Életünk harmadát munkával töltjük – szokták mondani, ha arra akarják felhívni a figyelmet, hogy milyen fontosak a munkával kapcsolatos körülmények. De nem csak az a lényeges, hogy milyen a munka és munkahely. Az is nagyon fontos, hogy mi történik, ha valaki hibákat követ el és mi lehet ezért a „büntetés”. Jogszerű-e a felmondás, ha előtte már megtörtént a figyelmeztetés? Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd írása az erthetojog.hu-n.

Milyen okból mondhat fel a munkáltató?

A határozatlan idejű munkaviszonyt a munkáltató csak meghatározott okok miatt mondhatja fel. A felmondás okát a felmondásban is szerepeltetni kell. Ezt nem szükséges minden kis részletre kiterjedően megadni, elegendő összefoglalni. Fontos azonban, hogy a felmondás okának világosan ki kell tűnnie.

A felmondásra okot adhat:

  • a munkavállaló képessége,
  • a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása,
  • a munkáltató működése.

Ugyanazért a hibáért figyelmeztetni és felmondani is lehet?

A Munka Törvénykönyve 2012. óta előírja, hogy

Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl.

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

A munkáltató meghatározott esetekben jogosult arra, hogy ha a munkavállaló vétkesen megszegi a munkaviszonyból származó kötelezettségét, akkor valamilyen módon megfegyelmezze a vétkező dolgozót. Ez történhet például írásbeli figyelmeztetéssel.

Egy korábbi bíróság elé került ügyben is ez történt, majd végül a munkavállalót el is bocsátották. Vajon jogszerűen?

Történt, hogy egy munkavállaló főmérnökként állt alkalmazásban, majd egy átszervezés miatt üzemigazgató-főmérnök lett.

Egy napon a munkaadója rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyát azzal az indokkal, hogy a szakmai gyakorlata és szakképzettsége ellenére vezetői tevékenysége, munkavállalói kényelmessége, önállóságának hiánya miatt a betöltött munkakörének ellátására alkalmatlan.

A munkavállaló nem értett egyet a munkáltató felmondásával és bírósághoz fordult.

A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a munkavállaló kérelmét, mert a felmondás valamennyi indokát bizonyítottnak találta.

Az ítélet ellen a volt főmérnök fellebbezést adott be. Erre a bíróság megállapította, hogy a munkaadó jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát.

A bíróság szerint a közölt felmondási indokok egy része okszerűtlen volt, mert a munkavállaló korábbi munkakörével függött össze, másik részét pedig a munkáltató nem bizonyította, illetőleg a megváltozott munkakörre tekintettel az nem képezte a munkavállaló kötelességét.

A csata itt még nem ért véget, mert most a munkáltató fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. Bár ne tette volna, mert a Legfelsőbb Bíróság is a munkavállalónak adott igazat. A döntés hátterében az állt, hogy a munkaadó a felmondáskor olyan korábban elkövetett kötelezettségszegésre hivatkozott, amiért a dolgozót korábban már figyelmeztetésben részesítette.

Mire hívta fel a figyelmet a bíróság?

A Legfelsőbb Bíróság (ma már Kúria a neve) kimondta, hogy

„Ha a munkáltató a munkavállaló valamilyen magatartása miatt figyelmeztetést alkalmaz, az később nem képezheti felmondás indokát, legfeljebb a munkaviszonynak egy hasonló magatartás miatt történő megszüntetése indokoltságát támaszthatja alá.”

Gondoljunk csak bele: hogyan is lehetne jogszerű, ha ugyanazért kétszer is megbüntetnénk valakit?

Az azonban már más eset, ha valaki egy figyelmeztetés után újra elköveti ugyanazt a dolgot. Akkor bizony már akár a felmondás is lehet jogszerű lépés.

Forrás: erthetojog.hu

 


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ