– Egy 22 éves, diplomával még nem rendelkező, de az informatikához jól értő fiatalember – aki történetesen a fiam – állásinterjúra jelentkezett egy cégnél. Az elbeszélgetés végén nettó 250 ezer forintos bérigényt jelentett be, ami diákmunka esetében különösen irreálisnak hangzik. És itt jön a poén: a cég rövid mérlegelés után alkalmazta a fenti feltétellel, sőt cafetéria juttatást is kap azóta – olvasható a szon.hu cikkében.

– Egy ugyanilyen korú és képességű hölgy aligha járt volna ilyen sikerrel az állásinterjún. Örült volna nettó 150 ezer havi fixnek is, s egyáltalán annak, hogy bizonyíthat – mesélte csütörtökön a megyeszékhelyen rendezett, nők és férfiak közötti bérkülönbségek okaira és felszámolására fókuszáló konferencián Petes Sándorné, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) női tagozatának képviselője.

Az érdekvédelmi tömörülés tájékoztató turnéjának első, nyíregyházi állomásán elhangzott: agyonhallgatás helyett érdemi párbeszédre törekszenek mindenkivel, a társadalmunk felét alkotó női munkavállalók érdekében.

– Az azonos munkakörben, hasonlóan értékes munkát végző hölgyeknek nem szabad beérniük kevesebbel annál, mint amennyi bért a férfiak visznek haza! A jelenlegi gyakorlat törvénysértő, indokolatlan és diszkriminatív, emberi méltóságukban sérti és kiszolgáltatottá teszi a nőket, akik alulértékelt munkájuk gyümölcseként kevesebb fizetésre, idővel pedig kevesebb nyugdíjra számíthatnak – mutatott rá Petes Sándorné.

Kevesebb bér, kisebb nyugdíj

Miért ér kevesebbet egy nő, mint egy férfi? Miből adódik a bérkülönbség, és tehetünk-e valamit a szakadék enyhítése, betemetése érdekében? Ezekre a kérdésekre már Herczegh Mária tagozatvezető adott választ tényekkel alátámasztott, statisztikai adatokban bővelkedő előadásában.

– Egy nőnek évente átlagosan 20,1 százalékkal kell többet dolgoznia, hogy ugyanannyi pénz üsse a markát, mint a férfi kollégájának. A felső vezetők körében ez a „bérrés” akár az 50 százalékot is elérheti! Egy ledolgozott életre kivetítve egy nő 7,8 évvel többet fog dolgozni ahhoz, hogy ugyanakkora nyugdíjat kapjon, mint a férfi, ami enyhén szólva is felháborító egyenlő (értékű) teljesítmény esetén, legyen szó takarítókról, mérnökökről, egészségügyben vagy oktatásban dolgozókról – fejtegette Herczegh Mária, aki azt sem rejtette véka alá: a közhiedelemmel ellentétben a diszkrimináció melegágya nem a versenyszféra, hanem az államigazgatás!

Máig élő sztereotípiák

– Alkalmazotti, beosztotti, középvezetői szinten nem, de felső vezetői pozícióban már a 30 százalékot is elérheti a nemek közti bérkülönbség, pedig ugyanarról a végzettségről, szakmai tudásról beszélünk – erősítette meg a többek között munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Int-Solution Kft. ügyvezetője.

Bécsi-Szabó Tímea szerint gyakori indok, hogy a nő családanyaként, feleségként nem tesz majd bele annyi energiát a munkájába, mint tenné azt egy férfi. – Ez nem igaz – cáfolt azonnal a szakember, s megjegyezte: a feltételezett időkiesést „kevesebb fizetéssel” kezelnék a cégek, illetve a történelem folyamán kialakult sztereotípiát, a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetést a 21. századra sem sikerült teljesen leküzdeni.

Szükség van női vezetőkre

– Megoldás lehet, ha a nők – nagyon céltudatosan, határozottan tárgyalnak, kiállnak az érdekeikért, amikor a bérkérdésről van szó, persze, az adott piaci környezet és pozíció figyelembevételével – hangsúlyozta Bécsi-Szabó Tímea, hozzátéve: fejvadászcégként maximálisan kiállnak a jelöltjeik mellett.

– A megfelelési kényszer miatt a felső vezetői pozícióba kerülő nők olykor férfias jegyeket vesznek fel. Ez nem jó út, nőként kell elérni, hogy egyenrangú félként kezeljék őket a férfikollégák, vezetők. Számos tanulmány és az élet is bizonyította már, hogy minden szakterületen szükség van legalább fele-fele arányban női vezetőkre, mert a gondolkodásmódjuk, empátiájuk, precizitásuk, gondoskodásuk előre viszi a szervezeteket! – fogalmazott az Int-Solution Kft. ügyvezetője.

Férfiak és nők

Nemek közötti bérkülönbségek Magyarországon egyes területeken: ügyvezető igazgató (cégvezetés): –27%; termelési vezető (menedzsment): –26%; logisztikai igazgató (cégvezetés): –25%; referens (állami és közszféra): –24%; projektmenedzser: –23%; gazdasági/pénzügyi igazgató: –22%; főszakács: –22%; ügyvéd: –17%; gyógyszerész: 0%

Forrás: szon.hu