Az a dolgozó is dupla, azaz 24 havi bért kaphat az idei munkája után négy minisztériumban, akinek semmi köze az uniós pályázatok kiírásához, elbírálásához és lebonyolításához - derül ki az újdonság egy friss kormányhatározatból. Eddig csak arról tudtunk, hogy a felpörgetett uniós kifizetésekért dolgozók akár 24 havi plusz juttatást is kaphatnak (tehát az idei munkájuk után összesen 36 havit), de a tárcák dolgozói közötti bérfeszültség csökkentő intézkedésről eddig nem volt szó. A büdzsé állapota lehetőséget teremt erre, ráadásul a pénz jelentős részét majd csak jövő év elején kell kifizetni. Az az új szabály is rendkívül érdekes, amely az EU-pályázaton nyertes költségvetési szervek és állami cégek dolgozóinak is megteremti a dupla, az összesen 24 havi bér megkeresésének lehetőségét. Ezzel ugyanis „két legyet üt egy csapásra” a kormány: egyrészt a projektek felpörgetésén keresztül az idén kifizethető támogatásokat is feljebb tudja tornászni, így esélyesebb a minisztériumon belül is megkeresni a bónuszt, másrészt az állami projektgazdáknak kell valahogy kigazdálkodnia a bónuszkeret összegét, akár leépítéseken keresztül – írja a Portfolio.

Tényleg meg lehet idén keresni 12-24 havi bónuszt

Már január óta kering a kormányzati kommunikációban, hogy idén rendkívül ambiciózus lesz az EU-támogatások kifizetési célja: minimum 2200 milliárd, de optimális esetben 2700 milliárd forintnyi támogatást kell kifizetnie az intézményrendszernek a tavalyi 1987 milliárdos teljesítés után. Az is régóta kering, hogy ehhez még a tavalyi (akár 12 havi céljuttatást is elérő) ösztönző rendszernél is erősebb ösztönzők társulnak: 12-24 havi céljuttatásokról lehetett hallani. Egészen tegnapig nem jelent azonban meg az ezeket rögzítő kormányhatározat (1221/2017. (IV. 25.)), amely „a 2017. évi fejlesztéspolitikai célokról” szól. Ez táblázatos formában is rögzíti, hogy az egyes fejlesztési területeken (Operatív Programokban) dolgozó munkatársak számára június végéig, illetve év végéig milyen támogatás kifizetési célok vannak rögzítve és ehhez milyen „bónuszrendszer” társul.

Lényegében a hírekben szereplő 12-24 havi bónusz szabályait hozták most nyilvánosságra.

A jogszabályban azonban több érdekességet is észrevettünk, így például azt, hogy:

• a 2200 helyett 2064 milliárd forintnyi (az idei becsült GDP 5,6%-át elérő!) minimális kifizetéssel is „beéri” a kormány és csak ehhez igazodik az ösztönző rendszer, azaz a nagyobb, 2700 milliárdos kifizetési célhoz nem társul további ösztönző
• két mérési pont van idén (június 30. és december 31.) és a nyári mérési pont alapján már legfeljebb 8 havi céljuttatás megkereshető, igaz ha a 2064 milliárd forintos éves kifizetés nem teljesül év végéig, akkor ezen felül már senki sem kaphat további céljuttatást („kollektív ösztönzés”)
• a négy minisztérium (Miniszterelnökség, NGM, EMMI, NFM) olyan dolgozói is lehetőséget kapnak az éves fizetésük duplázására, akiknek semmi köze az uniós pályázatok kiírásához, elbírálásához, és az egész folyamatának lebonyolításához (ehhez az érintett négy miniszternek csak ki kell dolgoznia egy célfeladat rendszert), ami így csökkentheti a tárcák különböző területei közötti bérfeszültségeket.
• az EU-s projektet elnyerő költségvetési szervek és az állami tulajdonban lévő cégek érintett dolgozói szintén lehetőséget kapnak az idei fizetésük duplázására, így ez az ösztönző a projekt felgyorsításán keresztül végülis a minisztériumok uniós kifizetéseken dolgozó munkatársai is lehetőséget kapnak arra, hogy minél több céljuttatást haza tudjanak vinni (a projektek kinti „megsürgetése” persze érthető, mert hiába dolgoznak a tárcákon belül megfeszítetten, ha a projektek nem haladnak, nem jönnek be a számlák és nincs mit kifizetni).

Az alábbiakban a jogszabályban található táblázatot mutatjuk be, miszerint június végéig minimálisan 651,6 milliárd forintot kell az összes területnek együtt kifizetnie (ebből a mi adataink szerint március végéig 251,7 milliárd forint teljesült, tehát jó esély van a nyári cél teljesítésére is), év végéig pedig legalább 2064 milliárd forint. (A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programnál adataink szerint csak idén januárban történt meg a 34 milliárdos teljes kifizetés, nem pedig tavaly, így az idei évre előírt csekély mértékű további kifizetésekhez képest az eddigi teljesítés már több ezer százalékos, de további adatpontosítást egyelőre nem tudunk elvégezni, a nagy képet pedig ezek a számok nem befolyásolják érdemben.)

Lássuk bővebben a jogszabályi feltételeket!

• Bár a kormányhatározat április 25-i dátummal jelent meg, még olyan feladat is van benne, amelyet március 31-ig kellett teljesíteni, így ez is utal rá, hogy már régóta a kormány asztalán volt az előterjesztés (az összes pályázat meghirdetését, azaz a 7 évre szóló keret pályázatokkal való 100%-os lekötését rögzíti a jogszabály, ami egyébként sikerült is: területektől függően 100-108% között alakult a meghirdetés)
• Idén év végére az a feladat, hogy a 7 évre szóló keret 85%-át kössék le az illetékes hatóságok a nyertes pályázók kihirdetésével (furcsa, hogy néhány hete már ez a szám szerepelt a kormányzati kommunikációban, de ahogy rámutattunk: majd múlt héten 75%-os arány hangzott el a parlamentben; jelenleg egyébként 53% körüli a teljesítés, és a 85%-os arányszám is teljesíthetőnek tűnik)
• A határozat szerint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek minden hónap közepéig összeállítást kell készítenie arról, hogy az alábbi táblázatban bemutatott kifizetési célok teljesítésével hogyan haladnak az egyes területek és a potenciálisan mutatkozó elmaradások ledolgozásához milyen intézkedések szükségesek
• Fontos, hogy a június végére és év végére előírt kifizetési célok 100%-os teljesítése ÉS az év végére 85%-ig felfutó kötelezettségvállalás együttesen jogosítja fel az érintett közszféra dolgozókat arra, hogy céljuttatásként legfeljebb 24 havi illetménynek megfelelő munkabért kapjanak meg.
• Az a munkaterület, amelynél nem sikerül év végéig a keret 85%-át nyertesekkel lekötni, a 24 havi helyett legfeljebb „csak” 18 havi illetménynek megfelelő munkabért kaphat. „A mérések időpontja június 30. és december 31.,” és az is fontos, hogy „a június 30-i mérési időpont vonatkozásában a céljuttatás összege legfeljebb 8 havi illetménynek, munkabérnek felelhet meg”.
• A fenti táblázatban láthatjuk, hogy kétféle idei kifizetési célt rögzít a jogszabály, és az egyik szabály szerint ha a minimálisan rögzített kifizetési szint teljesül, de az „ideális” kifizetési cél nem, akkor a legfeljebb 24 havi juttatás fele, 12 havi céljuttatás adható, de ha az év végi 85%-os forráslekötési cél nem teljesül, akkor a 18 hónapos bázis fele lehet maximum a céljuttatás mértéke (9 hónap). A jogszabály szerint ez így hangzik: „a minimum kifizetési célszámokat elérő vagy meghaladó, de 100%-ot el nem érő teljesítése esetén a kifizetendő céljuttatás legfeljebb az a) alpont szerint adható - szükség esetén a b) vagy c) alpont alapján csökkentett - legnagyobb céljuttatás fele lehet,”
• Kemény korlát az összes érintett dolgozó számára (kollektív ösztönzés), hogy „ha a kifizetési célszámok teljesítésének összege a második mérési időpontig nem éri el a 2064,1 milliárd forintot, akkor a második mérési időpontot követően céljuttatás nem fizethető ki”. Ez azt jelenti, hogy „hiába” teljesít egy-egy fejlesztési terület jól, vagy remekül, ha más területek gyengébb teljesítménye korlátozza az összes kifizetést, mert így az év végi számok alapján egyik terület sem kaphat céljuttatást.
• Az igazságos szabályokat igyekszik elérni az a feltétel, hogy „a célfeladat mértéke az egyes programok szintjén az irányító hatóságok vonatkozásában egységes legyen, és a kifizetésre kerülő céljuttatás összege arányos legyen a munkatársak célokhoz történő hozzájárulásával”.
• Már a tavalyi céljuttatási szabályrendszerben is volt olyan kitétel, hogy a Miniszterelnökség stábjára további finomító szabályokkal volt érvényes a rendszer. Ilyen most is benne van a jogszabályban, miszerint „a Miniszterelnökség európai uniós források felhasználása területén koordinációs feladatokat ellátó szervezeti egységei tekintetében a mérési időpontokban meghatározott célfeladat 70%-a az e) és az f) alpontban foglaltak (a fenti szabályrendszer - a szerk.) alkalmazásával, 30%-a egyéni célfeladat formájában kerül meghatározásra”.
• A jogszabály felső anyagi korlátot is szab az idei céljuttatások és járulékai összegére, leegyszerűsítve az adott minisztérium számára az idei költségvetés megfelelő sorában „meghatározott előirányzatok terhére megállapított, illetve támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel, megállapodással biztosított személyi juttatások és járulékai 2017. évi keretösszegének a 200%-át”
• Rendkívül érdekes a jogszabály azon része, amelyben az érintett négy minisztérium vezetőjének azon munkavállalók számára is célfeladatokat kell kitűznie, akik nem a fejlesztéspolitikai területen dolgoznak, de a célfeladatok teljesítése esetén legfeljebb 12 havi illetményt még pluszban megkereshetnek. A célfeladatot és a juttatást úgy kell megállapítani, hogy „a céljuttatás mértéke differenciált legyen”, „az érintettek körére és a differenciálásra vonatkozó szabályokat minisztériumonként határozzák meg”, „a kifizethető céljuttatás mértéke az egyes minisztériumok 6. pont szerint mért teljesítménye alapján arányosan kerüljön kifizetésre”, azaz hasonló logikát kell alkalmazni, mint a fejlesztéspolitikai területen.
• Ez a lépés valószínűleg a tárcákon belüli bérfeszültség csökkentést szolgálja, hiszen a fejlesztéspolitikai területen maximálisan teljesítő dolgozók az idei éves bérük kétszeresét kereshetik még meg pluszban (az idei munkájuk után tehát 36 havi bérre jogosultak, míg a teljesen más területen dolgozók a saját 12 havi bérük duplázására kapnak lehetőséget (24 havi bér).
• Szintén nagyon érdekes a jogszabály azon része, amely nem minisztériumi berkekben, hanem azon kívüli, az állami intézményekben, kiemelt uniós projekteken dolgozó munkatársak számára teremti meg az idei bérkereset duplázásának (12 havi céljuttatás) a lehetőségét. Ez ugyanis pörgetheti a projektek végrehajtási sebességét és így áttételesen segíti, hogy a minisztériumi munkatársak minél több támogatást i tudjanak idén fizetni.
• A jogszabály szerint ugyanis felhívja a négy érintett minisztert, hogy „azon irányításuk, felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek és tulajdonosi joggyakorlásuk alá tartozó gazdasági társaságok esetén, amelyek a programokból finanszírozott projektek kedvezményezettjei, a projektek végrehajtásáért felelős munkatársak részére tűzzenek ki célfeladatot”. Ezt úgy kell megtenniük, hogy „a támogatási szerződésében vállalt mérföldkövek és a projekt likviditási tervének teljesítése esetén a céljuttatás összege legfeljebb 12 havi illetménynek, munkabérnek felelhet meg”.
• Nagyon érdekes az, hogy a legfeljebb 12 havi céljuttatás forrásának megteremtésére mit ír elő a jogszabály: „a célfeladat fedezetét a projekt költségvetésében, illetve az érintett költségvetési szerv vagy gazdasági társaság saját pénzügyi keretében keletkezett megtakarítás biztosíthatja”, de fontos, hogy „a projekt támogatási szerződése nem módosítható a célfeladat forrásainak biztosítása érdekében”. Ez tehát azt jelenti, hogy vagy a projekt belső finanszírozási szerkezetében gazdálkodják ki a dolgozók céljuttatási keretét, vagy az adott intézmény egyéb pénzügyi gazdálkodásán belül. A minap egyébként az egyik Kormányifón Lázár János azt mondta: az állami vállalatok gazdálkodásában sok még a tartalék, és többet kell dolgozniuk kevesebb fizetésért (az elbocsátások megmaradó bére is felosztható a megmaradó kollégák bérére a mostani ösztönző szerint).
• Az EU-s projekteket elnyerő költségvetési szerveknél és az állami cégeknél az ösztönző rendszert szintén úgy kell összeállítania a minisztereknek, hogy a „céljuttatás összege arányos legyen a munkatársak hozzájárulásával a projektek végrehajtásához”, illetve „a mérések időpontja június 30. és december 31.”, valamint „a június 30-i mérési időpont vonatkozásában a céljuttatás összege legfeljebb 8 havi illetménynek, munkabérnek felelhet meg”.

Forrás: Portfolio