Milyen ellátást igényelhet, aki betölti a nyugdíjkorhatárát, de nem szerzett az öregségi nyugdíjra jogosultságot?

Milyen ellátást igényelhet, aki betölti a nyugdíjkorhatárát, de nem szerzett az öregségi nyugdíjra jogosultságot? A szociális ellátórendszeren belül az időkorúak járadékát kérheti. Ennek 2018. évi feltételeit foglalom össze – írja a nyugdijguru.hu oldalán Farkas András nyugdíjszakértő,

Változás 2018. január 1-jétől!

(A jogszabályi hivatkozásokat magyarázom az összefoglalóm további részeiben)

A nyugellátások és egyes más ellátások 2018. január havi emeléséről szóló 359/2017. (XI. 30.) Korm. rendelet szerint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 14. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 2017. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított időskorúak járadékára való jogosultság esetén az Szt.(vagyis a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény)

a) 32/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelemhatár 24.955 Ft,

b) 32/B. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelemhatár 29.355 Ft,

c) 32/B. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelemhatár 39.630 Ft.

(5) 2018. január 1-jétől az időskorúak járadékának havi összege

a) jövedelemmel nem rendelkező, az Szt.

aa) 32/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosult esetén 24.955 Ft,

ab) 32/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogosult esetén 29.355 Ft,

ac) 32/B. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogosult esetén 39.630 Ft,

b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.”

Ki igényelheti az időskorúak járadékát?

Az időskorúak járadéka azoknak az idős személyeknek a részére biztosít ellátást, akik a nyugdíjkorhatáruk betöltése után a szükséges szolgálati idő (résznyugdíjhoz: legalább 15 év, teljes nyugdíjhoz: legalább 20 év) hiányában saját jogú nyugellátásra nem jogosultak és jövedelemmel egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben rendelkeznek.

Az időskorúak járadékát a járási (fővárosi kerületi) hivatal állapíthatja meg.

A minimálisan szükségeshez hiányzó szolgálati idő pótlása persze utólagos járulékfizetéssel és legfeljebb 5 év tartamban ilyen esetben lehetséges, de nem olcsó, emiatt a nehéz helyzetben élő emberek óriási többsége képtelen erre. Akit a részletek érdekelnek, ide kattintva olvashatja el, hogyan lehet a hiányzó szolgálati időt megállapodással megszerezni (a d) pontot olvassák el az összefoglalómban).

Az időskorúak járadékára az a személy jogosult, aki

A) nem egyedülálló, és

1) betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és

2) a saját és a vele együtt lakó házastársa vagy élettársa együttes jövedelme alapján számított havi egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a nyugdíjminimumnak) 80 %-át (2018-ban a legfelül idézett kormányrendeletben meghatározott 24.955 forintot),

vagy

B) egyedülálló, és

1) betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de 75 évesnél fiatalabb, és

2) a nyugdíjminimum 95%-át (2018-ban a 29.355 forintot) nem haladja meg a havi jövedelme,

vagy

C) egyedülálló, és

1) 75 évesnél idősebb, és

2) a nyugdíjminimum összegének 130 %-át (2018-ban a 39.630 forintot) nem haladja meg a havi jövedelme.

Egyedülállónak az a személy minősül, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. Különélők a házastársak, ha eltérő lakcímre vannak bejelentve.

Az időskorúak járadékának havi összege

Ha a jogosultnak nincs jövedelme:

a fenti A) pont szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85%-a (2018-ban a kormányrendelet szerint 24.955 Ft)

a fenti B) pont szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a (2018-ban a kormányrendelet szerint 29.355 Ft)

a fenti C) pont szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-a (2018-ban a kormányrendelet szerint 39.630 Ft)

Ha a jogosultnak van jövedelme, akkor a fenti összegek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete az időskorúak járadéka.

Ha a különbözet összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani.

2018-tól az időskorúak járadékának havi összegei a kötelező nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkednek - ezért magasabbak 3%-kal a 2018-ra érvényes összeghatárok és összegek a tavalyinál.

Az időskorúak járadékának forintban kifejezett havi összegeit a Kormány évente rendeletben meghatározza – ezt idéztem legfelül.

Az időskorúak járadékában részesülő személy a járadék folyósításának időtartama alatt egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

Hivatalból történő eljárás az időskorúak járadékának megállapítása iránt

Ha valakinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel a járási hivatal megszüntette, akkor a döntés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.

Nem magyar állampolgárok jogosultsága

Az időskorúak járadékára jogosult a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy is, ha az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkezik – ha megfelel az időkorúak járadéka feltételeinek.

Szintén jogosult az időskorúak járadékára a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártya) rendelkező harmadik országbeli állampolgár, feltéve, hogy rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, és megfelel az időkorúak járadéka feltételeinek.

A hajléktalan személyek időskorúak járadékára való jogosultságát szabályozó rendelkezéseket a szociális törvény 2017. január 1-jétől hatályon kívül helyezte.

Felülvizsgálat

Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani.

Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik – sajnos már a kilencedik éve változatlanul csak 28.500 Ft (csak az éves rendszeres nyugdíjemelés mértékével nő 2018. január 1-jével az időskorúak járadéka feltételei tekintetében, kormányrendeletben közzétett módon) -, akkor az időskorúak járadékának összegét a változás időpontjától számított három hónapon belül felül kell vizsgálni, és ha

a) a nyugdíjminimum emelkedett, akkor az időskorúak járadéka új (magasabb) összegét a nyugdíjminimum emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen,

b) a nyugdíjminimum csökkent, akkor az időskorúak járadéka új (alacsonyabb) összegét a nyugdíjminimum csökkenésének időpontját követő harmadik hónap első napjától kell folyósítani.

Folyósítás

A megállapított időskorúak járadékát utólag minden hónap 5-éig kell folyósítani. Ha az ellátás nem a teljes hónapra jár, összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata.

Ha az időskorúak járadékára jogosult személy lakóhelye az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változást 15 napon belül be kell jelenteni. A változás hónapjára járó ellátást a korábban folyósító szerv teljes összegben folyósítja. Az új lakóhelyen az ellátást kérelmezni kell. Ha az időskorúak járadékára való jogosultság az új lakcímen is változatlanul fennáll az új lakcím szerint illetékes járási hivatal az időskorúak járadékát a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja, feltéve, hogy az ellátás iránti kérelmet a lakcímváltozást követő 30 napon belül benyújtják - e határidő betartásával az ellátásban nem lesz szakadás, azaz folyamatosan, minden hónapban megkaphatja a jogosult annak ellenére, hogy más helyre költözött.

Nem állapítható meg az időskorúak járadéka a következő esetekben:

Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a már megállapított időskorúak járadéka folyósítását meg kell szüntetni, ha az időskorúak járadékában részesülő személy

a) három hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik, vagy

b) előzetes letartóztatásban van, vagy elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti, vagy

c) az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, vagy

d) a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorló személy, illetve az EU Kék Kártyával rendelkező személy (kivéve a határ menti ingázó munkavállalókat) tartózkodási joga megszűnt vagy annak gyakorlásával felhagyott.

Az időskorúak járadékára való jogosultságot - a kérelemben megjelölt időponttól vagy időpont megjelölésének hiányában a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával - meg kell szüntetni, ha azt az időskorúak járadékában részesülő személy kéri.

Az időskorúak járadékára jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér (ilyen egymást követő sorrendben) veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

Bejelentési kötelezettség

Az időskorúak járadékát igénylő személy köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha

a) részére a kérelem benyújtásakor más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás van folyamatban, vagy

b) az időskorúak járadéka iránti kérelem benyújtását követően, de a jogerős döntés meghozatalát megelőzően más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárást indít.

Az időskorúak járadékában részesülő személy köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha a jogosultságának fennállása alatt más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárást indított.

E bejelentéseket a más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás megindításától számított 8 napon belül kell megtenni.

A más rendszeres pénzellátásra való jogosultság fennállásának időtartama alatt igénybe vett időskorúak járadéka jogosulatlanul, de - a bejelentési kötelezettség teljesítése esetén - nem rosszhiszeműen igénybevett ellátásnak minősül, amelynek megtérítéséről a szociális hatáskört gyakorló szerv rendelkezik.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a jogosulatlanul felvett időskorúak járadéka rosszhiszeműen felvett támogatásnak minősül, így annak összegét a jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni.

Kérelem

Az időskorúak járadéka iránti kérelmet a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalánál lehet benyújtani a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, amely az igénylés helyén szerezhető be. (Mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságát igazoló iratokat is!) A kérelem mintáját e posztom végén is megtalálják.

Az ügyfél az időskorúak járadéka iránti kérelme kapcsán hozott elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. Fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A másodfokon eljáró hatóság a szociális és gyámhivatal.

Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette. Az ügyfél a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.

Vonatkozó jogszabályok:

- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B-32/C §-ai,

- a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatás fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. 16. § h) pontja,

- a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 14.§-a,

- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény.

A kérelem mintája

KÉRELEM az időskorúak járadékának megállapítására

(2. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez, amelyet módosított a 235/2017. (VIII.8.) Korm.rendelet 16.§ b) pontja és 4. melléklete)

1. Személyes adatok

1.1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok:

1.1.1. Neve:

1.1.2.Születési neve:

1.1.3. Anyja neve:

1.1.4. Születési helye, ideje (év, hó, nap):

1.1.5. Lakóhely

1.1.6. Tartózkodási hely:

1.1.7. Társadalombiztosítási Azonosító Jele:

1.1.8. Állampolgársága:

1.1.9. Telefonszám (nem kötelező megadni):

1.1.10. Fizetési számlaszám (ha a folyósítást fizetési számlaszámra kéri):

1.1.11. A fizetési számlát vezető pénzintézet neve:

1.2. A kérelmező családi állapota:

1.2.1. □ egyedülálló

1.2.2. □ házastársával/élettársával él együtt

1.3. A kérelmező idegenrendészeti státusza (nem magyar állampolgárság esetén):

1.3.1. □ szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, vagy

1.3.2. □ EU kék kártyával rendelkező, vagy

1.3.3. □ bevándorolt/letelepedett, vagy

1.3.4. □ menekült/oltalmazott/hontalan.

1.3.5. □ összevont engedéllyel rendelkező.

1.4. A kérelmező házastársára/élettársára vonatkozó adatok:

1.4.1. Neve:

1.4.2. Születési neve:

1.4.3. Anyja neve:

1.4.4 Születési helye, ideje (év, hó, nap):

1.4.5. Lakóhely:

1.4.6. Tartózkodási hely:

1.4.7. Társadalombiztosítási Azonosító Jele:

1.5. Más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló esetleges eljárás státusza:

1.5.1. □ a jelen, az időskorúak járadékának megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás is folyamatban van;

1.5.2. □ a jelen, az időskorúak járadékának megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás nincs folyamatban.

2. Jövedelmi adatok:

A jövedelem típusa (Kérelmező, valamint Házastárs, élettárs havi jövedelme forintban)

2.1.

Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó

ebből: közfoglalkoztatásból származó

2.2.

Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó

2.3.

Táppénz, gyermekgondozási támogatások

2.4.

Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások

2.5.

Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások

2.6.

Egyéb jövedelem

2.7.

Összes jövedelem

3. Nyilatkozatok:

3.1. Tudomásul veszem, hogy

3.1.1. a szociális hatáskört gyakorló szerv - az állami adóhatóság útján - ellenőrizheti a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát,

3.1.2. köteles vagyok a feltüntetett adatokban bekövetkezett változást 15 napon belül, valamint a más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás indítását 8 napon belül bejelenteni az eljáró hatóságnak.

3.2. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.

3.3. (A kérelmező részéről:)

Felelősségem tudatában kijelentem, hogy

3.3.1.* életvitelszerűen a lakóhelyemen/a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó),

3.3.2. településszintű lakóhellyel rendelkezem, és a kérelem 1.2.6. alpontjában feltüntetett házastársam/élettársam életvitelszerűen velem él [akkor kell aláhúznia, ha az Ön lakóhelyeként a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában csak a bejelentett település neve (a fővárosban a kerület megjelölése) szerepel],

3.3.3. a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

3.4. (A kérelmező házastársának/élettársának részéről:)

Felelősségem tudatában kijelentem, hogy

3.4.1.* életvitelszerűen a lakóhelyemen/a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó), és

3.4.2. a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt:

kérelmező aláírása kérelmező házastársának/élettársának aláírása

4. Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez

Kérjük, hogy szíveskedjen a megfelelő választ X-szel jelölni, és a hiányzó adatokat kitölteni.

4.1. A személyi adatok kitöltéséhez

4.1.1. „Egyedülálló” az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.

4.2. A jövedelemre vonatkozó adatok kitöltéséhez

4.2.1. „Jövedelem”: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve az Szjatv. 27. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bevételt, valamint az Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

4.2.2. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni.

4.2.2.1. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj.

4.2.2.2. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

4.2.3. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel vagy a bevétel 85%-ának, illetve állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

4.2.4. Nem minősül jövedelemnek, így jövedelemként nem kell feltüntetni a rendkívüli települési támogatást, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást és az a melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a szépkorúak jubileumi juttatását, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatás, valamint az adórendszeren kívüli keresettel járó háztartási munka havi ellenértékét, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül továbbá jövedelemnek a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel, az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor, valamint az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor.

4.2.5. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

4.2.6. A havi jövedelem kiszámításakor

4.2.6.1. a rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap alatt,

4.2.6.2. a nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni.

4.2.7. A jövedelem típusai:

4.2.7.1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenységből származó jövedelem.

4.2.7.2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást.

4.2.7.3. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.

4.2.7.4. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátások, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, közszolgálati járadék.

4.2.7.5. Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az ápolási díj; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás.

4.2.7.6. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás, a nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre.

4.2.8. A jövedelemről - a családtámogatási törvény szerint folyósított családtámogatási ellátás, vagy a fogyatékossági támogatás kivételével - a kérelemhez mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát.

Őszintén remélem, hogy minden információt megtalálnak az időskorúak járadékára vonatkozó, 2018-ban hatályos szabályokkal kapcsolatban. Kérem, osszák meg barátaikkal és ismerőseikkel is, hiszen nagyon-nagyon sok embert érintenek vagy a jövőben érinthetnek ezek a rendelkezések.

Forrás: nyugdijguru.hu