A gazdaságvédelmi akcióterv legfontosabb intézkedése lehetett volna a munkahelyvédelmi bértámogatás - és a végén tényleg az is lehet, ha a szakmai szervezetekkel egyeztetett változtatások végre életbe lépnek. Összeszedtük, mi az, amit az ITM államtitkárának bejelentései alapján tudni lehet az új szabályokról - de amíg a Magyar Közlönyben nem jelenik meg a rendelet, biztosan maradnak még kérdőjelek, írja az mfor.hu.
A kormány által beharangozott gazdaságvédelmi akcióterv legjobban várt intézkedése a bértámogatás volt; a járvány pusztító gazdasági hatásait különböző eszközökkel próbálják enyhíteni az országok, abban azonban gyakorlatilag mindenki egyetért, hogy a lehető legtöbb munkahely megtartása, a munkanélküliség kordában tartása kulcskérdés. Az üzleti folyamatok befagyása, a globális beszállítói láncokban támadt zavarok, az internetre nem, vagy csak részben átcsatornázható gazdasági tevékenységek miatt számos cég kényszerült elbocsátásokra, kényszer-szabadságolásokra - ez a fizetőképes vásárlóerőt csökkentve pedig tovább gerjeszti a negatív spirált az üzleti életben. Miközben nincsenek megbízható becslések arra, hogy mikor kezdődhet meg a gazdasági kilábalás a régiónkban, megfelelő támogatások segítségével számos olyan cég vészelheti át a legnehezebb hónapokat, amely normál gazdasági körülmények között életképes, értékes szereplője a gazdaságnak mind GDP-termelőként, mind munkáltatóként, a jelenlegi helyzetben viszont egyedül halálra van ítélve.
A pozitív nemzetközi példák ugyan bizakodásra adtak okot, a Magyarországon április 10-én a Magyar Közlönyben megjelent bértámogatási rendszer összességében csalódást okozott. Az állam ugyan átvállalja a munkavállalók kieső jövedelmének egy részét a rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás idejére, de olyan feltételekkel, amivel rögtön ki is zárta a bajba került munkaadók jelentős részét.
A szakmai kritikák sokrétűek: egyrészt a túlzott bürokráciát, a túl bonyolult adminisztrációt érintik, másrészt pedig azokat a feltételeket, amelyek a jelenlegi helyzetben felelősséggel nem várhatóak el a cégektől. Ilyen például, hogy a programban résztvevő munkáltató nem bocsáthat el el senkit (sőt: vállalnia kell, hogy a kérelem beadásától számítva megőrzi, a folyósítást követően pedig legalább egy hónapig fenntartja dolgozói létszámát - nem világos, mi történik, ha egy munkavállaló maga mond fel, esetleg elhalálozik - a helyére ilyenkor sürgősen fel kell venni valakit, ha valaki meg akar felelni a rendeletnek). Itt írtunk többet a problémákról.
Változik a bértámogatás – mit jelentett be az államtitkár?
A Magyar Közlönyben még nem jelentek meg a pontos feltételek, de az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára egy hétfői sajtótájékoztatón már elárult részleteket arról, hogyan változik a munkahelyvédelmi bértámogatás. A szakmai szervezetekkel való egyeztetés nem volt hiábavaló: a korábbi kritikák egy részére úgy tűnik, választ ad majd a módosítás.
- A 3 hónap marad, de kitaláltak egy 9 hónapos megoldást is. Ami nem változik: a támogatási időszak továbbra is három hónap lehet. Ez elég karcsú, de a változásokkal egyidőben bevezetik a munkahelymegtartó hitelt - ezt mindössze 0,1 százalékos kamattal, 9 havi bérre, 2 éves futamidővel vehetik igénybe a cégek.
- Újdonság lehet, hogy a támogatásnál a kérelem benyújtásának napjáravonatkozó alapbért veszik figyelembe. Hivatalos, Közlönyben megjelent rendelet nélkül ez még így kissé homályos - jelenleg a támogatás alapja a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi nettó távolléti díj.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy munkavállaló nettó alapbére 200 ezer forint volt eddig, és a veszélyhelyzet miatt a munkaideje 50 százalékkal csökkent, akkor a kieső munkabér 70 százalékát, azaz 70 ezer forintot garantál részére az állam.
Nem változik viszont a plafon: a kieső munkabérként a havi nettó távolléti díj összegéből maximum a minimálbér kétszeresének nettó összegét, azaz legfeljebb 214 130 forintot lehet figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy az állami támogatás összege fejenként havonta legfeljebb nettó 74 946 forint lehet.
- A támogatás napi 2 órás foglalkoztatás után is igénybe vehető lesz - a kieső munkaidő felső határa 75 százalékra nő. Az eredeti feltételek szerint a munkaidő csökkentésének mértéke legalább 30 százalék, de legfeljebb 50 százalék lehetett, miközben a munkaidő átlagosan napi négy óránál nem csökkenhetett kevesebbre azoknál, akik részt akartak venni a bértámogatási programban. Most elég lesz a napi 2 óra munka - bár a kormány által zászlóra tűzött munka alapú társadalom eszméjébetovábbra sem fér beleaz, ami mondjuk a német Kurzarbeit rendszerében lehetséges: hogy a dolgozók átmenetileg egyáltalán ne végezzenek semmilyen munkát, azaz teljes (de ideiglenes) leállás esetén is támogatással tartsák meg dolgozóikat a cégek. Úgy túnik a bejelentésből, hogy a kötelező egyéni fejlesztési idő megmarad, bár pontosan nem tudni, mit értenek ez alatt, mit várnak el, kell-e igazolni valahogy, ki mivel fejlesztette magát.
- Mégis lehet elbocsátani - de nem a támogatott munkavállalót.Fontos változás, hogy a bevezetőben is említett létszámtartási kötelezettségen is lazít a kormány a bejelentés szerint. A létszámtartási kötelezettség csak a támogatásba bevont munkavállalókra vonatkozik, nem pedig a teljes alkalmazotti állományra - így olyan cég is talpon maradhat, ami a teljes korábbi létszámot ugyan nem tudja (még részmunkaidőben sem) foglalkoztatni, egy szűkített stábbal viszont legalább el tud vegetálni a helyzet normalizálódásáig.
- Támogatáshoz jutni nem lesz olyan macerás. Az igényléseknél nem kell kifejteni a gazdasági nehézségek okát - ez a legtöbb esetben egyrészt nyilvánvaló, másrészt nem volt világos, ki és milyen szempontok alapján bírálja el ezeket az okokat a döntésnél. Közlöny híján nem tudni, hogy továbbra is kell-e részletezni, miért nemzetgazdasági érdek a munkavállalók megtartása, de remélhetőleg ez is kikerül az igénylésből.
Adminisztrációs könnyítés az is, hogy a munkaszerződések módosítását, a csökkentett munkaidőről és az egyéni fejlesztési időről szóló megállapodásokat nem kell egyenként megkötni minden munkavállalóval, mivel a munkaszerződések a kormányrendelet erejénél fogva módosulnak. Ez egy mikro- vagy kisvállalkozásnál, néhány munkavállalónál még vállalható teher lehet egyébként, egy nagyobb cégnél viszont több száz munkavállalóval megállapodást kötni, szerződést módosítani komoly macera.
- Bár nem volt egyértelmű, az ITM már korábban tisztázta egy közleményben, hogy a támogatás nyújtható home office-ban, távmunkában dolgozó munkavégzés esetére - ezt most is megerősítették. Változás, hogy a bértámogatás kiterjed a munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozókra és a munkaerő-kölcsönző cégekreis, valamint az egyesületekre és civil szervezetekre, ha egyébként nem kapnak forrásokat a költségvetésből.
Amíg nem jelent meg a rendelet, minden marad a régiben
Bár az ITM államtitkára azt mondta a változások bemutatásakor, hogy a bértámogatás módosításáról szóló kormányrendelet már hétfőn este megjelenhet, ez cikkünk írásáig, kedd kora délutánig nem történt meg - márpedig ahogy az az első változat kihirdetésekor talált hiányosságoknál is látszik, az ördög a részletekben rejlik. A módosított bértámogatás nem igényelhető addig, amíg a Magyar Közlönyben nem jelenik meg a rendelet és nem lép hatályba. Dicséretes, hogy alig 4 nappal az eredeti rendelet hatályba lépése után a kormány a szakmai szervezetek javaslatainak jó részét figyelembe véve máris érdemi javításokat jelent be, de életbe is kellene léptetni a változásokat - a helyzet nehéz, minden további késlekedés újabb cégek létét sodorhatja veszélybe.
Késlekedésre egyébként akad más példa is: bár már többször elhangzott, hogy mintegy 600 ezer cégnek és szervezetnek elég szeptember 30-ig benyújtani éves beszámolóját valamint bevallani illetve befizetni a társasági adót és a helyi iparűzési adót az eredeti, május 31-i határidő helyett (legutóbb 5 napja beszélt erről Varga Mihály pénzügyminiszter), az erről szóló rendeletek és részletszabályok máig nem jelentek meg a Közlönyben, ami bizonytalanságot szül.
Forrás: mfor.hu
Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!