Szervizt üzemeltető kft. egyetemista munkavállalót foglalkoztat, időkeretben. Napi 4 órára van bejelentve és heti 20 órát dolgozik, egyenlőtlenül elosztva, ahogy az ideje engedi. Felmerült, hogy néha szívesen dolgozna többet, és igény is lenne a munkájára, de nem 50 százalékos túlórapótlék mellett, hanem normál fizetéssel szeretné fizetni a munkáltató a plusz óráit. Milyen foglalkoztatási formában lehetne őt alkalmazni, hogy a folyamatosan változó munkája alapbérként, pótlék nélkül legyen kifizethető? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kéri Ádám munkajogász szakértőnk válaszolt.

Szervizt üzemeltető kft. egyetemista munkavállalót foglalkoztat, időkeretben. Napi 4 órára van bejelentve és heti 20 órát dolgozik, egyenlőtlenül elosztva, ahogy az ideje engedi. Felmerült, hogy néha szívesen dolgozna többet, és igény is lenne a munkájára, de nem 50 százalékos túlórapótlék mellett, hanem normál fizetéssel szeretné fizetni a munkáltató a plusz óráit. Mivel előre semmilyen ígéretet nem tud tenni, hogy mikor és mennyivel tudna többet dolgozni, mindig csak adott hónap elején, az egyéb elfoglaltságai ismeretében tudna munkát vállalni, ezért a munkaidejét nem szívesen emelné a munkáltató. A munkaidőkeret meghosszabbítása azért nem oldaná meg a problémát, mert amikor többet dolgozik a munkavállaló, több bért is szeretne kapni, amihez nem csak hónapok múlva szeretne hozzájutni. Milyen foglalkoztatási formában lehetne őt alkalmazni, hogy a folyamatosan változó munkája alapbérként, pótlék nélkül legyen kifizethető?

A kérdés logikus, de ha végigvesszük a lehetőségeket, nem sok választás marad, a jelenlegi feltételek mellett.

Először is a munkaidőt a munkáltató vagy általános munkarendben osztja be vagy pedig munkaidőkeretben.

A munkaidőkeret annyiban rugalmas, hogy a vállalt munkaidő-mennyiséget a keret időtartama alatt lehet szétosztani elkerülvén ezzel a szükségtelenül, munkaidő-beosztás okán keletkező rendkívüli munkavégzést.

A munkaidőkeret annyiban viszont rugalmatlan, hogy a vállalt munkaidő-mennyiséget a munkáltató köteles is beosztani, azaz, ha például heti 5x5 órára emelnék a heti munkaidőt, és ennél kevesebb időre osztanák be munkavégzésre a dolgozót, a ledolgozatlan munkaidőt is állásidővel ki kellene fizetni.

A többletet viszont minden esetben rendkívüli munkavégzésként kell elszámolni.

Rendkívüli munkavégzés esetén egyebekben kompenzáló pihenőidő is adható a munkaszüneti napi és a pihenőnapra elrendelt munkavégzés eseteit leszámítva.

A kérdésben vázolt esetre egyik atipikus foglalkoztatási forma sem alkalmazható, a ledolgozandó munkaidő-mennyiség egyik esetben sem a munkavállaló szabadidejétől függ.

A fentiek alapján az a megoldás marad, hogy többhavi munkaidőkeretben állapodnak meg a felek, azzal a kiegészítéssel, hogy ha valamely hónapban többet dolgozik a munkavállaló, akkor munkabérelőleget nyújt számára a munkáltató, amit levon abban a hónapban, amikor kevesebb a munkával töltött idő. A munka törvénykönyvéről szóló törvény (Mt.) 161.paragrafusának (2) bekezdése alapján az előleg a munkavállaló hozzájárulása nélkül a munkabérből levonható.

Forrás: Adózóna


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ