Első ránézésre úgy gondolhatjuk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum csak a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozókra vonatkoznak, de ez nem ilyen egyszerű. Rajtuk kívül az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók minimális járulékalapjának megállapításához is alapul szolgálnak. Nem hangsúlyozható eléggé, hogy a garantált bérminimum alkalmazását nem a dolgozó iskolai végzettsége határozza meg, hanem maga a munkakör által megkívánt szakképzettség – írja az ado.hu.

2015. december 29-én hirdették ki a Magyar Közlöny 2015/206. számában a 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletet, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról.

Az ebben foglaltak szerint, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 111.000 forint, órabér alkalmazása esetén 639 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 129.000 forint, órabér alkalmazása esetén 742 forint.

Ezeket a rendelkezéseket első alkalommal a 2016. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni!

Első ránézésre úgy gondolhatjuk, hogy ezek az előírások csak a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozókra vonatkoznak, de ez nem ilyen egyszerű. Rajtuk kívül az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók minimális járulékalapjának megállapításához is alapul szolgálnak.

Tudnunk kell azt is, és nem hangsúlyozható eléggé, hogy a garantált bérminimum alkalmazását nem a dolgozó iskolai végzettsége határozza meg, hanem maga a munkakör által megkívánt szakképzettség. Tehát, ha a 8 általánost végzett munkavállaló olyan munkakört tölt be, ami szakmunkás bizonyítványt igényel, akkor is a garantált bérminimum alkalmazása kötelező. Persze kaphat ennél magasabb munkabért is a munkavállaló.

Most pedig nézzük egy munkavállaló nettó munkabérét és a fizetendő közterheket a következő feltételek mellett! A dolgozót

  • Teljes munkaidőben foglalkoztatják.
  • Semmilyen adókedvezményt nem vesz igénybe.

sor-

szám

megnevezés

garantált

bérminimum

minimálbér

1.

bruttó munkabér

129.000

111.000

2.

- levont szja 15%

- 19.350

- 16.650

3.

- levont nyugd.jár. 10%

- 12.900

- 11.100

4.

- levont term.egbizt.4%

- 5.160

- 4.440

5.

- levont pénzbeli egb.3%

- 3.870

- 3.330

6.

- levont m.erőpiaci j. 1,5%

- 1.935

- 1.665

7.

összes levonás 33,5%

43.215

37.185

8.

nettó munkabér

85.785

73.815

9.

szociális hozzájár.adó 27%

34.830

29.970

10.

szakképzési hozzájár. 1,5%

1.935

1.665

11.

a cég költsége (1+9+10. sor)

165.765

142.635

A minimálbért a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban dolgozó munkavállalókra lehet alkalmazni, valamint az ügyvezetők minimum-járulékának alapja lehet az előírt szorzókkal.

Mindenki másnál a garantált bérminimumot kell alkalmazni.

A minimumjárulékok alapja a társas vállalkozók személyes közreműködése esetén, illetve egyéni vállalkozónál:

  • nyugdíjjáruléknál a garantált bérminimum,
  • mindhárom egészségbiztosítási járulékfajtánál a garantált bérminimum másfélszerese,
  • a szociális hozzájárulási adó alapja a pedig garantált bérminimum 112,5%-a.

2015-ben a nettó minimálbér összege 68.775 forint volt. 2016-ban havi 5.040 forinttal többet kap az egyszerű munkát végző dolgozó. A garantált bérminimum havi nettó összege 2015-ben 79910 forint volt. Ennél most 5.875 forinttal többet kaphat a szakképzettséget igénylő munkát végző munkavállaló. Mindez önmagában kedvezőnek értékelhető, de még mindig rendkívül alacsonyak a bérek a standard kiadásokhoz és az árszínvonalhoz képest.

Forrás: ado.hu