Van olyan vállalat Magyarországon, ahol egy héten akár 68 órát is dolgoztathatnak egy munkavállalót. Erre lehetőséget ad, hogy heti öt napon keresztül 12 órát dolgozzanak, a hatodik napon pedig 8 órára be lehet hívni túlórázni – írja a Portfolio.

A Henkel Magyarország Kft. körösladányi gyárában akár heti 68 munkaórára is kötelezhetik a dolgozókat - derült ki a Portfolio birtokába került dokumentumokból. Egy megállapodás alapján - amit a szakszervezet is aláírt - három hónapos munkaidőkeret bevezetéséről állapodtak meg, ami jövő januárban kezdődik. Az időtartam legfeljebb 12 hónap.

Félelmetes, hogy ehhez még a rabszolgatörvény sem kellett

- kommentálta a Portfolio kérdésére a 68 órás munkahét lehetőségét Dávid Ferenc, aki arról beszélt, hogy a Munka Törvénykönyvének jelenlegi keretei is mennyire kiszolgáltatott helyzetbe hozza a munkavállalókat. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) volt főtitkára egyértelműen úgy ítélte meg, hogy ekkora munkaterhelés mellett egyáltalán nem marad szabadideje és magánélete a dolgozóknak.

Ezzel kapcsolatban felkerestük a Henkelt is, hogy elmondják, miért volt szükség ezekre a lépésekre. „A Henkel Magyarország Kft. hatályban lévő kollektív szerződésének megfelelően a körösladányi gyárvezetés, a Henkel Magyarország Operations Kft. Körösladányi Gyárának Henkel Munkás Érdekvédelmi Egyesülete (szakszervezet) munkaidőkeretben állapodtak meg, mely a munka törvénykönyvének megfelelően lehetővé teszi az egyenlőtlen munkabeosztást és a hat nap munkavégzést” - közölte a Portfolio kérdésére a Henkel Magyarország.

A munka törvénykönyve ide vágó rendelkezései szerint hat nap munkavégzést követően egy pihenőnapot kell kiadni, valamint egy pihenőnapnak a hónapban vasárnapra kell esnie. Ezzel szemben a Henkel Magyarország Operations Kft. vezetése a munkavállalók érdekében több védelmi pontot épített be a szabályozásába, ezáltal a törvény adta lehetőségeket nem használjuk ki

- magyarázza a vállalat.

Ilyenek többek között

• a 12 órás munkanapok maximum 5-re való korlátozása,
• a minden hónapban szombatot és vasárnapot magába foglaló, két egybefüggő pihenőnap biztosítása,
• a rövidváltások,
• valamint a munkaszüneti napok előtti éjszakai műszakok kizárása,
• illetve a munkaidőkeret három hónapra való korlátozása a törvény szerinti, maximum 1 éves munkaidőkerethez képest.

„Amennyiben bárki elérné a maximális túlórakeretet, azon felül rendkívüli munkavégzést elrendelni nem lehet” - tette hozzá a Henkel.

Dávid Ferenc az ATV-ben beszélt arról először, hogy egy 4500 fős településen nincs túl sok lehetőségük a dolgozóknak arra, hogy máshová menjenek dolgozni.

Dávid Ferenc a Portfolio-nak nyomatékosította, hogy a 400 órát lehetővé tevő friss törvénymódosítás (amit Áder János köztársasági elnök már alá is írt) kihasználására még nem is volt szüksége a cégnek ahhoz, hogy ilyen mértékű heti óraszámra kötelezze a dolgozókat.

A Henkel közölte: munkaidőkeretben - a munka törvénykönyvének megfelelően - az öt nap munkavégzés utáni hatodik napon nem okvetlenül keletkezik túlóra, itt a munkaidőkereten belüli egyenlőtlen munkaidőbeosztásról beszélünk. „Amennyiben a munkavállaló például az egyik héten 68 órát dolgozik, ellenben a következő héten csak 12 órát, míg a többi napon pihenőnapokat kap, két hét alatt az óraszám kiegyenlítésre kerül, azaz nem keletkezik rendkívüli munkavégzés. Esetünkben a ledolgozandó óraszámoknak és a pihenőnapoknak három hónapon belül kell kiegyenlítődnie” - fejtegette a cég.

Dávid Ferenc azt mondta, hogy az ország számos területén nem lehet megtenni azt, hogy új munkahelyet keres magának az ember, ha váltani szeretne. Egyrészt területi, másrészt képzettségi problémák is nehezítik ezt. Utalt arra, hogy az ország keleti régióiban gyengébben teljesít a gazdaság, továbbra is magasabb a munkanélküliségi ráta és alacsony a képzettségük az embereknek. „Ők nem nagyon tudnak új munkahelyet találni, sokszor örülhetnek, ha kikerültek a közfoglalkoztatásból” - tette hozzá.

És a 400 túlórát lehetővé tevő törvény még nehezebb helyzetbe hozza majd a dolgozókat.

Várhatóan számos vállalat rendeli majd el a túlmunkát a fokozódó munkaerőhiány miatt, amely még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a munkavállalókat. A törvénymódosítás miatt országos tiltakozások zajlanak, a szakszervezetek sztrájkokat szerveznek, és az Európai Bizottság is vizsgálja a törvényt. Azonban Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata szerint

Most fogadtuk el és működni fog.

Forrás: Portfolio