A nyári diákmunka munkavédelmi kérdéseiről a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának szakemberei foglalták össze a legfontosabb tudnivalókat.

Minden évben több ezer középiskolás, főiskolás és egyetemista diák vesz részt a nyári munkákban, pénzkereset reményében. Sokan szervezett munkahelyi gyakorlaton vesznek részt, mások életükben először dolgoznak teljes- vagy részmunkaidőben. A fiatalkorban szerzett munkahelyi tapasztalatok előnyöket jelentenek a fiatalok számára, kiemelkedő lehetőségeket biztosítva a későbbiekben is fontos készségek elsajátítására, de foglalkoztatásuk a szükséges megelőző intézkedések hiányában fokozott kockázatot is jelenthet.

 

A nyári hónapokra több olyan munkacsúcs esik, ami gyorsan igényel nagyobb létszámú dolgozót, akár kevesebb munkatapasztalattal is, így akár diákmunkáról, akár idénymunkáról van szó, a nyári munkavégzést nemcsak az egyre gyakoribb hőséghullámok teszik kockázatosabbá. A fiatal munkavállalók általában még nem rendelkeznek elég tapasztalattal, készséggel és jártassággal a munkavégzéshez. Gyakran fizikailag és lelkileg sem elég érettek, jellemző, hogy a munkahelyi kockázatokat nem feltétlenül veszik elég komolyan.

Az EU-s felmérések eredményei szerint a fizikai megterhelések (pl. kényelmetlen testtartásban végzett munka, gyorsan ismétlődő feladatok, nehéz terhek mozgatása) gyakoribbak a fiatal munkavállalók esetében, mint az átlagos munkaerőnél. A fiatal munkavállalóknál ennek eredményeként számottevő annak kockázata, hogy váz- és izomrendszeri panaszok alakuljanak ki (beleértve a derékfájást). Az élet és a munka tempójának gyorsulásával a fiataloknak egyre inkább szoros határidőkkel és igen nagy sebességgel kell dolgozniuk. Bár az átlagos dolgozó népességnél kevesebb órát dolgoznak, a fiatalok gyakrabban dolgoznak váltott műszakban és rendszertelenebb a munkaidejük, amely fokozott pszichés megterhelést jelenthet számukra. A hőexpozíció gyakori a kültéri foglalkozások esetében (pl. mezőgazdasági betakarítási munkák), az iparban, valamint a szállodákban és az éttermekben. A veszélyes anyagok (pl. takarító-, tisztítószerek) számos munkahelyi környezetben megtalálhatók. A felmérések arra is utalnak, hogy a fiatal munkavállalókat kevésbé tájékoztatják a munkahelyi kockázatokról, valamint a szükséges megelőző intézkedésekről.

A munkáltatók legfontosabb feladatai            

  • Mielőtt a fiatalok megkezdik a munkát, kockázatértékelést kell végezni, amelynek során figyelembe kell venni a diákok hiányzó munkatapasztalatát, a fizikai-, szellemi- és lelki érettségüket, hogy egy adott munkát végezhetnek-e, illetve az számukra tiltott-e (pl. hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munka). A kockázatértékelés munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, azaz csak arra jogosult szakemberek végezhetik el.
  • A munkavédelmi feladatok ellátására, a munkáltató tevékenységét és létszámát figyelembe véve munkavédelmi (munkabiztonsági) és munkaegészségügyi szakképesítésű személyeket (foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás) kell biztosítani.
  • A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja és a munkára – a külön jogszabályban meghatározottak szerint elvégzett orvosi vizsgálatok alapján – alkalmasnak bizonyult.
  • Munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a dolgozó egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.
  • A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek, munkaeszközök kialakítása és üzemeltetése feleljen meg a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak.
  • A munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket, valamint szükség esetén egyéni védőeszközöket kell biztosítani a munkavállalók részére. Biztosítani kell a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását.
  • Hőségriasztás idején munkaszervezési intézkedésekkel (pl. pihenőidők közbeiktatása, dolgozók cseréje) és védőitallal gondoskodni kell az időjárás kedvezőtlen hatásai elleni védelemről.
  • A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.
  • Gondoskodni kell a munkahelyi elsősegélynyújtás személyi- és tárgyi feltételeiről.
  • Rendszeresen meg kell győződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.
  • A munkáltató köteles a munkabaleseteket, foglalkozási megbetegedéseket és fokozott expozíciós eseteket kivizsgálni és az előírt bejelentési kötelezettségnek eleget tenni.

A munkavállalók jogai és kötelezettségei

A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától:

  • az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását;
  • a munkavégzéshez szükséges munkavédelmi ismeretek, tájékoztatás rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőséget;
  • a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint a tisztálkodási lehetőség biztosítását;
  • munkabalesetének, foglalkozási megbetegedésének kivizsgálását.

A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért. Jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a feladat teljesítését meg kell tagadnia.

A munkavállalók legfontosabb kötelezettségei:

  • csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát;
  • a munkáját úgy kell végeznie, hogy az saját vagy mások egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse;
  • köteles a használt munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;
  • az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni;
  • a munkavégzéshez előírt ruházatot viselni;
  • munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;
  • a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni;
  • a részére előírt orvosi vizsgálaton részt venni;
  • veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől;
  • a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni;
  • önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket;
  • köteles együttműködni a munkáltatóval, a munkatársaival, illetve a munkavédelmi- és foglalkozás-egészségügyi szolgáltatatást nyújtó szakemberekkel.

Mit tehetnek a szülők?

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: EUOSHA) tájékoztatója tanácsokkal szolgál arra nézve, miként segíthet gyermekének a nyári diákmunkát megelőzően:

  • Beszélgessen gyermekeivel a szünidős vagy hétvégi munkáról vagy a gyakorlati szakképzési helyekről, valamint arról, hogy milyen típusú munkalehetőségek/munkakörök vannak ezeken a helyeken.
  • Ismerje meg, milyen természetű feladatokat kell elvégezniük.
  • Bátorítsa őket, hogy kérjenek segítséget vagy képzést mielőtt munkaeszközöket, berendezéseket kell működtetniük, használniuk, illetve új feladatokat vagy munkát kapnak.
  • Rendszeresen beszélgessen velük a munkájukról. Biztassa őket arra, hogy osszák meg Önnel a munkával vagy egészségi és biztonsági témákkal kapcsolatos problémáikat.
  • Hívja fel gyermekei figyelmét az egyedül vagy éjszaka végzett munka veszélyeire.
  • Bátorítsa őket, hogy tegyenek fel kérdéseket, kérjenek segítséget, ha bizonytalanok a gyakorlati munkavégzéssel vagy tevékenységgel kapcsolatban, jelentsenek felettesüknek minden veszélyhelyzetet, sérülést vagy betegséget, legyenek azok akármennyire csekélyek is.
  • Hívja fel a figyelmüket arra, hogy a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi problémákat illetően fordulhatnak a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakemberhez, a foglalkozás-egészségügyi orvoshoz vagy a munkavédelmi képviselőhöz is.
  • Beszéljen nekik saját munkavédelmi tapasztalatairól jelenlegi vagy előző munkái kapcsán: mi történt, mi lett a válaszlépés, mit tett volna, ha jobban tudatában lett volna a körülményeknek.
  • Bátorítsa gyermekét, hogy maguktól is nézzenek utána a munkájukkal kapcsolatos munkavédelmi vonatkozásoknak, pl. az EU-OSHA vagy a magyar munkavédelmi hatóság weboldalán található linkek felkeresésével:

             -  https://osha.europa.eu/hu/themes/young-workers

             -  https://www.napofilm.net/hu

             -  http://www.ommf.gov.hu/index.html?akt_menu=306

Hova fordulhat a diák munkavállaló jogsérelem esetén?

A munkakörülményekkel kapcsolatos problémákat, kifogásokat először a munkáltatóval célszerű megvitatni. Amennyiben ez nem vezet eredményre, több olyan fórum is a munkavállaló rendelkezésére áll, amelyeken a jogsérelem orvosolható.

A munkavédelmi előírások megsértése miatt a diák vagy szülője, törvényes képviselője a munkáltató telephelye/munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat, mely a panaszt vagy közérdekű bejelentést kivizsgálja és annak megalapozottsága esetén intézkedik a jogsértő munkáltatóval szemben. Munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságként a kormányhivatalok megyeszékhelyen működő járási hivatalainak (Pest megyében az érdi járási hivatal, Budapesten a III. kerületi hivatal) szervezeti egységei járnak el. Elérhetőségük a www.ommf.gov.hu honlapon megtalálható. Ugyancsak benyújtható a panasz a kormányablakoknál, vagy e-mailen a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztályához (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), mely azt az intézkedésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz továbbítja.

Tájékoztatás, tanácsadás

A Munkavédelmi Főosztály által működtetett, ingyenesen hívható, telefonos Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat tájékoztatást nyújt a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekről a munkavállalók, munkáltatók, az érdekképviseleti szervek és minden, a munkavédelem kérdései iránt érdeklődő számára.

  • Zöld szám: 06 80 204 292, hívható hétfőtől-csütörtökig 8.30-16.00-ig, pénteken 8.30-13.30-ig;
  • Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

Forrás: kamaraonline.hu