A nyugellátások területén gyakran felmerülő kérdés, hogy a megbízási szerződés alapján végzett tevékenység hogyan jelentkezik a nyugdíjnál, keletkeztet-e szolgálati időt, és figyelembe vehető-e a nyugdíj összegénél – írja az ado.hu.

A kérdésekre az előzetes válasz az, hogy igen, bizonyos feltételekkel. A feltételek vonatkozásában az a döntő szempont, hogy a megbízásos jogviszony biztosítási jogviszonynak minősül-e, vagy sem.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.)  5.§ (1) bekezdés g) pontja alapján biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30-%-át, illetőleg naptári napokra annak 30-ad részét.

Ez az összeg 2018-ban 41.400 Ft/hó, illetve 1380 Ft/nap.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 37.§ (1) bekezdése szerint a Tbj-ben biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták.

A (4) bekezdés szerint a biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.

A rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-től lehet – egykori okirati bizonyíték alapján – szolgálati időként figyelembe venni.

A megbízásos jogviszony időtartama tehát, ha a megbízott fentiek szerint biztosítottnak minősül, szolgálati időt jelent. Nem minősül szolgálati időnek az ingyenes megbízási szerződés alapján végzett tevékenység időtartama. (Ptk. 6.280.§)

Igen gyakori, hogy a megbízásos jogviszonyban lévő személy egyidejűleg más biztosítási jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) is áll, ez alatt az időszak alatt a szolgálati idő természetesen csak egyszeresen kerülhet figyelembe vételre, ilyen esetben ugyanerre az időszakra a megbízási jogviszony alapján szolgálati idő szerzése már nem történik, de a megbízási díj összege a nyugellátás összegénél figyelembe vételre kerül. (Ez a szabály különösen a nyugdíjjárulék fizetési felső határ megszűnése óta lényeges.)

A megbízási jogviszony a Tny.96/B§ (1) bekezdése szerinti adategyeztetési eljárásban is egyeztetésre kerül, a szolgálati időről szóló kimutatásban külön rovatban szerepelnek ezek az információk.

Megbízási szerződés és a nyugdíj megállapítása

Az öregségi nyugdíj megállapításának fontos feltétele, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a nyugdíjra jogosult személy ne álljon a Tbj. 5.§ (1) bekezdés a)-b), és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban. (Tny.18.§ (2) bekezdés)

A megbízási jogviszony fenti rendelkezés g) pontja alapján minősül biztosítási jogviszonynak, így megszüntetendő a nyugdíj megállapítás érdekében.

Megszüntetendő a megbízási jogviszony a „nők 40” kedvezményes nyugellátás megállapításához is. (Tny. 18.§ (2a) bekezdés)

A megbízási jogviszony, szerződés megszüntetése a Ptk. szabályai szerint történhet.

Legoptimálisabb mód a közös megegyezés, melynél annak a nyugdíj megállapítás szempontjából legjobb időpontja is meghatározható.

Másik megoldás lehet a felmondás, itt azonban vigyázni kell arra, hogy a Ptk.6.278.§ szerint tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható.

Megbízási díj és a nyugdíj összege

Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett). a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. (Tny. 22.§ (1) bekezdés).

Keresetként figyelembe kell venni a Tbj-ben meghatározott biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék alapot képező keresetet, jövedelmet.

A nyugdíjjárulék alapul szolgáló megbízási díj a nyugdíj összegénél tehát figyelembe vételre kerül, beszámít a nyugdíjba.

Nyugdíj melletti keresőtevékenység megbízási jogviszonyban

Igen gyakori, hogy a nyugdíjba vonult személy nyugdíja mellett ismét dolgozik, gyakran megbízási szerződés alapján.

A megbízási díj nyugdíjjárulék alapul szolgáló jövedelem, ezért a nyugdíj melletti keresőtevékenységnél azt figyelembe kell venni akár a 0,5 0-os nyugdíjnövelésnél, akár  a korhatár alatti kereseti korlátozásnál.

A nyugdíj melletti kereső tevékenységnél a „nők 40” kedvezménye nyugdíja mellett a nyugdíj korhatár betöltéséig évente csak a minimálbér tizennyolcszoros összegéig lehet keresőtevékenységet folytatni, az összegbe, mint nyugdíjjárulék alapul szolgáló kereset a megbízási díj is beszámít.

Forrás: ado.hu

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ