A képzetlenebbek hosszabb ideig fizetnek járulékot, de rövidebb ideig kapnak nyugdíjat. A lefölözők a magas nyugdíjat kapók – írja a Válasz.

A Statisztikai Szemlében megjelent írásában Simonovits András arra figyelmeztet, hogy a kutatók két szemponttal nem számolnak, amikor azzal érvelnek, hogy a kormány a 13. havi nyugdíj megszüntetésével és az előrehozott nyugdíjazás szigorításával hosszabb távon is feltarthatóvá tette a nyugdíjrendszert. A két szempont a következő:

  1. a 2013-2016 között kiosztott, összességében 8 százalék „rendkívüli” emelés (ennyit kaptak ugyanis a reálérték megőrzésén túl az idős emberek);
  2. az a tény, hogy a nyugdíjasok várható élettartama egyáltalán nem független attól, mennyi nyugdíjat kapnak.

Ez utóbbi az érdekes a számunkra. Tény: a kisebb nyugdíjat kapók általában korábban halnak.  A nyugdíj főként a korábbi bérektől függ, az pedig populációs szinten leginkább az iskolázottságtól. S minél képzettebb valaki, a nagy számok törvénye alapján annál nagyobb esélye van a hosszabb életre.

Magyarán: a kisnyugdíjasok tömegei hamar halnak, a „nagynyugdíjasok” pedig hosszú életre számíthatnak. Bár a nyugdíjrendszer alapvetően szolidaritásra épül, vagyis elvileg a kisebb keresetűek járnak jól vele, valójában az egész élethosszokat tekintve a tehetősebbek felé lejt a pálya, mivel ők később kezdenek el dolgozni, ezért rövidebb ideig fizetnek (igaz, akkor többet), viszont tovább élvezik az ellátásukat. Legalábbis a férfiakra ez így igaz, a nők esetében bonyolultabb a helyzet, mert alacsony nyugdíjú nő gyakrabban él magas jövedelmű háztartásban a férje keresetének, nyugdíjának köszönhetően, mint fordítva.

A férfiaknál négy év a különbség a legalacsonyabb nyugdíjat kapó 25 százalék és a legmagasabbat kapók várható élettartama között. Nyugdíjuk összege pedig több mint duplája amazokénak.

Az MTA nyugalmazott szakértője – aki egyben a Műegyetem professor emeritusa – emiatt úgy véli, a legnagyobb nyugellátást kapók esetében nyolc százalékkal alábecslik a hosszú távon várható kiadásokat; tehát a nyugdíjrendszer instabilitása még nagyobb lehet két évtized múlva, mint arra korábban számítottak.

Egyéni szinten viszont azt üzeni mindez, a nyugdíjak szempontjából is a legjobb befektetés a tanulás, mert képzetlennek lenni egy bizonyos kor után kifejezetten életveszélyes.

Forrás: Válasz

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció