A kormány nemrég még úgy akarta módosítani a munka törvénykönyvét, hogy a munkaidőkeretet a jelenlegi legfeljebb egy évről három évre kitolja, ettől azonban később visszatáncolt. Nem vállalt kockázatot azzal, hogy a sokak által rabszolgatörvénynek hívott előterjesztést meg akarta szavaztatni a parlamenttel. A munkavállalók helyzete tehát nem romlott, de nagyon sokat változott az utóbbi években.
– A munkavállalói jogok 2010 óta folyamatosan változnak, és az új munka törvénykönyvéről a pártoknak és a munkajogászoknak eltérő a véleményük – mondta a Magyar Nemzetnek Kártyás Gábor munkajogász, egyetemi adjunktus. A törvény csökkentette a munkavállalói jogokat, ugyanakkor a kollektív megállapodások lehetőségét sokkal tágabbra nyitotta. A szakember szerint az, hogy egy munkavállaló a törvény szigorából vagy engedékenységéből mit érez, leginkább attól függ, van-e a munkahelyén kollektív szerződés, és ha van, akkor az mit tartalmaz. Így előfordulhat például, hogy a munkavállaló meg sem érezte az új törvényi szabályozást, mert rá egy nagyon kedvező kollektív szerződés vonatkozott.
A végkielégítésre és a műszakpótlékra való jogosultságra, a heti pihenőnapok összevont kiadásának lehetőségére, a kártérítésre és a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályok egyértelműen kedvezőtlenebbek lettek a munkavállalók számára. Kártyás Gábor példaként felhozta, hogy a régi munka törvénykönyvében végkielégítés a felmondás indokától függetlenül mindig járt. Ma viszont csak akkor, ha nem a munkavállalónak felróhatóan szűnt meg a munkaviszonya. Ide tartozik az is, hogy nem átlagkeresetben állapítják meg a végkielégítést, hanem távolléti díjban, így ez akár jóval kisebb összeg is lehet a korábbinál. És nem a munkaviszony megszűnésének az időpontja a jogosultsági idő vége, hanem a felmondás közlésének időpontja. Mindez kétségkívül rosszabb a munkavállalónak, de igazságos szabálynak tartja Kártyás.
A szakszervezetekről szólva Kártyás Gábor úgy véli, hogy az elmúlt évek nyertesei az üzemi tanácsok lettek. A szakszervezetek viszont valamelyest vesztettek az új munka törvénykönyvével, mert a kifogás és az ellenőrzés jogát kivették a kezükből, és a szakszervezeti tisztségviselők védelmét is korlátozták. A kollektív alku lehetőségét azonban az új törvény olyan szélesre nyitotta, mint még soha, amivel óriási felhatalmazást kapnak az érdekképviseletek arra, hogy alkut kössenek a munkáltatókkal. Úgy fogalmazott, „ha egy külföldi kutató ránézne a törvénykönyvünkre, akkor azt mondaná, hogy a szakszervezetek aranykorának kellett volna beköszöntenie 2012 óta. Európában is elég ritka, hogy a kollektív szerződés ennyire felülírhatja a törvényt”. Jogaikat azonban a szakszervezetek nem használják ki a munkajogász szerint.
A munkavállalók számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy mekkora bért kapnak. Több európai ország alkalmazza a minimálbér intézményét, mások viszont érdekképviseleti szervekre, például a szakszervezetekre bízzák, hogy minél magasabb bért harcoljanak ki a munkavállalók számára. Kártyás Gábor úgy látja, ez utóbbi csak olyan országokban működik, ahol léteznek kellően erős, országos szintű szakszervezeti konföderációk, amelyek minden ágazatot lefednek. És nem hat van belőlük, mint például Magyarországon, hanem csak egy vagy kettő.
Itthon leginkább ágazati szintű kollektív szerződésekkel lehetne megoldani a bérhelyzetet. Példaként a szakember felhozta, hogy ha az ágazati partnerek megállapodnának abban, hogy az adott szektorban megemelik a minimálbért – tehát például az idegenforgalomban legyen 200 ezer forint a bruttó minimálbér –, akkor nagy bérnövekedésnek nézhetnénk elébe.
A politika a munkavállalói jogokat illetően leginkább a bérek helyzetének javítására helyezi a hangsúlyt. Az alacsony béreken a kormány a minimálbér emelésével javított valamelyest, Kövér László házelnök kijelentése azonban árnyalja a Fidesz–KDNP szándékait. A politikus egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy elégedett a nyugatinál jóval alacsonyabb kelet-európai bérekkel, mert ez versenyelőnyt jelent. Botka László is a fizetések növekedését ígéri. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje megválasztása esetén a progresszív személyi jövedelemadó bevezetését fogja javasolni az egykulcsos helyett annak érdekében, hogy „Fizessenek a gazdagok!”, és több maradjon a szegényebb rétegnek.
A Jobbik olyan béruniós javaslattal állt elő, amely a nyugat- és kelet-európai bérek összehangolását tűzte ki célul. A kezdeményezés eddig az Európai Bizottság (EB) előtt volt, de múlt héten már zöld jelzést kapott, így egy év alatt legalább hét országban egymillió aláírást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy az EB napirendre tűzze a kérdést. Az, hogy ennek lesz-e következménye, az már az Európai Unión és a tárgyaló feleken is múlik.
Forrás: Magyar Nemzet
