Gyakran előfordul, hogy a munkáltató céges e-mail címet biztosít a munkavállalónak. Ennek kapcsán felmerülő a kérdés, hogy a céges e-mail cím személyes adatnak minősül-e, küldhető-e rá elektronikus reklámlevél? Szintén problémát jelenthet, hogy a munkáltató miként ellenőrizheti a céges e-mail cím használatát, ha azon magánjellegű levelezést is folytat a dolgozó – írja a Piac és Profit.

 Céges e-mail cím mint személyes adat

Személyes adatnak azok az információk, ismeretek minősülnek, amelyek azonosítható természetes személyre – azaz emberre – vonatkoznak. Az azonosítás, illetve azonosíthatóság egyik leggyakoribb esete természetesen a név. Azonban sok más tényező is azonosíthat egy személyt, például a képmása, egyéb testi jellemzője vagy valamely azonosító száma.

Előfordul, hogy egy cég munkavállalója vagy a más alkalmazottja olyan céges e-mail címet kap, amelynek azonosítójában szerepel az érintett személy vezetékneve és utóneve. Ebben az esetben, mivel a név alkalmas az e-mail cím használójának azonosítására, a céges e-mail cím személyes adatnak minősül.

Nem tekintendő személyes adatnak viszont az olyan céges e-mail cím, amely például „info”, „iroda” vagy más hasonló azonosítóval kezdődik. Ilyenkor nem lehet a címet meghatározott személyhez kötni, még akkor sem, ha azt ténylegesen egy adott személy használja.

Elektronikus reklámlevelek

Magánszemély részére e-mailben direkt marketing célú levelet akkor lehet küldeni, ha ahhoz a személy előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult. Ez ugyanúgy vonatkozik azokra a céges e-mail címekre is, amelyekben a címet használó személy neve szerepel. Ilyen céges e-mail címekre marketinglevelek csak akkor küldhetők, ha ehhez az érintett személy hozzájárult. Olyan céges címre, amelyben nem szerepel a használó neve, hanem valamely általános azonosítóval kezdődik, hozzájárulás nélkül is küldhető elektronikus reklámlevél.

A céges e-mailek ellenőrzése

Előfordulhat, hogy a munkáltató által biztosított e-mail címet a munkavállalók időnként saját magánlevelezésükre használják. Ez egyrészt azzal jár, hogy a munkáltató személyes adatok kezelőjévé válhat, mivel a dolgozó magánlevelezése személyes adatnak számít. További problémát jelenthet ilyen esetben, ha a munkáltató ellenőrizni kívánja a céges e-mail fiókot, amelyben magánlevelek, azaz személyes adatok is találhatóak.

A legkézenfekvőbb, ha a munkáltató nem engedélyezi a céges e-mail cím magáncélú használatát, és a céges e-mail fiók használatára is kiterjedő szabályzatot alkot. Ennek ellenére is előfordulhat, hogy a munkavállalók magánlevelezést bonyolítanak a céges e-mail címükön, így az e-mail fiók ellenőrzésekor a munkáltatónak tekintettel kell lenni az adatvédelmi követelményekre.

Az e-mail fiók ellenőrzésére a munkavállaló tájékoztatását követően kerülhet sor. A tájékoztatásnak többek között ki kell terjednie az ellenőrzés céljának, a munkáltató ellenőrzéséhez fűződő érdekeinek ismertetésére. Ismertetni kell a munkavállalóval az ellenőrzés menetét, illetve a jogorvoslati jogairól is tájékoztatni kell.

A munkavállaló e-mail fiókjának ellenőrzésekor be kell tartani a célhoz kötöttség, valamint a szükségesség és arányosság követelményét. Az ellenőrzés nem járhat a munkavállaló adatvédelmi jogainak és magánszférájának szükségtelen és aránytalan sérelmével. Így például, ha egy levél feladójából vagy tárgyából is kitűnik, hogy magánlevélről van szó, már nem indokolt a levél tartalmának megismerése.

Forrás: Piac és Profit

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció