Mikor, kinek, és milyen szabályok szerint, és mennyi végkielégítés jár a munkavállalónak? Az Írísz Office adótervezőinek segítségével egyperces válaszokat adott a Piac és Profit a legfontosabb kérdésekre.

Amennyiben a munkaviszony a munkáltató felmondása, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, illetve a munkáltató kikerül a Munka törvénykönyvének hatálya alól, úgy a munkavállalót végkielégítés illeti meg.

A jogosultság feltétele, hogy a felmondás közlésének időpontjában vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor a munkaviszony fennálljon – hívták fel a figyelmet a kérdéssel kapcsolatban az Írísz Office adótervezői.

A jogosultság vizsgálatakor nem kell figyelembe venni azt a 30 napot meghaladó időszakot, amelyben a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve a szülési szabadság, GYÁP, GYED időszakát és az önkéntes katonai szolgálatteljesítés idejéből 3 hónapot meg nem haladó időtartamot.

A végkielégítés mértéke:

• legalább három év munkaviszony esetén egyhavi,
• legalább öt év esetén kéthavi,
• legalább tíz év esetén háromhavi,
• legalább tizenöt év esetén négyhavi,
• legalább húsz év esetén öthavi,
• legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege.

Ha a munkaviszony a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg, az előbb felsorolt mérték:

• 3-9 év esetén + egyhavi,
• 10-19 év esetén + kéthavi,
• 20+ év esetén + háromhavi távolléti díjjal emelkedik.

Nem jár végkielégítés, ha a munkavállaló a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy ha a felmondás oka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségügyi okkal összefüggő képessége.

Forrás: Piac és Profit