A munkáltató minden, a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggésben ért kár tekintetében teljes kártérítési felelősséggel tartozik. Ez alól kimentési lehetőség csak szűk körben valósulhat meg, amelyhez több feltételnek is teljesülnie kell. Az ado.hu cikke.

 A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 166. § (1) bekezdése alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Ez a kár lehet akár vagyoni, akár nem vagyoni jellegű, például a munkavállaló egészségében vagy személyiségi jogaiban okozott kár is (utóbbi esetben sérelemdíj követelhető). A munkáltató kártérítési felelőssége teljes [Mt. 167. § (1) bekezdés], tehát a kár teljes egészét köteles megtéríteni a munkavállalónak, azonban bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetősége van arra, hogy a kártérítési kötelezettsége alól teljes egészében vagy részben mentesüljön.

Teljes mentesülésre két esetben van lehetőség: az egyik, amely szerint a kárt a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, a másik, amely szerint a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (2) bekezdés]. Míg a kár és a munkaviszonnyal való összefüggés bizonyítása a munkavállaló feladata, a mentesülési lehetőségeket illetően a bizonyítási kötelezettség a munkáltatót terheli.

A munkáltató ellenőrzési körének fogalma alá minden olyan körülmény beletartozik, amire a munkáltatónak bármilyen módon, de ráhatása van. Így felel az általa foglalkoztatottak magatartásáért, a munkavégzés helyszínéhez vagy a munkavégzési eszközökhöz kapcsolódóan keletkezett károkért, de sok esetben kár keletkezhet a munkáltató által biztosított jármű műszaki karbantartásának elmulasztásából vagy a munkáltató által biztosított sofőr szabályszegése, figyelmetlensége, vezetésre való alkalmatlansága miatt is. Amennyiben azonban a kárt a munkavégzés során, de harmadik, a munkáltatótól független személy okozza, az már nem esik a munkáltató ellenőrzési körébe, hiszen a harmadik személyre a munkáltató semmilyen ráhatással nem bír. Ilyen eset lehet például, ha a futár egy másik gépkocsivezető által okozott balesetben sérül meg. [a munkáltatónak a munkavállalója egészségi állapotában bekövetkezett károkért fennálló felelőssége egyes kérdéseiről szóló 1/2018. (VI. 25.) KMK vélemény (a továbbiakban: KMK vélemény) II. pont 1-2. pont] A fentieken túl az ellenőrzési körbe tartozik például az is, amikor a munkáltató megrendelője vacsorát ad a munkavállalóknak, amennyiben a munkáltató erről a gyakorlatról tudott és azt eltűrte, az azzal kapcsolatos kockázatokról a munkavállalókat nem tájékoztatta, arra vonatkozóan utasítást nem adott, de a meghívás elfogadása a munkáltató gazdasági érdekeit szolgálta a megfelelő partneri viszony kialakításával [EBH 2019.M.20.].

Nem elegendő azonban, hogy a károkozó körülmény a munkáltató ellenőrzési körén kívül essen, a mentesülés megállapításához az is szükséges, hogy az adott körülmény a munkáltató által ne legyen előrelátható, továbbá az elháríthatatlan legyen, amely követelmény azonban nem támaszt ésszerűtlen vagy kivételes ráfordítási kötelezettséget a munkáltatóval szemben [KMK vélemény II. pont 3-4. pont]. A kimentésre tehát ebben a körben csak akkor van lehetőség, ha a fenti három feltétel mindegyike teljesül az adott esetben.

A mentesülés másik indoka lehet a károsult kizárólagos elháríthatatlan magatartása, mint károkozó körülmény. E tekintetben a munkáltató a kártérítési felelősség alól teljes egészében csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy semmilyen más körülmény nem játszott közre a kár bekövetkeztében; ellenkező esetben legfeljebb kármegosztásnak van helye [KMK vélemény II. pont 5. pont]. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha a kár oka nem bizonyítható, akkor a munkáltató kimentésére sincs lehetőség. Egy nemrégiben meghozott ítélet szerint a kézbesítést az időjárási viszonyok miatt csúszós úton, segédmotorral végző munkavállaló vezetéstechnikai hibája miatt bekövetkező baleset esetében a munkáltató nem mentesülhet, hiszen a baleset indoka nemcsak a munkavállalói magatartás, azaz a megfelelő tapasztalat ellenére rosszul megválasztott manőver volt, hanem az időjárási viszonyok is. Ezen túl, a munkáltató elháríthatta volna a balesetet, ha utasítást ad arra tekintettel, hogy az időjárási viszonyok okán nem kell a kézbesítést a csak földúttal elérhető helyre kézbesíteni, vagy azt csak gyalogosan teljesítheti a munkavállaló. [Mfv.X.10.040/2020. sz. kúriai ítélet]

Amennyiben a fenti, teljes mentesülésre okot adó körülmények nem állapíthatóak meg, a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a részbeni mentesülés feltételeinek fennállását bizonyítsa. Ennek megfelelően, a károkozás idején nem előrelátható károkat a munkáltató nem köteles megtéríteni [Mt. 167. § (1) bekezdés]. Úgyszintén lehetőség van részben mentesülni a kártérítési felelősség alól, amennyiben a kár egy részét a munkavállaló vétkes magatartása okozta, tehát a munkavállaló terhére megállapítható szándékosság vagy gondatlanság. Részbeni mentesülésre ad okot továbbá, ha a kár egy része abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. [Mt. 167. § (2) bekezdés] Ilyen eset lehet például, ha a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett betegség vagy baleset miatt nem fordul időben orvoshoz.

Forrás: ado.hu