A Munka törvénykönyvének hatályba lépése előtt több cégnél teljes mértékben felkészültek arra, hogy a 400 óra önkéntesen vállalt túlórát végigvigyék - mondta a hvg.hu-nak Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Székely azt mondta, birtokunkban van olyan dokumentum, ami azt bizonyítja, a dolgozót a béren kívüli juttatásról szóló nyilatkozatán keresztül kényszerítik arra, hogy önként vállaljon túlmunkát.

Székely többszöri kérdésre sem árult el cégneveket, arra hivatkozva, hogy még helyben folyik a küzdelem. Azt mondja, nagy nevű és kisebb létszámú cégek dolgozóitól is kaptak jelzéseket. Úgy látja, azokon a helyeken, ahol a VDSZ szakszervezetként jelen van, kevéssé fognak átmenni az ilyen próbálkozások.

A kilövésre vártak

A VASAS szakszervezet alelnöke, László Zoltán a hvg.hu-nak azt mondta, az első órákban öt olyan cégről szereztek tudomást, amely gyaníthatóan élne a lehetőséggel. Van, ahol a kollektív szerződést mondták föl, máshol csak kezdeményezték annak újratárgyalását, és mikor a szakszervezet rákérdezett arra, összefüggésben áll-e ez a 400 órával, annyi volt a válasz, hogy majd a tárgyalásokon kifejtik.

Feltételezzük, hogy nem a műszakpótlékot akarják egyoldalúan emelni

- mondta László. Az ötödik cégnél még tavaly kezdődtek a tárgyalások a kollektív szerződésről, azonban a vezetés december 8-án berekesztette a tárgyalást. Akkor már bőven a Parlament előtt volt a 400 órás túlórát lehetővé tévő tervezet, nem sokkal később el is fogadták azt. Cégneveket ő sem árult el, de azt elmondta, a 300 főstől az ezer fölötti dolgozót alkalmazó vállalatokról is szó van.

Néhány dolgozótól azt hallották, üzemvezetői szinten - vagyis a dolgozók beosztásáról döntő főnök - előálltak már a 400 órás túlmunka iránti igénnyel, de konkrétan a cégvezetéstől még nem hallották ezt a dolgozók. Székely sem biztos abban, hogy az általa ismert helyeken ténylegesen alkalmazni fogják a 400 órás túlmunkát, lehet, csak biztosítékként íratják alá a dolgozóval a papírt.

László azt mondta, két cégnél gondolkodnak sztrájkbizottság felállításában. Több szakszervezeti szövetség is sztrájkelőkészítő bizottságot állított fel, ezek Székely elmondása szerint gőzerővel dolgoznak, ám "a sztrájkban elsősorban a dolgozóknak kell részt venni, a törvénymódosítás viszont még olyan friss, hogy ezt nem érzik a bőrükön."

Nagyobb károkat okoz, mint amennyi hasznot hoz?

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének korábbi főtitkára, Dávid Ferenc egyelőre nem tud olyan cégekről, ahol már az első héten a 400 órás túlmunkát erőltetnék a dolgozókra. Szerinte kevesen próbálkoznak majd a túlmunka és a munkaidőkeret jogszabályban garantált maximumát kihasználni, miután a szakszervezetek azonnali munkabeszüntetéssel fenyegetnek.

A munkáltatók jól meggondolják a lépést, az egész körül kialakult légkör nem tesz jót a cégeknek. A javaslatnak nagy gazdasági hozadéka nem lesz, a negatív politikai következményeket pedig mindenki látja.

Dávid Ferenc korábban arról beszélt, a néhány ezer fős városokban lévő cégek léphetik meg inkább a túlórakeret emelését, ott ugyanis nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak a dolgozók. Emlékeztetett arra, pont akkor jött az emelés lehetősége, mikor a munkábajárás után járó cafetéria lehetőségét gyakorlatilag megszüntette a kormány. Vagyis, még inkább röghöz kötötte a dolgozókat.

Munkaerő megtartás vs 400 óra túlmunka

Miután a kormány megannyi jel szerint a multik érdekében lépett, megkerestük néhány céget, milyen terveik vannak a törvény elfogadása után. Az AUDI győri üzemének szakszervezetének elnökhelyettesével karácsony előtt beszéltünk, Csalogány György azt mondta, január 7-ére van tárgyalásos időpontjuk a cégvezetéssel, ahol a bérekről egyeztetnek. Számukra az eddigi kollektív szerződés rendelkezései megfelelőek. A Suzukitól kitérő választ kaptunk: azt írták, a hatályos Munka Törvénykönyve alapján járnak el (pont ez az, ami lehetővé teszi a 400 órás túlmunkát), majd hozzátették, hogy

napjainkra különösen felértékelődött a stabil és megbízható munkaerő megtartása,

ezért a cégnél igyekeznek minden lehetőséget megragadni, hogy vonzóak legyenek a dolgozók számára. "A termelés alapvetően két műszakban zajlik, a munkaszervezés függvényében, azonban a hazai és a világpiaci partnereink rendelését lekövetve ettől eltérhetünk, a hatályos jogszabályi környezet betartásával." Újból megkérdeztük, hogy kihasználnák-e a 400 órás túlmunkakeretet, de erre már nem jött válasz.

Van, ahol már 68 óra a heti keret

A Henkel körösladányi gyárában már a túlóratörvény hatályba lépése előtt emelték heti 68 órára a munkaidőkeretet, januári hatállyal. A Portfolio.hu birtokába került dokumentum lehetőséget ad arra, hogy heti öt napon keresztül 12 órát dolgozzanak, a hatodik napon pedig 8 órára be lehet hívni túlórázni az embereket. A megállapodást a szakszervezet is aláírta. A cég a lapnak azt írta, az előírtnál több védelmi pontot építettek be a szabályozásba.

Ezek:

• a 12 órás munkanapok maximum 5-re korlátozása,
• a minden hónapban szombatot és vasárnapot magába foglaló, két egybefüggő pihenőnap biztosítása,
• a rövidváltások,
• valamint a munkaszüneti napok előtti éjszakai műszakok kizárása,
• illetve a munkaidőkeret három hónapra korlátozása a törvény szerinti, maximum 1 éves munkaidőkerethez képest.

„Amennyiben bárki elérné a maximális túlórakeretet, azon felül rendkívüli munkavégzést elrendelni nem lehet” - tette hozzá a cég.

Bár a Fidesz, illetve Orbán Viktor azt állítja, a dolgozóknak kedvező lesz az új szabályozás, és önként kell vállalni a túlmunkát, amit azonnal kifizenek majd, a szakszervezetek és szakértők koránt sem így látják. Azzal érvelnek, a dolgozók kiszolgáltatottak, illetve a törvény adta három éves elszámolási keret is nagyon sok trükközésre ad lehetőséget a cégeknek, a túlóra elszámolásában és kifizetésében is.

Forrás: HVG