Zrt. vezérigazgatójának munkaszerződésében – a bérén felül – 63 ezer forint költségátalányt állapít meg, arra tekintettel, hogy nem biztosít a munkavállaló részére cégautót. Lehet ilyen juttatást adni, mindenféle dokumentáció (útnyilvántartás stb.) nélkül? Milyen adókötelezettség terheli a költségátalányt? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértő válaszolt.

Költségtérítés fizetésére nincs tiltó szabály, sőt a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bekezdés]

– kezdte válaszát szakértőnk.

Adózási szempontból fő szabály szerint:

– Adóköteles a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel (ideértve a költségtérítést is) egésze, vagy a bevételnek a törvény szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott költséggel csökkentett része, vagy a bevételnek a törvényben meghatározott hányada, kivéve, ha a bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.

–  Bármely költség csak egyszeresen, egy alkalommal és – bizonyos kivételekkel – legfeljebb a bevétel mértékéig vehető figyelembe. Igazolás nélkül elismert költség a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett jogszabályban meghatározott mértékig számolható el, azzal, hogy ezt a költséget ilyen esetben teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Jogszabály szerint átalányban vagy a bevétel hányadában meghatározott jövedelem/költség esetén a bevétel más költséggel nem csökkenthető [szja-törvény 4. § (1) bekezdés].

–  Költségtérítés az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet a szja-törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha valamely költségtérítéssel szemben jogszabály a kiadás igazolását nem írja elő [szja-törvény 3. § 16. pont].

Nem mindegy tehát, hogy a felek milyen adminisztrációt hajlandóak vállalni annak érdekében, hogy a költségtérítés után kevesebb közterhet, vagy semennyit se kelljen fizetniük.

Szakértőnk a következőkre hívta még fel a figyelmet:

–   Ha sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem vállalja a költségtérítés összegével szemben a tényleges költségek kimutatását, illetve az igazolás nélkül elszámolható költségekhez szükséges dokumentációt, a költségtérítés olyan személyi jellegű egyéb kifizetés, amelynek teljes összege a bérre vonatkozó szabályok szerint adó- és járulékköteles. Ebben az esetben nincs szükség útnyilvántartásra, a munkáltatónak a bérhez hasonló kifizetői (számfejtési, adóelőleg-levonási, bevallási, igazolási stb.), a munkavállalónak csak bevallási kötelezettsége van. Csakhogy ekkor a 63 ezer forint költségátalányból a munkavállalónak mindössze 42 ezer forintja marad, miközben a zrt.-nek a szociális hozzájárulási adóval és a szakképzési hozzájárulással együtt 76 230 forint lesz az összes költsége.

–  Ha a munkavállaló hajlandó – tételes költségelszámolással – a felmerült költségek kimutatására, igazolására, és erről nyilatkozatot ad a munkáltatónak, akár a költségtérítés teljes összege adóelőleg levonása nélkül kifizethető, figyelembe véve a szja-törvény 48. paragrafusának rendelkezéseit, különös tekintettel a (4) bekezdés szerinti esetleges szankciókra. A személygépkocsi-használat költsége munkába járás címén nem számolható el, viszont útnyilvántartás alapján üzleti utazás címén igen, de ekkor cégautóadót is kell fizetni (amely azonban szintén elszámolható költség). Érdemes megfontolni, hogy ily módon a munkavállalónak akár teljes egészében a zsebében maradhat a 63 ezer forint költségátalány, a munkáltatónak pedig nem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie.

–  Ha a felek vállalják a munkába járás [39/2010. kormányrendelet], valamint a saját személygépkocsival történő üzleti célú utazás címén bevételnek nem számító költségtérítésekre vonatkozó törvényi előírások szerinti eljárást, többek között az utólagos kifizetést, annak van ugyan kötelező dokumentációja (például utazási jegyek leadása, munkában töltött napok kimutatása, kiküldetési rendelvény stb.), viszont ebben az esetben a közterhek megtakarítása mellett (még cégautóadót sem kell fizetni) további előny, hogy emiatt egyiküknek sem keletkezik bevallási kötelezettsége.  

A további részletes tudnivalókról a NAV honlapján számos tájékoztatás olvasható, különösen ajánlott áttekinteni „A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében” című 8. számú információs füzetben foglaltakat.

Forrás: adozona.hu

 


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ