Egyre kevesebb kirúgott dolgozó megy bíróságra az igazáért, mert az eljárások elhúzódnak. Tavaly január óta elindítani is nehezebb őket, ha veszít, sokat kell fizetnie, ráadásul az sem mindig jut a pénzéhez, aki nyer – írja a Népszava.

 A statisztikai adatok szerint az utóbbi időben csökken a munkaügyi perek száma, aminek Rátkai Ildikó munkajoggal foglakozó ügyvéd szerint az az egyik oka, hogy

az új eljárási törvény nagyon szigorú formai követelményeket támaszt a beadvánnyal szemben, így, ha egy magánszemély hiányosan töltötte ki a formanyomtatványt és azt a bíróság visszadobta, sokszor nem fut neki másodszor.

Megfigyelhető ugyanakkor a perek csökkenésében a munkaerőpiaci háttér átalakulása is – teszi hozzá az ügyvéd.

Ha valaki úgy érzi, jogtalanul küldték el a munkahelyéről, az első indulat a bíróságra viszi, de ha gyorsan talál – és ma többnyire talál - másik munkát, inkább hagyja a pereskedést.

Rátkai Ildikó mindenkinek azt tanácsolja, hogy egy per elindítása előtt beszéljen egy jogásszal, mert sokszor előfordul, hogy az illető hetekig emészti a vele történteket és két-három hónap múlva jut el a döntésig, hogy perre viszi az ügyet, amire azonban csak 30 napon belül van lehetősége.

 Sokakat visszatartanak a magas perköltségek, így azt is érdemes megismerni, hogy munkavállalói költségkedvezmény illeti meg azt, akinek a munkabére a kirúgásakor nem haladta meg a KSH adatai szerinti átlagbért.

Ez azt jelenti, hogy az illetéket nem kell megfizetnie akkor sem, ha elbukja a pert, ám ilyenkor a másik fél ügyvédi költségeit, a szakértői díjakat, multi cégeknél a fordítások árát neki kell állni. Nem nevezi általánosnak az ügyvéd, hogy a jogerős bírósági döntés után, a végrehajtási szakaszban derül ki, hogy a volt munkáltatónak nincs mozdítható vagyona, inkább az a jellemző, hogy a dolgozóknak már nem tudnak bért fizetni, s közülük vagy a cég beszállítói közül valaki felszámolási eljárást indít a munkahellyel szemben. Ha pedig a felszámoló sem tudja megmondani, miből lehetne kifizetni a követeléseket, akkor a bérgarancia alapból ő igényelheti a munkavállalók jogos bérének vagy egy részének fedezetét.

A munkaügyi perek hosszát alapvetően meghatározza, hogy a feleknek mennyire fontos a gyors befejezés, ezt magatartásukkal is előmozdítják, vagy pedig felkészületlenül mennek el a tárgyalásra, netán az utolsó pillanatban benyújtott beadványokkal teszik lehetetlenné a bíróság és a másik fél felkészülését

– mondta Rátkai Ildikó.

A 2018 januárjában életbe lépett új polgári perrendtartás egyik célja éppen ezeknek az időhúzó lehetőségeknek a szűkítése, a perkoncentráció volt – hangsúlyozta, hozzátéve ugyanakkor, hogy az elmúlt egy év tapasztalatai alapján még korai lenne mérleget vonni az új eljárási rend eredményeiről. A mohácsi példára (lásd alsó írásunkat) ráadásul nem is érvényesek még ezek a szabályok, hiszen a 2018 előtt indult perekben még a régi törvényeket kell alkalmazni.

Az ügyvéd úgy látja,

a munkaügyi perek többségét a munkaviszony megszüntetése miatt indítják az elküldött dolgozók, így a bírósági eljárás hosszát természetesen alapvetően meghatározza az is, hogy mi volt a felmondás alapja.

Ha egy gyermeket váró nőt küldenek el, egyértelmű a helyzet, a bíróságok gyors döntést tudnak hozni. Jellemzően hosszúra nyúlnak azonban a munkabalesetekkel vagy egészségkárosodással összefüggésben indított munkaügyi perek, mert ezekben általában rengeteg tanút, szakértőt hallgatnak meg, közülük a részleteket ismerőket többször is visszahívják, mire minden körülményt pontosan sikerül tisztázni.

 Szélmalomharc Mohácson

Az évtized minden bizonnyal egyik legcifrább munkaügyi perében a mohácsi Harsányi Péter nyolcadik éve hiába várja, hogy kifizessék elmaradt munkabérét, amiről pedig jogerős bírósági ítélet rendelkezik.

A történet 2011 márciusában kezdődött, amikor egy helyi önkormányzati képviselő feljelentette a Mohács-Kölked Református Társegyházközség Hajléktalanokat Ellátó Központját, mondván, hogy 2009-2010-ben 9,8 millió forinttal több állami támogatást vett fel, mint amennyire jogosult lett volna. Az adóhatóság nyomozása végül nem igazolta a gyanút, de a hajléktalanszállót is vezető református lelkészben mindazokkal szemben megmaradt a tüske, akik nem a mundér becsületét védték a nyomozás alatt. Köztük volt a későbbi felperes, aki nem is tagadja, hogy nyíltan beszélt rossz tapasztalatairól, ahogy Wébel Zsolt lelkész is elismeri, hogy ez a személyes ellentét is befolyásolta, amikor 2011. júliusában rendkívüli felmondással elküldte a szállón ápolóként dolgozó Harsányit. A 2004 óta a szállón dolgozó férfi ugyanis ebben az évben egy időre az Egyesült Államokba akart utazni, hogy átvegye idős rokonai gondozását állandó segítőiktől azok szabadságának idejére. Hat hetet kért, végül azonban csak 12 napot kapott, de hogy miért, arra egészen másként emlékeznek. Harsányi Péter szerint Wébel Zsolt azt ígérte, hogy rendben lesz a szabadsága, a lelkész szerint azonban csak annyi hangzott el, hogy megpróbálják megoldani, ám kiderült, hogy már más is bejelentkezett a kért időszakra, ezért nem engedte el a férfit hosszabb időre. Csakhogy a szóbeli megállapodás alapján az ápoló már megvette a drága repülőjegyet, hazaérkezése után pedig megkapta a felmondását.

A munkaügyi bírósághoz fordult, első fokon vesztett, de másodfokon jogerősen nyert, amibe az alperes intézményvezető nem törődött bele, az ügy megjárta a Kúriát is, végül azonban minden bíróság megítélte a Harsányi Péternek járó elmaradt munkabért, ami kamatokkal együtt közelít a tízmillió forinthoz. Sem a hajléktalanszálló, sem a fenntartó társegyházközség nem fizetett azonban, így a felperes végrehajtási eljárást kért volt munkáltatója ellen. A mohácsi végrehajtó nem talált semmi mozdíthatót, ami fedezte volna a jelentősre duzzadt összeget, így az eljárás jelenleg szünetel.

A hajléktalanszálló előbb részletfizetési kedvezményt kért és a lelkész állítása szerint egy kisebb összeget át is utaltak az őket perlő férfi ügyvédjének számlájára, majd tavaly nyáron egy újabb fordulattal Wébel Zsolt mégis inkább azt kezdeményezte, hogy a Pécsi Törvényszék mondja ki, az egész eljárásban tévesen szerepelt alperesként a hajléktalanszálló, mert az intézmény nem jogképes, még az állami támogatás is a társegyházközség címére érkezik. A Pécsi Törvényszék viszont lapunk érdeklődésére azt válaszolta, hogy a befejezett per után nem indult új eljárás az ügyben. Telefonon aztán lapunknak elismerte a Fidesz-KDNP színeiben helyi önkormányzati képviselőként is tevékenykedő lelkész, hogy mindent elkövet a fizetés kikerülése érdekében, de ha nem lesz más lehetőség, akkor betartja a bírósági ítéletet és valahogy megoldják a Harsányi Péternek megítélt összeg kifizetését.

Azt viszont nem árulta el, honnan teremtik elő a pénzt, s a felvetésre, hogy a Baranyai Református Egyházmegye tud-e segíteni egyházközségének ilyen esetben, sem ő, sem pedig a levélben megkeresett egyházmegyei főjegyző nem tudott válaszolni. Győrfi Bálint azt írta lapunknak, hogy a rendelkezésére álló dokumentumok alapján ez nem lezárt ügy, így kérdéseinkre nem tud felelni. A Harsányi Péter és a Mohács-Kölked Református Társegyházközség Hajléktalanokat Ellátó Központ között zajló per már nem is egy állatorvosi ló, sokkal inkább dinoszaurusz, s a megoldás még mindig nem látszik. Az egész történet azt jelzi, hogy az állam nem képes kellő eréllyel fellépni, amikor egy állami feladatot átvevő egyházi intézménynek kellene fizetni egy elbukott munkaügyi per végén. Nem szüneteltethetik ugyanis a támogatásokat, hisz akkor a rászorulók ellátása és a jelenlegi alkalmazottak bére kerülne veszélybe. Az igazáért harcoló férfi beszélgetésünk alatt megpendítette, hogy talán egyházi ingatlanok adhatnának fedezetet ilyen esetben a hozzá hasonló helyzetben lévők kifizetésére. Az ügyvéd szerint azonban nem biztos, hogy ez jogilag is helytálló megoldás lenne.

Nyugdíj is alig jutott

A mohácsi esetet tovább bonyolítja, hogy a munkáját elvesztő férfi időközben nyugdíjas korú lett, s a nyugdíját a hat év pereskedéssel töltött időre regisztrált munkanélküliként számították ki. A jogerős végzést pedig, ami megítélte neki az elmaradt munkabérét, hiába vitte a nyugdíjbiztosítási ügyintézőkhöz, mivel a volt munkáltató nem fizetett neki, az elmaradt bér járulékait sem utalta át az Államkincstárnak, eddig nem tudták újraszámolni a nyugdíját.

Forrás: Népszava

 


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ