Ezért sem piszkált bele a kormány az élelmiszeresekbe: 2017 februárjában 20%-kal voltak nagyobbak a bérek, mint egy évvel korábban, de az eladók száma mégis csökkent. Pedig több eladó kellene, csak éppen nem ott és annyi, ahogyan megtolták volna a multi áruházaknál.  A kereskedelempolitika összehangolása összevisszaságba, kuszaságba fulladt – olvasható a blokkk.hu cikkében.

A kormány pontosan akkor jelentette be, hogy nem nyomja át az élelmiszerkereskedőket megregulázó csomagját, amikor kiderült az is, hogy ugyan egy év alatt átlagosan 20%-kal nőtt az eladók bére az élelmiszerboltokban, de a létszám éppen ellenkezőleg, még csökkent is egy csipetnyit. 2017 februárjában az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak létszáma 65.075 fő volt a KSH legfrissebb adatai szerint, egy évvel korábban pedig 65.875 fő, tehát pontosan 800 fővel kevesebb. Pedig az élelmiszeresek is nagyon keresik az eladókat, pénztárosokat, árufeltöltőket, raktárosokat.

 A munkaerőhiány nagyon is pontosan kiolvasható az élelmiszerboltok béremeléséből, mivel már 2016-ban év közben tetemes mértékben meg kellett tolniuk a fizikai munkát végzők bérét, amire már csak rátett egy lapáttal a minimálbér. Így egyértelmű, hogy egy év alatt a béremelés nagyobb részét a munkaerőhiány kényszerítette ki, de nem rohantak többen dolgozni az élelmiszerboltokba.

 2016-ban februártól decemberig 154 ezer forintról 178 ezer forintra, átlagosan 24 ezer forinttal nőttek a bérek az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak körében, ami persze csak az átlag, hiszen a sokat szidalmazott multiknál ennél a 16%-nál nagyobb emelések is voltak. Ez a 24 ezer forint a munkaerőhiány okozta béremelés.

 2016 decemberéhez képest 2017 februárjára már kisebb volt a növekmény, hiszen a 178 ezer forintról 186 ezer forintra ugrottak a havi bruttó bérek, ami már csak 8 ezer forint. Ez a 8 ezer forint volt a minimálbér hatása. Így egy év alatt - 2017 februárja és 2016 februárja között - a béremelések háromnegyedét a munkaerőhiány kényszerítette ki az élelmiszerboltoknál, a minimálbéremelés pedig a negyedét hozta a borítékok megvastagodásának. Persze, csak az átlagot nézve.

 A nemzetgazdaság átlagát nézve egyébként a havi bruttó átlagkeresetek egy év alatti 15%-os növekedését a munkaerőhiány hozta. A minimálbérhatás - hangsúlyozni kell, az átlagot tekintve - nulla volt, hiszen 2016 decemberéhez képest 2017 februárjára nem kellett az átlagos fizikai bért emelni.

 A kisvállalkozások azonban nagyon is szenvednek a minimálbér emelése miatt, minél kisebbek, annál inkább. A kereskedelempolitika összehangolásának a kereskedelemregulázó csomag összebuherálása során éppen azt kellett volna jelentenie, hogy rávilágítson a várható hatásokra. Hát ez nem sikerült, még jó, hogy a kormány a végén ezt azért felmérte. Előbb is megtehették volna a kormány szakértői, már akik leírták és nem vitatták a csomagot.

 Az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak átlagos, a hazai és a nemzetközi áruházakat is magában foglaló bérhelyzete 2017 februárjában a következő volt, összevetve az ágazat, valamint a nemzetgazdaság adataival:

 

2017

február

 2016

béremelés

február

december

2017 február/

2016 február

2016 december/

2016 február

2017 február/

2016 december

egy év alatt összesen

munkaerőhiány hatása

minimálbér hatása

élelmiszerbolt

186

154

178

+ 32

+ 24

+ 8

kiskereskedelem

181

152

172

+ 29

+ 20

+ 9

nagykereskedelem

196

171

195

+ 25

+ 24

+ 1

nemzetgazdaság

195

170

195

+ 25

+ 25

0

KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások,

élelmiszerbolt: élelmiszer jellegű vegyes (hazai és nemzetközi áruházak együtt, szakboltokat kivéve)

 Forrás: blokkk.hu

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció