A jelentős mértékű egészségromlás miatt igénybe vehető pénzbeli társadalombiztosítási ellátások különbözőek lehetnek. Kevésbé ismert, de igen fontos ellátás a rokkantsági járadék. Az ado.hu írása.

A súlyos, jelentős mértékű egészségromlás miatt igénybe vehető pénzbeli társadalombiztosítási ellátások az egészségromlás mértéke függvényében különbözőek lehetnek. Több hasonló elnevezésű, így könnyen összetéveszthető pénzbeli ellátással is találkozhatunk ezen a területen. A lehetséges ellátások közül közismert a megváltozott munkaképességű személyek részére nyújtható rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás, vagy az üzemi baleseti eredetű középsúlyos egészségkárosodás miatt igénybe vehető baleseti járadék.

Kevésbé ismert, de igen fontos ellátás a rokkantsági járadék.

A rokkantsági járadék egy olyan speciális helyzettel kapcsolatos, amikor nagymértékű az egészségromlás, és az olyan korai életkorban keletkezett, hogy a társadalombiztosítási ellátásokhoz szükséges minimális mértékű biztosítási, szolgálati idő sem kerülhetett megszerzésre.

A rokkantsági járadék olyan személyeknek ad rendszeres pénzbeli ellátásként segítséget, akik igen fiatalon, esetleg születésüktől kezdve kerültek nagyon súlyos egészségi állapotba, sokszor életük során végig viselve az egészségi probléma, betegség, fogyatékosság terhét. Az ellátásra való jogosultság szabályait a rokkantsági járadékról szóló, többször módosított 83/1987. (XII.27.) MT. rendelet tartalmazza.

Rokkantsági járadékra az jogosult, akinek huszonötödik életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 %-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül. A rokkantsági járadékra jogosult személy egészségi állapotát meghatározott időpontban felül kell vizsgálni.

A rokkantsági járadék megállapítható akkor is, ha az érintett személy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy ha családi pótlékot folyósítanak utána. Megállapítható továbbá az ellátás abban az esetben is, ha nevezett munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

Munkaviszonyban a rokkantsági ellátás folyósítása mellett dolgozó munkavállaló nem minősül nyugdíjas munkavállalónak. Egészségi állapota alapján a rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló munkajogi szempontból megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősül, így évi öt munkanap pótszabadságra jogosult.

2016-os változás az ellátással kapcsolatban az ún. együttfolyósítási tilalom kibővülése, azaz olyan más ellátások meghatározása, melyek folyósítása egyidejűleg kizárja a rokkantsági járadék folyósítását.

2016. előtt a nyugellátás, baleseti nyugellátás megállapítása esetén volt kizárt a rokkantsági járadék egyidejű megállapítása.

2016-tól ez a kör bővült a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személyekkel, akik szintén nem kaphatnak rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mellett egyidejűleg rokkantsági járadékot is.

Új rendelkezés lépett annak az előírásnak helyébe is, amely 2016. előtt a térítés nélküli intézményben elhelyezett rokkantsági járadékos személy részére kizárta az ellátás megállapítását, illetve folyósítását. Ma már ez az elhelyezés nem akadálya a járadéknak.

A rokkantsági járadék összege 2020-ban 38.670 forint.

A rokkantsági járadékot az érintett személy tizennyolcadik életévének betöltésétől lehet megállapítani.

Ha a jogosultsági feltételek fennállnak, az igény – azonosan a nyugellátási igényekkel – hat hónapra visszamenőleg is érvényesíthető.

A rokkantsági járadék megállapításának nem előfeltétele szolgálati idő megléte.

Ezzel a rendelkezéssel válik lehetővé ellátás megállapítása azon fiatalok számára, akik egészségi állapotuk miatt az esetek túlnyomó részében nem tudnak munkát vállalni, és így szolgálati időt szerezni.

A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő illetve meghatalmazottja vagy törvényes képviselője terjesztheti elő az igénylő lakóhelye szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szervénél formanyomtatványon, mellékelve az egészségi állapottal kapcsolatos előírt dokumentumokat.

A kérelem elektronikus úton is benyújtható.

Az ellátást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja.

Abban az esetben, ha a rokkantsági járadékot igénylő személyt nagykorúsága elérésekor egészségi állapota (szellemi képességei) miatt gondnokság alá kell helyezni, előbb a gondokság alá helyezési eljárást kell lefolytatni, hogy gondnoka nyújthassa be, mint törvényes képviselő a járadék iránti igényt.

Megszűnik a rokkantsági járadékra való jogosultság, ha a jogosult részére nyugellátást állapítanak meg, vagy egészségi állapotában javulás következik be, és az egészségkárosodás már nem éri el a hetven százalékot.

A rokkantsági járadékban részesülő személy utazási kedvezményre és a személyi jövedelem adónál személyi kedvezményre is jogosult.

A személyi kedvezmény azt jelenti, hogy a rokkantsági járadékban részesülő személynél az összevont adóalap adóját csökkenti az erről szóló igazolás, határozat alapján az fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér öt százalékának megfelelő összeg.

Forrás: ado.hu