2018. január 1-től módosulnak az adójogszabályok. Teljesen megváltozik az adózás rendjéről szóló törvény (Art.), illetve annak szabályozása. A kormány évek óta dolgozik az új adóeljárási koncepción, amelynek célja egyrészt az egyszerűsítés, másrészt a támogatóbb adóhatóság. Az ördög ismeretesen a részletekben rejlik, ezekben segít eligazodni Jancsa-Pék Judit, a közép-európai fókuszú adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló cég, a LeitnerLeitner partnere, vezető tanácsadója – írja a Piac és Profit.

 Mennyire egyértelmű a segítő szándék?

Több adózóbarát intézkedés – például a támogató eljárás, az adózók minősítése, az e-szja – már most is segíti a lakosságot, a vállalkozásokat. A fő célt, az egyszerűsítést azonban nem sikerült teljesen elérni. A rendszer bonyolítása megragadható például abban, hogy az eljárási szabályok az anyagi jogszabályokba kerülnek át, és így azokat több helyen kell keresni. Tovább bonyolítja a helyzetet a húsznál több végrehajtási rendelet. Ezek ráadásul nem lépnek hatályba a törvénnyel együtt január 1-jén, a gyakorlati szabályokat tehát még nem ismerjük teljes körűen, ami átmeneti jogbizonytalansághoz vezethet. Aki tehát tényleg otthon akar lenni a témában, annak abszolút szakértőnek kell lenni.

Hol érzékelhető leginkább a támogatói elképzelés?

A NAV támogatói státuszával kapcsolatban sok újdonságot vezetnek be, ami tényleg olyan pozitívum, melyet a kkv-szektor érezni fog. A támogatói adóeljárás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hatóság nem rögtön büntet, az adóellenőrök először felszólítják az adózót, ha hibát észlelnek, szólnak, vagy önellenőrzést javasolnak. Ez mindenképp pozitív előrelépés, remélhetően a gyakorlatban is működni fog. A másik kedvező, feltétlenül üdvözlendő lépés a kezdő vállalkozások mentorálása, aminek különösen a kkv-szektornál lesz jelentősége. Szintén fontos, hogy az eljárások nem tarthatnak tovább egy évnél, ugyanakkor még mindig vannak bújtatott lehetőségek, kiskapuk, amivel lehet tovább húzni a folyamatot. Majd kiderül a gyakorlatban, mit lehet betartani a szabályokból.

Mi a helyzet akkor, ha az adózó akar kivárással időt nyerni?

Hasznosnak és pozitívnak tűnik, hogy az időhúzást nem csak a NAV oldalán szüntetnék meg, de korlátoznák az adózó erre irányuló „taktikáját” is. Ezt oly módon „honorálná” a hatóság, hogy a fellebbezésről való lemondás esetén elengedné az adóbírság felét. E tekintetben azonban fontos az óvatosság és az átgondoltság. A fellebbezési jogról való lemondás abban az esetben tűnik célravezetőnek, ha az adózónak kevés esélye van a jogorvoslatra, a határozatok megváltoztatására. Tudni kell azonban, hogy ez nem automatikus, az adózó aktív közreműködésére van szükség, jeleznie kell, hogy egyetért a hatóság határozatával és fellebbezési szándékáról le szeretne mondani.

Ez elsőre, a hozzá nem értő számára azt jelenti, hogy érdemes nem kekeckedni, mert máris csak a fele adót kell fizetni?

Az elmaradt, az adóhatóság által pótlólag megállapított adót mindenképpen be kell fizetni. A „felezés” csak a bűntető szankciókra, azokon belül is csak az adóbírságra érvényes. Az adórendszerben háromféle szankció van: az adóhatóság által pótlólag megállapított adóhiány alapján, annak 50%-ig terjedően adóbírságot szabhatnak ki. Ezt a bírságot tudja majd lefelezni az adózó. Az adóbírság mellett azonban vannak mulasztási bírságok, ill. a késedelmi kamat, az itt megállapított összegeket azonban nem fogja megfelezni a fellebbezésről való lemondás.

Ha jól értem, ez egy kétélű fegyver, egyfajta mézesmadzag?

Bizonyos fokig igen. Egyfelől valóban gyorsabb lesz az eljárás lezárása, viszont az adózó számára inspiráció arra, hogy inkább belenyugodjon, mint küzdjön ellene, holott sok esetben van értelme a küzdésnek. Az adóhatóság részéről nem egy esetben vannak olyan – vitatható – megállapítások, amiket érdemes megfellebbezni. Persze minden esetet és összeget egyenként kell mérlegelni.

Milyen hátulütőkkel, szigorításokkal kell számolni az új szabályozás életbe lépésével?

A legfontosabb, hogy sokkal tudatosabb adózói magatartást kell tanúsítani, hiszen a jogorvoslati rendszert több lépcsőben is korlátozzák. Komoly változást hoz, hogy a védekezés keretei jelentősen leszűkülnek, a jövőben az adózó sem a fellebbezésben, sem a bírósági eljárásban nem hivatkozhat új tényekre, ott új bizonyítékkal nem állhat elő. Gyakorlatilag az eddig nem túl komolyan vett észrevétel az utolsó lehetőség arra, hogy a NAV álláspontjával szemben az adózó érdemben mást állítson, vagy további bizonyítékokat adjon át.

Az eddigi gyakorlat alapján inkább a fellebbezési szakaszban kerültek elő a bizonyítékok, mert ott egy tisztább szemlélettel rendelkező, az ügyben nem részes, nem érintett hatósági kör bírálja el ezeket.

A másik, amiért tudatosabbnak kell lenni, hogy egyre szélesebb körű lesz a digitális, elektronikus adatszolgáltatás. A digitális adatszolgáltatás pedig a gyakorlatban azonnali, kockázatelemző szoftveren alapuló ellenőrzéseket jelent.

Ezzel meg is érkeztünk az igazán nagy durranáshoz, amitől kezdve a nagy testvér tényleg mindent lát.

Igen, ez az online számlázás (online számla adatszolgáltatás), amit jövő év júliusától vezetnek be. A szabályozás lényege, hogy minden egyes számlát, ami 100 ezer forint áfa-tartalmat meghalad, online kell bejelenteni az adóhatóságnak – minden a számlák teljes adattartalmára ki fog terjedni. A számlázó programmal kiállított számlák esetében a programokba olyan funkciót kell fejleszteni, amely képes lesz az adatokat mindenféle manuális beavatkozás nélkül, szinte valós időben az adóhatóságnak beküldeni. A „szinte” azt jelenti, hogy a jogszabály szerint azonnal, de legkésőbb 24 órán belül.

Nem árt az óvatosság, mert ezeket az adatokat a NAV-nál azonnal kockázatelemzésnek vetik alá, tehát a cégnek arra is vigyázni kell, hogy a számlázás mögötti tranzakciók jók legyenek, mert innen már nincs visszaút.

Mi történik a kézi számlákkal?

A kézi számlázás továbbra is megmarad, az uniós jogszabályoknak megfelelően változatlanul ki lehet bocsájtani kézi számlákat, viszont az előbb említett adatszolgáltatási körből ők sem maradhatnak ki. Lesz a rendszernek egy külön felülete, ahol a kézi számlákat kell bejelenteni. A cél az azonnali digitális adóellenőrzés, tehát a számla adatait be kell szolgáltatni. A 100 és 500 ezer forint közötti áfa-tartalomnál heti rendszerességgel, az 500 ezer forint áfa-tartalmat meghaladóan pedig naponta.

Tehát az elektronizáció gyakorlatilag a szigorítás irányába viszi el az ellenőrzést.

Igen, bár a cél, hogy az adóeltitkolókat, adócsalókat – az egyre szélesebb körű adatbázisnak és a hatékony kockázatelemzésnek köszönhetően – azonnal kiszűrjék, üdvözlendő. Egyébként a rendszer nem magyar találmány, a nemzetközi tendenciákba illeszkedik. 2005-ben az OECD ajánlást tett a tagországoknak arra vonatkozóan, hogy standard adózási fájlt vezessenek be. Több mint tíz ország alkalmazza élesben és egyértelműen az adócsalás ellen működik.

Ugyanakkor észre kell venni, hogy az online számlákkal elkészült a mindenbe belelátó, mindent kezelni képes egységes rendszer, aminek a része az online pénztárgép rendszer, az ekáer, a belföldi számlaösszesítő, valamint az autópályakapuk segítségével az árukereskedelmi folyamatok figyelése. Gyakorlatilag ezzel hatalmas, felbecsülhetetlen értékű adathalmaz áll majd az adóhatóság rendelkezésére.

Milyen fejlesztések szükségesek, hogy a vállalkozásoknál hatékonyan működjön a digitális háttér?

Három szinten látom a segítség igénybe vételének szükségességét. Nem hazabeszélek, de mindenképpen érdemes megkérdezni adótanácsadót, hogy a cég számlázási folyamatai és a mögötte húzódó adó és számviteli rendszerek jól működjenek, mert az új helyzetben nincs mód hibázni. Figyelni kell arra is, hogy az eddigiek sokszorosa lesz az adminisztrációs kötelezettség, különösen, ha a vállalkozás megmarad a kézi számlázásnál. A harmadik pedig, ahol fejlesztések és hozzáértő munkatársak nélkül szinte nem működhet a rendszer, az IT terület.

Talán enyhít a nehézségeken, hogy a számla online adatszolgáltatással kapcsolatos részletszabályok egy csomagja már ez év közepén napvilágot látott, a számlázó program fejlesztői már most is tudnak dolgozni, tesztelni, az adatfile tartalmát már ki lehet próbálni, a jövő év első félévében pedig a tesztelés már magára az adatcserére is átterelődik.

Forrás: Piac és Profit