Egész télen sötétben kellene bemenni dolgozni, ha eltörölnék a téli időszámítást. De miért is kell bejárni dolgozni legkésőbb délelőtt 9-re?

Rémes lesz sötétben bemenni dolgozni egész télen – erre gondoltak nagyon sokan, amikor Jean-Claude Juncker bejelentette, hogy eltörölnék az óraátállítást. Igaz, cserébe már februárban világosban mehetnének haza még azok is, akik a 9-től 17-ig munkarendben dolgoznak (sőt, még az sem teljesen biztos, hogy valóban a nyári időszámítás marad, az Európai Bizottság véglegesített javaslata szerint az óraátállítás szűnne meg, de a "téli vagy nyári"-kérdésben a tagállamoké lenne a döntés), de valóban nem volna a legnagyobb élmény hónapokon át sötétben menni a munkába. Nem lennének boldogok azok a szülők sem, akiknek még iskolába, óvodába is el kell vinniük a gyerekeiket munkakezdés előtt. Azt a kérdést viszont nagyon kevesen tették csak fel:

valójában miért is kellene bejárnunk reggel 8-ra vagy 9-re dolgozni?

Ha csak a törvényt nézzük, egyszerű a helyzet. A Munka Törvénykönyve ugyanis semmit nem mond arról, hogy mikor kell kezdeni a munkát, ezt a cégvezetés maga határozhatja meg. Az egyetlen szabály annyi, hogy ha valaki reggel 6 előtt dolgozik, az már éjszakai munkavégzésnek számít, így arra már más szabályok az érvényesek.

étezik-e egyáltalán ideális időpont a munkakezdésre? Az alvással foglalkozó kutatók többsége abban egyetért, hogy a reggel 8 órás kezdés egészen biztosan nem ilyen, sőt, valószínűleg a 9 órás sem. A legtovább az oxfordi egyetemen dolgozó Paul Kelly ment, aki egyszerűen kínzásnak nevezte a 10 óra előtti kezdést. Sőt, arra jutott, igaz, hogy ahogy idősebb lesz az ember, egyre korábban tud kelni, de ahhoz 55 évesnek kell lenni, hogy a 9 órás munkakezdés se okozzon alváshiányt.

Esti műszak? Rendben, csak néha jöjjön be reggel 7-re

A kései munkakezdésre elvben vevő több magyar cég is, de a gyakorlat már nem ennyire szép. Sok olyan álláshirdetést lehet találni, amelyek kimondottan délutáni vagy kora esti műszakra keresnek dolgozókat. Próbaként több ilyet is megkerestünk jelentkezőként, de kivétel nélkül mindenhol kiderült: hetente legalább egyszer azért csak be kellene menni kora reggel dolgozni. Márpedig a téma szakértői abban egyetértenek, hogy a biológiai órára a legrosszabb hatást nem is a korai kelés teszi, hanem a rendszertelenség.

„Nem a saját időbeosztásunk, hanem a gyerekek miatt csináljuk így" – mesélte el egy olvasónk a saját példáján, hogyan tudták megoldani, hogy a családból egyedüliként legalább a felesége eleget alhasson. A napirend szinte mindig ugyanaz: ő hajnal ötkor felkel, reggel hatra bemegy dolgozni. A felesége fél nyolcig alhat, ha jó napjuk van, és a két gyerekük nem ébreszti fel korábban. A feleségnek csak délelőtt 10-re kell beérnie a munkába, így elég, ha 9-re elviszi a gyerekeket óvodába, illetve bölcsődébe, ahova délután 3-ra már értük tud menni a férj. Ehhez szükség volt arra, hogy mindkettejük munkahelye lehetővé tegye a nem teljesen szokványos időbeosztást, és természetesen arra is, hogy az óvoda rugalmas legyen. Azt ő is hozzátette: ez az állapot már csak egy évig tartható, amíg a nagyobb gyerekük iskolába nem megy. Akkor aztán nincs mese, reggel nyolcra oda kell vinni őt.

Akármit tegyen a munkahely, az iskola kegyetlen

Az igazi probléma valóban az iskola.

Hiába lennének ugyanis rugalmasabbak a munkahelyek, ha egyszer a gyerekeknek reggel nyolcra oda kell érniük az iskolakezdésre.

A törvények azt ugyan nem szabályozzák, hogy mikor kell kezdeni a tanítást, sőt, két éve Palkovics László még oktatási államtitkárként azt mondta, vizsgálják a 9 órai kezdés lehetőségét, de a valóságban ez egy távoli álom.

Sőt, inkább annak kell örülni, ha nem rakják tele a hetet nulladik órákkal.

Paul Kelly már említett kutatása szerint az iskolakezdést is délelőtt 10-re kellene áttenni, azoknak pedig, akik huszonévesen dolgoznak, megengedni, hogy 11-től legyenek munkában este 7-ig. Hiába mondják erre a kritikusok, hogy korábban kell lefeküdni, a tanulmány szerint ez sem megoldás, legfeljebb többen forgolódnának az ágyban álmatlanul.

Segítheti az elég alvást az is, ha nem kell teljes 8 órás munkaidőben dolgozni. A HVG írt már izgalmas külföldi kísérletekről, de ezekből nem lett azért nagy áttörés, inkább csak jó egyedi példáknak számítanak. A részmunkaidő lehetősége Magyarországon nem túl népszerű, a magyar nők alig több mint 5 százaléka dolgozik napi 4 vagy 6 órában, a férfiak között pedig szinte teljesen ismeretlen ez a foglalkoztatási mód. Amikor idén néhány német cégnél elkezdtek a 28 órás munkahéttel kísérletezni, mi is utánaszámoltunk, mit jelentene egy ilyen terv a magyar gazdaságnak, és arra jutottunk: a dolgozók sem nyernének, és az ország gazdasága is kimondottan rosszul járna. A legtöbb család anyagilag nem tudná megengedni magának, hogy ne 8 órában dolgozzon mindkét felnőtt. De még ha lehetősége is lenne valakinek részmunkaidőben vagy bármilyen más módon későn kezdeni a munkát, ezt csak akkor tehetné meg, ha nincs iskolás gyereke.

Forrás: HVG

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció