A munkáltató kártérítési felelőssége a munkaviszonnyal összefüggő károkért áll fenn. Ezt a kifejezést meglehetősen tágan értelmezi a bírói gyakorlat, noha nem minden kárért fog felelni a munkáltató, ami a munkaviszony fennállása alatt éri a munkavállalót. Az alábbiakban az ítélkezési gyakorlat alapulvételével áttekintjük, mit jelent a munkaviszonnyal való összefüggés. Az ado.hu cikke.

A munkajogi kárfelelősségi rendszerben a munkáltató kártérítési felelőssége objektív jellegű, szemben a munkavállalói kárfelelősséggel, ami főszabály szerint szubjektív, azaz felróhatóságon alapszik. A munkáltató tehát a vétkességére tekintet nélkül felelni fog az általa okozott kárért amennyiben az Mt.-ben foglalt feltételek fennállnak.

A törvény szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 166. § (1) bekezdés].    A törvényszöveg alapján tehát a felelősség megítéléséhez az alábbiakra van szükség: a felek között munkaviszony álljon fenn, munkaviszonnyal összefüggésben álló károkozó körülmény, a munkavállalót kár érte, valamint okozati összefüggés álljon fent a károkozó körülmény és a kár között. A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: régi Mt.) 174. § (1) bekezdése is hasonló szabályt tartalmazott: a munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. A munkaviszonnyal összefüggés feltételét tehát már a régi Mt. is megkövetelte, így jelentős mennyiségű bírói döntés áll rendelkezésünkre az összefüggés megállapításának kérdésében.

A munkáltató kártérítési felelősségének tárgyi hatálya csak a munkaviszony keretében keletkezett károkra terjed ki. Az összefüggést a munkavállaló köteles bizonyítani.  A bírói gyakorlat alapján egy munkáltatói kártérítési jogvitában az elsődleges vizsgálat tárgya a munkaviszony fennállása, valamint a munkaviszonnyal való összefüggés bizonyítása. Ez után érdemes vizsgálni a kárt, és hogy a kár okozati összefüggésben van-e a károkozó körülménnyel. Az okozati összefüggés akkor állapítható meg, ha az általános élettapasztalat szerint az adott körülmény alkalmas volt a kár, mint eredmény létrehozására.

A munkaviszonnyal való összefüggésnek természetesen az alapja a munkaviszony. Amennyiben a felek között nem munkaviszony áll fent, hanem megbízási, vállalkozási vagy akár egyéb más magánjogi jogviszony, akkor a károkozó az általános polgári jogi szabályok szerint fog felelni a károkozásért.  A munkaviszonynak minden esetben a károkozás időpontjában kell fennállnia – mutatott rá erre a Kúria az EBH 2013. M.1. számú döntésében. Megállapítható ugyanakkor a felelősség abban az esetben is, ha a károkozásra már a munkaviszony megszűnése után jutott a felek tudomására. Nagy jelentősége van a gyakorlatban ennek a szabálynak, hiszen általánosságban az egészségromlás miatt indult perek (például azbesztperek) gyakran évekkel a munkaviszony megszűnése után indultak meg.

A Kúria a munkáltatónak a munkavállalója egészségi állapotában bekövetkezett károkért fennálló felelősség egyes kérdéseiről szóló 1/2018. (VI. 25.) KMK véleményben kimondta, hogy a munkáltató kártérítési felelőssége a munkavállalója egészségkárosodása miatt keletkezett kárért akkor áll fenn, ha az a munkaviszonnyal összefügg. A munkaviszonnyal összefüggés akkor állapítható meg, ha a felek között munkaviszony áll, vagy állt fenn és a munkavállalót ért kár valamilyen formában összefüggésben áll e jogviszonnyal. Ennek megítélésénél a munkaviszony időtartamának nincs jelentősége.

Az általános közfelfogás alapján a kártérítési kötelezettség akkor áll fenn a munkáltató részéről, ha a baleset a munkahelyen történt, miközben éppen munkát végzett. A bírói gyakorlat ugyanakkor kiterjesztően értelmezi a munkaviszonnyal összefüggésben kifejezést, így a Kúria több határozatban rámutatott, hogy a kártérítésnek nem szükségszerűen a munkahelyen vagy a munkáltatói utasítás teljesítése közben kell történnie, hogy megállapítsák a munkáltatói kárfelelősséget.

A régi Mt. hatálya alatt többek között a bíróság megállapította, hogy a munkáját rendszeresen a vállalat telephelyén kívül végző dolgozónak, a munkája végzése során a közút nem megfelelő állapota következtében elszenvedett balesetért felel a munkáltató, valamint abban az esetben is ítélt meg kártérítést a bíróság, amikor a munkáltató a munkavállalót annak pihenőnapján a saját hétvégi háza építésére utasította és a munkavállaó balesetet szenvedett.

A Kúria 1/2018. KMK véleménye szerint a munkaviszonnyal összefüggés különösen az alábbi esetekben állhat fenn: a munkaszerződésben meghatározott feladatok ellátása, a munkáltató utasításának teljesítése, de megállapítható a felelősség akár egy kötelező céges rendezvényen bekövetkezett balesetnél is. A munkáltató által nyújtott szolgáltatás, például jogszabály, vagy a munkáltató utasítása alapján kötelezően igénybe vett szálláson bekövetkező baleset is megalapozhatja a munkaviszonnyal összefüggést.

Nem minősül azonban munkaviszonnyal összefüggőnek a kár, amikor a munkavállaló a munkába menet szenved balesetet, és nem a munkáltató által üzemeltett járművel közlekedik, vagy az olyan rendezvényen bekövetkezett károk, ahol a munkavállaló nem volt köteles részt venni.

Forrás: ado.hu