A felmondási idő határidőnek nem minősülő időtartam, naptári napokkal számítandó, és a megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik – mondta ki a Kúria.

A Kúria Sajtótitkárságának közleménye szerint az Mfv. I. 10.399/2017. számú ügy felperesét háziorvosa 2014. augusztus 12-étől keresőképtelen állományba vette.

Az alperes 2014. október 6-ára  felmondással, 55 nap felmondási idővel megszüntette a munkaviszonyt.

A felperesnek az alperes 2014. október 6-áig folyósított táppénzt. A módosított kereset a felmondási idő kezdő napjának megváltoztatására irányult. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes felmondási ideje a 2014. augusztus 12-én kezdődött betegsége miatti keresőképtelensége megszűnését, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évet követő napon kezdődik.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítéletet megváltoztató és keresetet elutasító döntés meghozatalát kérte. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A perben eldöntendő jogkérdés a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) 68. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazhatósága volt.

A felmondási idő mint időtartam számítására a határidőszámításra vonatkozó Mt. 25. § (2) és (3) bekezdésekben foglalt rendelkezések az irányadók. Erre tekintettel a felmondási idő naptári napokkal számítandó, és a megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik.

A perbeli esetben az időtartam megkezdésére okot adó intézkedés a felmondás, amely a közléssel hatályosul [15. § (4) bekezdés]. Az Mt. 68. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés, miszerint a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik, a fentiekben ismertetett általános rendelkezésektől nem tér el.

A „legkorábban” szóval a jogalkotó azt hangsúlyozza, hogy visszamenőleges hatállyal nem kezdődhet a felmondási idő. Ehhez képest a felmondási idő számításának elhalasztásáról rendelkező (2) bekezdés az (1) bekezdés, valamint az általános rendelkezés, a 25. § (3) bekezdésben foglalt szabály alapján nem jelentheti azt, hogy a 68. § (2) bekezdésben írt körülmények fennállta esetén a felmondási idő számítása szempontjából az arra okot adó intézkedést figyelmen kívül lehetne hagyni.

Az Mt. 68. § (2) bekezdésben szereplő körülményeknek a felmondás közlésekor kell fennállnia.

A döntés elvi tartalma tehát:

I.) A felmondási idő határidőnek nem minősülő időtartam. Számítására az Mt. 25. § (2) és (3) bekezdés alkalmazandó.

II.) Az Mt. 68. § (2) bekezdésben foglalt felmondási időre vonatkozó számítás alkalmazhatósága szempontjából is a felmondás közlésének a napja az irányadó, vagyis az

Mt. 68. § (2) bekezdésben foglalt körülmények fennálltát a felmondás közlésének napján kell vizsgálni, olvasható a kuria-birosag.hu-n.

Forrás: adozona.hu

Hozzászólok a Facebookon

Eseménynaptár

loader
Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció