A munkaviszony alapdokumentuma a munkaszerződés. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a feleknek a munkaviszony alapvető jellemzőiben való megállapodását. A Munka Törvénykönyve szerint a munkaszerződést írásban kell megkötni. Ennek ellenére előfordul, hogy a szerződést a felek nem foglalják írásba. Mik a következményei az írásba foglalás elmaradásának? A kérdésre a választ a Piac és Profit keresi cikkében.

A munkaszerződés

A munkaviszony a munkaszerződés megkötésével jön létre. A munkaviszony tehát nem a munkába állással, vagy a munkavállalónak a munkáltató általi bejelentésével keletkezik, hanem a munkaszerződés megkötésével. Így a munkaviszony létrejön akkor is, ha a felek munkaszerződést kötnek, de a dolgozó egy későbbi időpontban áll munkába. Szintén nem befolyásolja a munkaviszony létrejöttét, ha a munkáltató a törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

A munkaszerződésnek minimális tartalomként tartalmaznia kell a felek (a munkáltató és a munkavállaló) nevét és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait, a munkavállaló alapbérében és munkakörében való megállapodást. Ha a felek e minimális feltételek valamelyikében nem állapodtak meg, akkor a munkaszerződés nem jött létre.

Nem feltétel viszont, hogy a munkaszerződés tartalmazza a munkaviszony időtartamát. Ha a munkaviszony időtartamát a szerződés nem tartalmazza, akkor munkaviszony határozatlan időre jön létre. Ha pedig a szerződés nem tartalmazza a munkahely megjelölését, a munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi.

A munkaszerződést a Munka Törvénykönyve szerint írásba kell foglalni.

Érvénytelenség az írásba foglalás elmaradása miatt

Ha a munkaszerződést a felek nem foglalják írásba, az a munkaszerződés semmisségéhez (érvénytelenségéhez) vezet. Az írásba foglalás elmaradása miatti érvénytelenség azt jelenti, hogy a felek bár megállapodtak a munkaviszony lényeges feltételeiben, de nem tettek eleget az írásbeliség követelményének, ezért a szerződés alaki okból semmis. A felek az alaki érvénytelenséget bármikor orvosolhatják, ha a szerződést az eredeti tartalommal utólag írásba foglalják.

A szerződések semmisségére rendszerint határidő nélkül, bármelyik fél hivatkozhat. Az írott munkaszerződés hiánya miatti semmiségre való hivatkozást azonban a törvény erősen korlátozza. Ennek oka, hogy az írott munkaszerződés elmaradása ne érinthesse aránytalanul hátrányosan a munkavállalót. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő 30 napon belül – hivatkozhat. Az írott munkaszerződés hiányára tehát a munkáltató nem is hivatkozhat, és a munkavállaló is csak szűk határidőn belül. E határidő elmulasztása esetén az írásba foglalás elmaradásának következményeit nem lehet alkalmazni.

Az érvénytelenség következményei

Ha a munkavállaló az írott munkaszerződés hiányára a munkába lépést követően 30 napon belül hivatkozik, akkor az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaviszonyt köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni. Ebben az esetben a munkavállaló részére annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna. Továbbá a dolgozó részére végkielégítést is kell fizetni, ha a munkaszerződés írásba foglalása a munkáltató oldalán felmerült okból maradt el. A munkaviszony megszüntetéséig eltelt időt pedig úgy kell tekinteni, mintha erre az időre érvényes munkaszerződés alapján állt volna fenn a munkaviszony. Azaz erre az időre a dolgozónak például jár a munkabér és az arányos szabadság.

Forrás: Piac és Profit

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció