Az év eleje óta 7,6 százalékkal, egy éves időtávban pedig 14,5 százalékkal nőtt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére - derül ki a Trenkwalder első negyedévi, közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. A növekedés a betanított munkát végzők esetében volt a legjelentősebb: éves szinten csaknem elérte a 22 százalékot. A felsőbb kategóriákban korántsem tapasztalható ekkora ugrás a bérekben: A hazai vállalatok középvezetői esetében 2016 első negyedéve óta 3,7 százalékos, míg az elmúlt három hónap során mindössze 1,2 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

A fizikai dolgozók körében egy év alatt 760-ról 870 forintra emelkedett az átlagos órabér. Ezen belül a szakmunkások (FEOR 8-as főcsoportba soroltak) átlagbére 812-ről 889 forintra (+9,5%) nőtt, míg a betanított munkát végző dolgozók (FEOR 9-es főcsoport) a tavalyi első negyedév 701 forintos átlaga helyett immár 854 forintot (+21,8%) kapnak. Régiók szerint jelentős az eltérés az órabérek között: míg Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön ma 770-800 forint közötti átlagos órabérre számíthat egy fizikai dolgozó, ez az érték a Nyugat-Dunántúlon 910, míg Közép-Magyarországon 960 forint körül alakul.

A fizikai órabérek növekedése csak részben köszönhető a minimálbér 15 százalékos idei emelésének - mutat rá Hujber Tibor, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója. Egyre szélesebb körben jelent viszont problémát a munkaerőhiány, ezért a munkáltatóknak a jobb munkalehetőségekkel rendelkező régiókban csak akkor van esélyük megszerezni, illetve megtartani fizikai dolgozóikat, ha beszállnak a bérversenybe. Különösen a legalacsonyabb végzettségűekért folyik most a küzdelem, amit az is mutat, hogy a betanított munkakörök átlagos órabére az egy évvel korábbi 14 százalék helyett már csak kevesebb mint 10 százalékkal marad el a szakmunkásokétól.

A BDO Magyarország ugyanerre az időszakra vizsgálta meg több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait. Az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2016 első negyedévéhez képest átlagosan 3,7 százalék volt. Az év elejéhez képest bekövetkezett emelkedés mértéke pedig mindössze 1,2 százalék volt.

Az adatok alapján egyértelműen látszik, hogy a középvezetői szinten dolgozó szellemi alkalmazottak fizetésemelési üteme az elmúlt évben jelentősen elmaradt az alacsonyabb besorolású fizikai munkavállalókétól, gyakorlatilag az inflációkövetésre szorítkozott. A számok értékelésekor azonban szem előtt kell tartani, hogy ez a munkavállalói réteg a korábbi tapasztalatok alapján is elsősorban új munkakörök betöltésekor tud jelentősebb béremelést elérni. Ezt figyelembe véve a következő időszakban ezen a területen is erősödő fluktuációval számolhatunk majd.

Forrás: Pénzcentrum