Magyarország elvi okokból ellenzi, hogy csorbítsák a más tagállamokban dolgozó EU munkavállalók jogait, és hírek szerint Csehország és Lengyelország is hasonló álláspontot képvisel – olvasható a Népszavában.

 Veszélybe került a végleges megegyezés a hazájukon kívül, egy másik EU országban dolgozó munkavállalók társadalombiztosítási ellátásáról, miután az uniós kormányok képviselői nem tudtak megállapodni a jelenlegi rendszer reformjáról.

Az EU három döntéshozó intézménye feltételesen már tető alá hozta a kompromisszumot, de a teljes jóváhagyáshoz szükség van az Európai Parlament és a kormányokból álló EU Tanács beleegyezésére. A román uniós elnökség szerdán úgy döntött: két nappal elhalasztja a szavazást.   

A kormányközi Tanácsban Németország vezetésével hat tagállam — Ausztria, Dánia és a Benelux országok — szövetkezett a még nem végleges intézményközi megállapodást zátonyra futtatására. A hatok szigorítani szeretnék a külföldi munkavállalók hozzáférését a munkanélküli segélyhez és a családi pótlékhoz. A feltételes egyezség szerint a határmenti ingázóknak és a hazájukban lakhellyel rendelkező munkavállalóknak hat havi folyamatos munkaviszonyt kell igazolniuk, hogy a munkavégzés országában elismerjék jogosultságukat a munkanélküli segélyre. Az ellentábor azt szeretné, ha ezt az időszakot 12 hónapra emelnék, ahogy az Európai Bizottság eredeti javaslatában szerepelt. Törekvésük az is, hogy a családi pótlékot a küldő ország jövedelmi viszonyaihoz igazítsák, ha a gyerek a munkavállaló hazájában maradt.

Az Európai Bizottság ugyan az uniós joggal ellentétesnek minősítette az ehhez hasonló osztrák szabályozást, a hatok mégsem nyugodnak bele, és a szabályt betennék az elfogadás előtt álló szociális csomagba.

Magyarország elvi okokból ellenzi, hogy csorbítsák a más tagállamokban dolgozó EU munkavállalók jogait, és hírek szerint Csehország és Lengyelország is hasonló álláspontot képvisel.

Szlovákia viszont egyéb okok miatt támogatná a feltételes megállapodást, amely valamelyest rontana a jelenlegi helyzeten, de még mindig elfogadhatóbb, mint a hatok javaslata.

A francia, az olasz és spanyol kormány is beállt a kompromisszum mögé, főként azért, mert nem “kifizető országok”, hiszen nem ők a külföldi munkavállalók elsődleges célpontjai. Mint uniós források lapunknak rámutattak, az EU-s munkavállalók társadalombiztosítási ellátásának korszerűsítéséről készülő jogszabály egységbe terelte a déli és a keleti “periféria” országait a “kemény maggal” szemben. Megfigyelők szerint elképzelhető, hogy a jogszabályt nem sikerül véglegesíteni a májusi európai parlamenti választások előtt.  

A sofőrök ügyében sincs döntés

Elhalasztotta a szavazást az Európai Parlament plenáris ülése szerdán a magyar közúti fuvarozók munkáját és munkakörülményeit is jelentősen befolyásoló uniós jogszabályokról, az úgynevezett mobilitási csomagról. A sofőrök kiküldetéséről, pihenőidejéről és a vállalkozásoknak a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáféréséről szóló törvényjavaslatok erőteljesen megosztják az EU egyes keleti és nyugati tagországait. Ennek jeleként a képviselők több mint 1200 módosító indítványt nyújtottak be a csomaghoz. Antonio Tajani EP-elnök a szavazás napján bejelentette: a módosítók megszűrése érdekében a jogszabály-tervezeteket visszaküldik a parlamenti szakbizottságnak. 

Forrás: Népszava