelmet.
Mindenekelőtt azonban pontosítsuk az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének időpontját!
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. § (1) bekezdése értelmében a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
- 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
- 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
A nyugdíjkorhatár betöltése jelentőségének bemutatását egy mondat erejéig kezdjük a munka törvénykönyvével, amelynek alkalmazásában nyugdíjasnak minősül az a munkavállaló (is), aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Természetesen ez a tény nem érinti a munkavállaló társadalombiztosítási jogállását, aki e tekintetben továbbra sem tekintendő sajátjogú nyugdíjasnak.
Forrás: adozona.hu
