A jövő héten kezdődnek az egyeztetések a munkaadókkal és a szakszervezetekkel arról a napokban a munka törvénykönyvének módosítására előterjesztett képviselői indítványról, amely a munkaerőhiány orvoslásának szándékával a rendkívüli munkavégzés idejének elszámolásán változtatna nemzetközi mintára – közölte a Magyar Időkkel Kósa Lajos. A fideszes országgyűlési képviselő leszögezte: mivel nem lesz kötelező a túlórák új típusú elszámolása, nem kell attól tartaniuk a versenyszféra dolgozóinak, hogy a jövőben kiszolgáltatottá válnak, illetve rabszolgamunkára kényszerítheti őket a munkaadójuk. Sokkal inkább az alkupozíciójuk erősödik a vállalkozásokkal szemben.

– Szó sincs arról, hogy a jövőben hagynánk kiszolgáltatni a magyar munkavállalókat, akik nem kerülnek rosszabb helyzetbe a munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozás tervezett módosításával. Sokkal inkább lehetőséget kapnak, hogy erősödjön az alkupozíciójuk a bérek és a munkavégzés feltételrendszerének kialakításában a cégekkel való tárgyalások során – közölte a Magyar Időkkel Kósa Lajos.

Kósa Lajos

A fideszes országgyűlési képviselő a munka törvénykönyvéhez néhány napja előterjesztett képviselői indítvány kapcsán mondta ezt, amely szerint – kedvező parlamenti döntés esetén – januártól a jelenlegi 250 óráról 400 órára növelnék az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő, tehát a túlórázás maximális mértékét a versenyszférában.

A javaslat a felhasznált és fel nem használt munkaórákra vonatkozó időkeret kialakítását a jelenlegi egy helyett hároméves időszakra tenné lehetővé, ami azt jelenti, hogy

a munkáltatóknak három éven belül kellene elszámolniuk a túlórák díjával és a szabadnapokkal az ­alkalmazottaik felé,

miközben éves átlagban a heti munkaidő nem haladhatja meg rendkívüli munkával sem a 48 órát.

Az új szabályokat a törvénymódosítás után az egyes ágazatokban alkalmazott, illetve az egyes cégekkel megkötött kollektív szerződésekben írhatnák elő az érintett területek munkavállalói számára. A javaslat tiltakozásra késztette a szakszervezeteket, az érdekképviselők szerint ugyanis ezzel ellehetetlenítik a munkavállalókat, és szétzilálják az egyébként is kritikus munkaerőpiaci viszonyokat.

– Félreértés ne essék, a törvénymódosítás nem tenné kötelezővé ezt az elszámolást, csak lehetőséget adna rá, mert

vannak olyan iparágak, ahol a versenyképesség ezt kifejezetten megkívánja

– szögezte le Kósa Lajos.

Mint mondta, a tervezett intézkedés ugyanazt a foglalkoztatáspolitikai irányt képviseli, amely szerint,

ha valaki többet szeretne dolgozni, mint amennyit a jelenlegi szabályok megengednek, akkor ezt megtehesse anélkül, hogy kényszerítenék rá.

A nyugdíjas-szövetkezetek létrehozása, illetve az idősek foglalkoztatását januártól megkönnyítő rendelkezés is ezt a célt szolgálja. Ez az adminisztratív korlát lebontását szolgáló módosító javaslat is csak egy lehetőség lesz a többletmunkára, amellyel, ha a dolgozók nem kívánnak élni egy-egy területen, senki nem kötelezi rá őket,

csak akkor, ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti

– fejtette ki a képviselő.

Kiemelte: ha a munkaadó ezt be szeretné vezetni, akkor a dolgozóknak lehetőségük lesz cserébe olyan körülményeket kialkudni, amely számukra kedvezőbb helyzetet, a bértárgyalásokhoz előnyösebb alapot teremthet.

 Nem érdemes aggódni, most következnek az egyeztetések az érintettekkel. A jövő hét során ülünk le a munkaadókkal és a munkavállalók képviselőivel is, hogy megkérdezzük a véleményüket

– közölte a kormánypárti politikus.

Hangsúlyozta: még a javaslat általános parlamenti vitája sem kezdődött el, annak napirendre tűzéséről hétfőn dönt a gazdasági és a vállalkozásfejlesztési bizottság. Csak ezt követően lehet érdemi egyeztetéseket folytatni, szemben a szocialista kormányok gyakorlatával, amikor a legtöbbször csak üres beszédet hallottunk, konkrétumok nélkül – fogalmazott Kósa Lajos.

Mint mondta, ráadásul több európai országban, például Szlovákiában is alkalmazzák a rugalmasabb munkaidő-szervezést. – Csupán lehetőséget ad, nem pedig kiszolgáltat ez a rendelkezés. A munkavállalók felháborodott képviselőinek nem a törvényalkotókkal kell harcolniuk, hanem a cégekkel, a dolgozók érdekében – jegyezte meg.

Kitért rá, hogy a módosító javaslat másik része a jövőben felhatalmazza a kormányt, hogy a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek számára minimum kölcsönzési díjat állapítson meg, illetve szabályozza a jogviszony részleteit, amely ugyancsak a munkavállalók védelmét szolgálja.

– A kötelező legkisebb szolgáltatási díj azt teszi majd lehetővé, hogy mindenki ki tudja fizetni a kölcsönzés adóvonzatait, illetve a munkavállalók után a járulékokat, vagyis fehéredik a piac, a dolgozó számára garantálja a legális foglalkoztatást. A munkaerő-kölcsönzők egy része az utóbbi időben hajlamos volt olyan alacsony áron vállalni a szolgáltatást, hogy abból a kötelezettségeik­re sem futotta, vagy csődbe ment a cég – mondta Kósa. Hozzátette: legalább félmillió ember érintett a nem hagyományos, vagyis rugalmas foglalkoztatásban.

Forrás: Magyar Idők

Hozzászólok a Facebookon